Építkezés természetesen

Ahogy a legutóbbi posztokban is rendszeresen szóba került egyre nagyobb az értéke azoknak a lakásoknak, házaknak, amelyek korszerűek, energiatakarékosak. A fenntarthatóság egyre kevésbé divat, annál inkább szükségszerűség.

A környezettudatos szemléletváltás nem megy egyik napról a másikra, és a már meglévő épületeket nem lehet egyik pillanatról a másikra varázspálcával átalakítani, de számos megoldás létezik, amihez akár felújítás, akár építkezés esetén lehet nyúlni.

Ugyanis a lakó és irodaépületek felelősek az energiafelhasználás és a CO2 kibocsátás közel 40 százalékáért. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ez a szektor jelentősen csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. Például a kereskedelmi célú épületek energiaigénye 2022 és 2040 között évente akár 1,6% -kal növekedhet, ezáltal az egyik legtöbb energiát igénylő területté válhat hamarosan.

Zéró emisszió?

Azonban van arra lehetőség, hogy ez ne így legyen, ráadásul még anyagilag is jobban járhatunk hosszabb távon a fenntartható épületekkel, ugyanis, mint Ürge-Vorsatz Diána és kutatótársai rájöttek ezek építésének költségei megegyezhetnek vagy akár alacsonyabbak is lehetnek, mint a klasszikus módon felépített épületeké. A szakemberek véleménye szerint 0 vagy közel nulla emissziójú épületek építésére is létezik már technológia.

Az energiaigény csökkentésének egyik lehetősége például a tetők a jelenlegitől eltérő kihasználása. A tetők a teljes városi felületnek hozzávetőlegesen 20-25%-át teszik ki, megfelelő felhasználásuk (napkollektorok használata, zöld tetők kialakítása, stb.) jelentősen csökkenthetné az épületek és városok külső energiafüggőségét és környezetre gyakorolt hatását. Ez a módszer példa lehet arra, hogy hogyan lehet megújuló, helyben rendelkezésre álló forrásokból biztosítani az energiaigényt.

Természetes építőanyagok

Tovább csökkenthetik a kibocsátást az újrahasznosított és természetes építőanyagok. Úgy tűnik, reneszánszukat élik például a favázas és vályog épületek, de visszatért az építőipari felhasználásba a szalma és a kender is. Ezek a környezettudatos épületek akár 60%-kal kevesebb energia felhasználásával hűthetők és fűthetők. A hűtés energiatakarékos megoldása egyébként az egyik ilyen igen komoly probléma, éppen a klímaváltozás következtében.

Az Ytong fehér téglájának is egyik jellemző tulajdonsága a kiváló hőszigetelő képesség, ugyanis szerkezeténél fogva nem minden esetben igényel külön külső hőszigetelést.

A pórusbeton elemek homokból, mészből és vízből állnak, melyek 100%-ig természetes alkotóelemek, így nem jelentenek veszélyt az ökológiai egyensúlyra. Ezekkel a falazóelemekkel egyrétegű energiahatékony, környezetbarát falazatok építhetők.

Egyes típusok már jelenleg is megfelelnek a jövőre tervezett szigorodó energetikai előírásoknak, míg mások felhasználásával már passzívházak mutatóihoz közelítő hőszigetelő képességű falazat építhető egyetlen munkafolyamattal.

A passzívházak esetében a nyílászárók, tetőszerkezetek és falak hőszigetelése annyira jó, hogy nem szükséges hagyományos fűtési rendszereket alkalmazni. A levegőt a napsütés, a bent lévő emberek és műszaki berendezések melegítik, így alig igényel plusz energiát és szén-dioxidot sem bocsát ki.

Ökoház építhető nem csak favázzal, hanem acél könnyűszerkezettel is, amelynek fajlagos előállítása olcsóbb, mintha betonból vagy égetett téglából épülne, ráadásul nem éghető, mint a faváz.

Mivel ezeket a szerkezeteket méretre gyártják, hulladék sem keletkezik az építkezés során. Felfűtése is olcsóbb, mint egy hagyományos épületé, ráadásul itt is jól hasznosíthatók a megújuló energiaforrások.

2020-ban épülő családi házak tervezésekor már érdemes figyelembe venni a szigorodó energetikai előírásokat, miszerint jövő januárjától már csak a BB energetikai besorolású épület kaphat használatbavételi engedélyt.