Így építkezhetünk kevesebb hulladékkal

Egy építkezés elég sok macerával jár, mindenféle dokumentációk, beszerzések, döntések sora és így tovább. Amiről viszont kevesebb szó esett, az a nem kevés hulladék, ami egy építkezés során keletkezik, amivel bizony kezdeni kell valamit. A mennyiséget azonban lehet és kell is csökkenteni, annál inkább, mert meglehetősen szigorú szabályok vonatkoznak a hulladék kezelésére.

nemet_csh.jpg

Talán kevesen tudják, hogy a kitermelt, megmozgatott föld is hulladéknak minősül, aminek az elszállítása akár súlyos százezrekbe kerülhet, de a milliós tétel sem ritkaság. 

A törvény szerint ez alól kivétel a telken belüli mozgatás, de ha már máshová (akár egészen közelre) szállítjuk, akkor azért bizony fizetni kell, mert hulladéknak számít, és el kell számolni az elszállításával. 

(Igaz ez a szennyezetlen földre is, persze vannak kivételek. A helyzetet nehezíti, hogy nem teljesen egyértelmű, mit kell ahhoz tenni, hogy ne legyen hulladék egy igazoltan szennyezetlen föld és erre hatósági útmutatás sincs.) 

A föld persze egy dolog, ennél sokkal érdekesebb kérdés, hogy az építkezés során vissza tudjuk-e fogni a hulladék keletkezését. 

Tégla vagy Ytong? 

Sok szempontból jelentős különbség van a két építőanyag között, ráadásul a „mivel falazzunk?” régóta vita tárgya. Mindenesetre a klasszikus tégla már egyáltalán nem olyan kézenfekvő választás, mint pár évtizeddel ezelőtt. 

Egyre fontosabb szempont, hogy az építőanyag környezetbarát, jó hőszigetelő képességű és könnyen alakítható legyen (erről ebben a posztban írtam részletesebben). 

Már csak azért is, mert egy építkezésnél gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy alkalmanként méretre kelljen vágni a falazóanyagot és ilyenkor nagyon nem mindegy, hogy ez mennyi időt, energiát és pocsékba menő anyagot jelent (és a konténer ára, ugye nem olcsó). 

A tégla 

A hagyományos tégla még ma is az egyik legkedveltebb építőanyag. A klasszikus kicsi, tömör téglákat mára lyukacsos égetett vázkerámiából készült darabok váltották fel, ezeknek például jobb a hőtároló képességük. 

Ami viszont a posztunk szempontjából hátránya, hogy éppen a lyukacsosság miatt a légkamrák könnyen megsérülhetnek, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tégla könnyebben törik. 

Ebből egyenesen következik, hogy az építkezés során rengeteg hulladék keletkezik, márpedig ezzel valamit kezdeni kell. 

Az Ytong 

Az Ytongnak bőven akad előnyös tulajdonsága, posztunk szempontjából ezek közül az egyik az, hogy nagyon könnyű vele dolgozni, rendkívül egyszerűen formázható és (ami fontos) a vágási hulladék jóformán elhanyagolható. 

Nem csak kevésbé törik, mint a klasszikus tégla, de kiváló hőszigetelő képessége miatt van olyan termék, amit utólagosan nem kell hőszigetelni, ami amellett, hogy anyagilag kellemes pozitívum (munkadíj költségcsökkentése), a keletkező hulladék szempontjából sem mindegy. 

Ráadásul a fehér tégla esetében országos szinten komoly megtakarításokkal járhat, hogy az államháztartást nem terheli az Ytong hulladékok deponálásának költsége. 

Összességében, tehát amikor döntünk arról, hogy milyen építőanyagot használjunk fel egy építkezés során, érdemes gondolni a környezetvédelem mellett a hulladékgazdálkodásra is.

süti beállítások módosítása