Falazzunk, avagy miből építsük fel a házunkat?
Az álmaink családi házának egyik első fontos döntése (természetesen a „hol?” után) a „miből?”, ami alatt most nem az anyagiakat értem, hanem azt, hogy miből épüljön meg a fal. A döntés jelentőségét nyilván nem kell hangsúlyozni, hiszen ez alapvetően meghatározza egy épület minőségét és épületfizikai tulajdonságát. Ma a legnépszerűbb szerkezeti megoldások érveit és ellenérveit próbálom meg összevetni, a teljesség igénye nélkül. Ne feledjétek, nem vagyok építész, kőműves, egyik terméket gyártó cég alkalmazottja sem!
Tehát, aki egy keményvonalas szakmai posztot vár, az nem biztos, hogy a legjobb helyen jár, bár magánszemélyként van némi fogalmam az építkezésről, és ha elakadok, akkor van kit megkérdeznem, viszont nem birtoklom a „bölcsek kövét”. Igen, az idősebb szakik felfedezhetnek az írásomban némi áthallást és elfogultságot, ami azért van, mert ezt a blogot a Xella Magyarország Kft. üzemelteti (Impresszumban ott van feketén-fehéren), és általában nem harapunk a kézbe, ami etet. Ettől függetlenül arra törekszem, hogy minél objektívebben képviseljek minden lehetőséget, előfordul, hogy tévedek, hibázok, de talán nem vagyok ezzel egyedül. Tartsuk tiszteletben egymás véleményét, és döntsünk megfontoltan. Ezért arra gondoltam, hogy röviden vegyük szépen sorba a legnépszerűbb építési rendszereket, az érvek és ellenérvek mentén, aztán a végén mindenki kiválaszthatja, hogy melyik megoldás érdekli leginkább, amiről bővebben tájékozódhat.
Kezdjünk is bele, hisz az elképzelések megvalósításának az egyik legnagyobb kérdése, hogy miből készüljön az otthonunk fala (egy rossz döntést, sajnos, utólag már nem lehet megváltoztatni).
A vályog egy ősi magyar építési mód, ami az utóbbi egy-két évtizedben újra divatba jött. Nyilván a legtöbb embernek a régi, düledező vályogviskók jutnak róla az eszébe, pedig kifejezetten jók az épületfizikai tulajdonságai. Mostanában visszatérő trend, elsősorban azért, mert környezetbarát anyag és helyben előállítható. A ma megépülő vályogházak már égetett tégla felhasználásával közösen készülnek. Nagy hátránya, hogy történelmi okokból sokan még mindig a szegénységgel azonosítják, pedig egy jól megépített, megfelelő vastagságú vályogfal igen előnyös. Ebben az esetben a megfelelő vastagság a kulcsszó, mert a klímája, hőtartása, hőszigetelése csak akkor kiemelkedő. Aki nem épít nagyon erős betonalapot a vályogház alá, az könnyen megjárhatja, mert a vályog aztán tényleg szívja magába a vizet, márpedig a túlzott nedvesedés könnyen szerkezeti gondokhoz vezethet. Aki emeletes házat szeretne, az felejtse el a vályogot, teherbíró képessége ugyanis alacsony, maximum egyszintes épületnek ajánlom.
A tégla egy olyan alap építőanyag ma Magyarországon, hogy a legtöbben még mindig automatikusan mellette döntenek, amikor a „nagy fal-kérdés” szóba kerül. Ez nem csoda, hisz hazánkban évszázadok óta téglából építkezünk, azonban ez alatt a kisméretű tömör téglát kell érteni, nem pedig a modern építőanyagnak nevezett vázkerámia falazóanyagot. Ezek a manapság használatos és korszerű elemek mindössze 40-50 éves múltra tekintenek vissza. A mai téglafalnak alapvetően sok jó tulajdonsága van. Nagy előnye, hogy kifejezetten masszív építőanyag. Nem éghető, jó páraáteresztő és hőszigetelő, de azért jellemzően szükséges a külső falak kiegészítő hőszigetelése. A szigetelés anyagát tekintve olyan terméket érdemes választani, ami a fal alapvető kiváló tulajdonságait nem rontja le. Szilárdságát tekintve 1-2 szintes családi házaknál bevált megoldás, ennél magasabb épületek esetén már erősítő vasbeton pillérek megépítésével kell számolni.
A fokozott hőszigetelő képességű korszerű üreges vázkerámia falazatok esetében, a jelenlegi szigorú épületenergetikai követelmények miatt, különösen ügyelni kell a szerkezeti csatlakozások hőhídasságának kezelésére. A prospektusokban megadott „U” érték tekintetében azért figyeljünk oda, mert általában a hőveszteség mértékét hőszigetelő vakolattal együtt teljesíti.
A hazánkban több mint 120 éves hagyománnyal rendelkező mészhomok téglát ma Silka márkanév alatt forgalmazzák. A termék legnagyobb előnye a szilárdsága, hőtároló képessége és akusztikai teljesítménye. Az elem nagy tömegéből adódóan nyáron nem melegszik túl. Tömör anyagszerkezete miatt a nyomószilárdsága kifejezetten magas, nem éghető, kizárólag ásványi építőelem. Ha csak az összetételét nézzük, már abból is jól látszik, hogy egy környezetbarát dolog, ráadásul a gyártása során káros hulladék sem keletkezik. Nagy érdeme továbbá szuper akusztikai tulajdonsága, ezért leggyakrabban lakáselválasztó falként alkalmazzák. Az akusztikai fal építése növeli a lakókomfortot, akár épületen belüli, akár környezeti zajterhelésről van szó. A falat megvésni már nem tanácsos, mert lerontja az akusztikai teljesítményt. Tökéletes megoldás karcsú falszerkezet kivitelezésre is, mely különösen előnyös a beépíthető alapterület szempontjából. Ráadásul a szortimentben árulnak olyan falazóelemet, melynek fózolt kialakításából adódóan, akár látszó felületű, vakolatok nélküli válaszfalak építése is lehetőséges. Termékpalettája továbbá tartalmazz egy rendkívül nagy tömörségű burkolót, melynek vízfelvétele csekély, ezért a kisméretű tégla fagyálló. Méretrendje a hagyományos magyar kisméretű rendszerhez igazodik.
A pórusbeton egy több mint 100 évvel ezelőtt Svédországban kifejlesztett találmány. Legismertebb márkája az 1929-ben először legyártott Ytong tégla. Hazánkban már három évtizede állítják elő változatlan formában. Számtalan előnyéből adódóan rengeteg ház épült világszerte pórusbetonból a falszerkezet variálhatósága, könnyű és gyors megmunkálhatósága teszi vonzóvá a terméket. Az Ytong legfontosabb előnye a kiváló hőszigetelőképessége mellett az optimális nyomószilárdsága. Ez azt jelenti, hogy jóval kevesebbet, vagy egyáltalán semmit sem kell költeni a külső hőszigetelésre, ami a költségek kiszámításánál fontos tényező. A nagy méretű, méretpontos elemekkel történő precíz kivitelezés sokak számára ugyan ijesztő lehet, de a vékonyhabarcsréteges falazási technikával és a nút-féderes elemek pontos illesztésével csúcs szuper épületfizikai tulajdonságokat érhetünk el. Ez a magas műszaki színvonal értékálló és hosszútávon fenntartható befektetést jelent az ingatlanpiacon. A kiváló épületfizikai tulajdonságok az anyag homogén ásványszerkezetéből adódnak, ez együtt jár az elemek könnyű alakíthatóságával, melynek eredménye a beépítés során a vágási veszteség, azaz a sitt minimalizálása. Sokan azt állítják, hogy az akusztikai teljesítménye az Ytongnak gyengébb, mint az üreges tégláké, de ez nem felel meg a valóságnak (mért adatok igazolják az ellentettét).
Gyakran felmerül (legalábbis akikkel én beszéltem, azok közül többen emlegették), hogy a válaszfalak hangszigetelése az Ytong esetében rosszabb a tégláénál. A helyzet az, hogy a laboratóriumban mért adatok mást mutatnak.
Világszerte rengeteg családi ház épül ezzel a technológiával, ami nem csoda, hiszen elég sok érv szól mellette. Például a gyorsaság, hiszen a részben előregyártott szerkezeti adottsága miatt alaphangon fél éven belül kész a ház. Sőt, kifejezetten energiatakarékos, így megússzuk a rettegett hőhidakat is. Az sem mindegy, hogy ha ugyanolyan szigetelési értéket veszünk alapul, akkor egy könnyűszerkezetes ház fala 10%-kal vékonyabb, mint egy téglafalé, azaz ennyivel megnöveljük a belső teret. A könnyűszerkezetes házak ezzel együtt - annak alacsony tömege miatt - a nyári lakókomfort, valamint a belső terek akusztikai tulajdonságai tekintetében viszonylag szerény teljesítményűek. Jellemzően mentesek az allergiát okozó anyagoktól, hiszen gipsszel burkolunk, ami természetes anyag, és igaz ugyan, hogy a falakban kőzet- és üveggyapot van, az viszont nem érintkezik a lakótérrel.
Ennek ellenére én csak víkendházat építenék egy ilyen konstrukcióból (faváz, közte hőszigetelés, majd külső OSB lemez belső gipszkarton burkolat), hosszú távú élethelynek szerintem nem alkalmas. Könnyen felfűthető, kis energiával melegen tartható, viszont nyáron folyton klímázni kell, mert ugyanolyan hamar túl is melegszik. A vizes helyiségek kialakításánál pedig fokozott figyelemre van szükség. Bár olcsóbb házépítési megoldásnak számít, ne dőljünk be a hirdetéseknek, legyünk mindig résen. Manapság már megjelentek komoly gyártók, akik készítenek rendszerházakat bizonyosan kiváló minőségben, de az áraik tekintetében láthatjuk, hogy annyi pénzből akár masszív szerkezetű falakat, beton födémet, stb… is építhetünk.
A polisztirol zsaluelemes technológia voltaképpen egy elemekből álló kész zsaluzat, a hőszigetelést kell középen vasalni és betonnal kiönteni. Meglehetősen érdekes koncepció, kifejezetten jó hang- és hőszigetelő.
Saját szemszögemből adtam egy kis ízelítőt a különböző anyagok pozitív és negatív tulajdonságairól, de nem szeretnék senkinek sem a zsebében turkálni, nyilván minden döntés legalább részben pénzkérdés, de ma már érdemes a fenntarthatóságot és az értékállóságot is figyelembe venni.
