Átrendezte az ingatlanpiacot a járvány
A koronavírus-járvány és az arra válaszul adott korlátozásokból fakadó gazdasági visszaesés nem múlik el nyomtalanul az ingatlanpiac felett. Az albérletárak hatalmasat estek és már az is látszik, hogy nincs ez másként az adásvételek terén sem.
Az ingatlanbérlésekről korábban már írtam (itt olvasható el a poszt), úgyhogy röviden most csak annyit, hogy a fővárosban elsősorban a turizmusra épülő Airbnb-szektor bedőlése és a fizetőképes kereslet földbe állása miatt kezdtek zuhanni a bérleti díjak.
Sopronban sem jobb a helyzet, hiszen az osztrák határ mentén fekvő városban az elmúlt tíz évben az egekbe rakétáztak a lakásbérleti díjak, hiszen rengetegen költöztek oda, hogy aztán onnan ingázzanak Ausztriába dolgozni. Csakhogy rengeteg magyar veszítette el ausztriai munkáját, márpedig így nem tudják fizetni a lakásbérleti díjakat sem.
Földbe álltak az eladások is
Ami az adás-vételeket illeti, márciusban az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 30 százalékra (!!) esett az eladások mértéke, ráadásul ezek nagy része is vagy szükségből történt, vagy még a korlátozások előtt született megállapodást fejeztek be.
Áprilisban egy fokkal már talán jobb volt a helyzet, de még ez is csak annyit jelent, hogy februárhoz képest a 30 helyett 40 százalék magasságában mozogtak az eladások.
Ráadásul ezen belül elsősorban a 30 millió forintnál olcsóbb ingatlanokat keresik. (A februári 54 százalékhoz képest 57 százalék lett az arány.)
Az ingatlan.com 400 ezer hirdetés alapján készült elemzése azt mutatja, a piac két szegmense mozog egyáltalán, a már említett olcsóbb ingatlanok mellett a nagyobbakat keresik (már amennyiben ezekben a hetekben lehet egyáltalán keresletről beszélni).
Nincs eladási kényszer, maradtak a négyzetméterárak
Ami érdekes, hogy a szakember szerint a négyzetméterárak nem változtak, azaz a lakások nem lettek olcsóbbak, nyilván az eladók úgy vannak vele, hogy inkább kivárnak kicsit, mint hogy elkótyavetyéljék az ingatlanuk.
„A budapesti kínálatban azonban egyre nagyobb arányt képviselnek az olcsóbb, 30 millió forint alatti lakások” – hívta fel a figyelmet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a fővárosban a 30 millió forint alatti lakások aránya tavaly májusban 18 százalékos volt, idén februárban 23, májusban pedig közel 24 százalék magasságában járt a teljes kínálatban, azaz minden negyedik lakás ide tartozik. (A megyeszékhelyeken is némi emelkedés tapasztalható, de nem ilyen mértékű.)
A kereslet esetében a 30 millió forintnál olcsóbb lakások aránya a februári 54 százalékról májusra 57 százalékra emelkedett, és egyre többen keresnek 60 négyzetméternél nagyobb ingatlant is (februárban 60, májusban 66 százalék). Érdekes módon ennek a karantén az oka, de nem elsősorban az anyagiak miatt.
„Sokan a 9-10 hete tartó bezártság miatt a meglévő otthonuknál nagyobb ingatlan iránt érdeklődnek” – mondta Balogh László.
Egy év lehet a visszarendeződés?
A nagy kérdések egyike persze az, hogy mennyi idő lehet az, amíg helyreáll a piac a járvány előtti szintre. A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint lassú emelkedéssel érdemes számolni, így akár egy év is lehet, mire minden rendeződik.
„Év végére már elfogadható lesz a forgalom. Ez azt jelenti, hogy februárhoz képest 60 százalékra kúszhat fel az értékesítések száma. A növekedő kereslet és a csökkenő ingatlanárak nagyjából ősszel keresztezhetik majd egymást. Mivel az ingatlanpiac nem tőzsde és nem reagál olyan gyorsan a gazdasági folyamatokra, egyenletes árcsökkenés várható a következő hónapokban” – vélte Gadanecz Zoltán.
Ezzel tulajdonképpen még elég jól meg is úsznánk a dolgot, hiszen a 2008-as válság után öt évvel már kezdett helyrerázódni a gazdaság, amikor az ingatlanárak még mindig nem emelkedtek számottevő mértékben.
