Az egyrétegű falazatok használata a gyakorlatban
A válságos időszak, kb. 2020 tavasza óta, ismét trendfordulót hozott az építőiparba, azon belül is a házépítés területén. Ezt a változást minden tervező és kivitelező vállalkozás máshogyan éli meg, de még jól él emlékezetükben a 2008-2009-től indult előző válságra adott „mesterhármas” válasz, miszerint: bevétel növelés-kiadás csökkentés, illetve hatékonyság növelés, csak így lehet talpon maradni. Ezeken belül a jó arányt mindenki máshogyan találta meg. Az előző válságból a kilábalást kb. 2015-től lehetett látni, tehát 6-7 kőkemény válságálló cselekvéssorra volt szüksége az építészirodáknak, hogy működni tudjanak. Jelen időszakban is kb. 3,5 évnél tartanak és gyakorolják az akkor megtanult vállalkozói praktikákat.
Mindeközben már új háztervezési irányzatok váltak láthatóvá. Míg az ezredforduló környékén 400-600 m2 területű háromszintes családi házakra volt igény, addig 2009 után lecsökkentek 300-400 m2 összterületűre, ami mára tovább redukálódott 150-250 m2 átlagos alapterületre. Emellett természetesen az energiahatékonyság kiemelt szempont lett, egyre többen igénylik a közel nulla energiás otthonokat, főleg most a rezsiválság alatt.
A munkadíj már a kivitelezés során nagyobb tételt képez, mint eddig, emiatt törekednek a megbízók és a generálkivitelezők a költséghatékonyabb megoldásokra, és erre kérik fel a tervezőket a háztervezés elkészítése során.
A klasszikus többrétegű - fal + hőszigetelés - megoldásnál a falazatra egy elsimított alapvakolat kerül, erre ragasztással a hőszigetelés, ezt dübelezik és hálózzák, újra simítják, végezetül színvakolatot tesznek rá. Ebből is látszik, hogy ez egy igen sok munkafázisból álló folyamat, melynek elvégzéséhez precíz szakmunka szükséges, ami nem olcsó, így jelentős munkadíjat jelent. Ezt felismerve - Ytong Lambda néven - a Xella piacra dobta az egyrétegű falszerkezet megvalósításához szükséges elemtípusát, melynek használata egyre népszerűbb.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A falazat 45 vagy 50 cm vastagságban kiemelkedően teljesíti a vonatkozó hőszigetelési értéket és azonnal vakolható, azaz szinte 3 munkafázisból elkészül a teljes falszerkezet. Sőt, további pozitív hozadéka, hogy nincs a pára- és hőesés görbében törés, így a falon belüli párakicsapódás kizárható. Igen fontos szempont, hogy a kiegészítő hőszigetelés gyártása nem károsítja a környezetet, nem beszélve a később esetlegesen lebontásra kerülő épület hőszigetelő anyagának hulladék terheléséről sem.
