Külön szabályozást javasolnak a vendégmunkásokra az építőiparban
A külföldi munkavállalók ügye egyszer csak a semmiből került bele a média látóterébe, pedig a vendégmunkásoknak a hazai jelenléte hosszú éves múltra tekint vissza. Már az előző évtizedekben is jelen voltak az olyan hiányszakmákban, mint az építőipar vagy a mezőgazdaság, döntően a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségi bérmunkások, ingázó vagy tartós jelleggel.
A vendégmunkások nagy száma az építőiparban mindig is sok dilemmát vetett fel. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) most külön ágazati szabályozást javasolt a helyzet megoldása érdekében.
Az Országgyűlés elfogadta a vendégmunkások alkalmazását érintő új jogszabályt, így törvénybe foglalták a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásának szabályait. Ennek hatályba lépése 2023. november 1., ezzel párhuzamosan az ÉVOSZ az építőipar sajátos helyzetére való tekintettel külön ágazati szabályozást és kikötéseket javasolt.
De miért lenne erre szükség, és kinek jók az új szabályozások?
Speciális ágazat, speciális problémákkal
Mivel az építkezések helyszíne projektről projektre változik, vagyis az építőipar nem ún. telepített ágazat, a vállalkozások egyszerre több helyen foglalkoztathatják a munkavállalókat. Folyamatosan változik a munkaerőigény: a szakmunkások, mérnökök iránti kereslet egy éven belül is ingadozik. Az állandó foglalkoztatást az időjárási viszonyok szintén erőteljesen befolyásolhatják, illetve az időtartama is kiszámíthatatlan, hiszen az elhúzódó projektek, a pótmunkák meghosszabbíthatják ezt az időszakot. A foglalkoztatás jellemzően csoportosan történik, az alvállalkozók pedig bérmunkásokkal dolgoztatnak.
A változtatások célja az lenne, hogy a vendégmunkások foglalkoztatása nem csak a hatékonyságot növelje, de védje a piacot, a hazai munkavállalók érdekeit szolgálja.
Cél a magyar munkavállalók védelme
A szakmai szövetség szerint épp ezért elengedhetetlen, hogy az építőiparban vendégmunkás foglalkoztatására kedvezményezett csak hazai székhelyű, és csak építőipari regisztrált vállalkozás lehessen. A javaslat része, hogy külön megállapodásokat kössünk országokkal (többek között Törökországgal, Kínával, Moldovával, Fehéroroszországgal, ahonnan jelentős munkavállaló érkezik), melyben konkrétan rögzítésre kerül, hogy az adott időszakban havonta hány külföldi munkavállaló dolgozhat hazánkban.
A megállapodásokban a szervezett munkavállalás lenne a meghatározó, munkaerő kölcsönzés formájában. A létszámkontingens folyamatos ellenőrzés alatt állna, ha pedig a vállalkozás elérnék a megadott kvótát, a munkaügyi kormányzat azonnal beszüntetné a munkavállalási engedélyek kiadását. Amennyiben mégis túllépni a keretet, abban az esetben a kereten felüli munkavállalói engedélyek számával csökkenteni kell a következő projekten foglalkoztatható vendégmunkások számát. A létszám betartásáért a megállapodást aláíró magyar fél kijelölt szervezete felel.
A szervezet indítványozza, hogy az építőiparnak legyen elkülönített alkontingese, amit attól függően pontosítanának, hogy mekkora az adott évi piaci igény. Ezekbe a kvóta számokba a TEÁOR jegyzék alapján kerüljenek be az építőipari szolgáltatások és mérnöki tevékenységek.
A vendégmunkás jogai is fontosak
A javaslat természetesen nem csak a hazai munkavállalók érdekeit nézi, de a munkavállalók védelmére is kitér. Már mi is írtunk róla, hogy egy felmérés szerint Magyarországon minden harmadik építőipari munkás - beleértve a magyar munkavállalókat - feketén dolgozik. Évek óta probléma az építőipari munkavállalók szabálytalan foglalkoztatása és a legújabb statisztikák szerint hiába minden ellenőrzés, semmi javulás nem történik ezen a területen. A feketemunka pedig nem csak adózási, vagy erkölcsi kérdés. A munkások van, hogy nem is tudnak arról, hogy nem állnak szerződésben a céggel, ami gyakran jelen van a külföldi munkavállalók esetében is.
A ÉVOSZ javaslata szerint az új jogszabály alapján a külföldi dolgozót alkalmazó cégek kötelesek lennének biztosítani az előírt garantált bérminimumot, a törvényileg előírt valamennyi javadalmazást, valamint az előírt szabadságnapokat, és az e napokra járó javadalmazást is. A törvény kizárná, hogy valaki csak azért, mert nem magyar, kedvezőtlenebb feltételekkel dolgozzon ugyanabban a munkakörben, mint egy hazai kollégája.
Az ÉVOSZ fontosnak tartja azt is, hogy az új jogszabály bejelentési kötelezettséget írjon elő az építőiparban foglalkoztatott külföldi munkavállalók esetében is. A feketemunka elkerülése érdekében a Kormányhivatalnál kell bejelenteni a dolgozókat, konkrét adatokkal, a magyarországi szerződtetés kezdési időpontjával és hosszával, illetve a munkavégzés helyszínének meghatározásával együtt. Szabálysértés esetén a törvény pénzbírságot szab ki.
