Ki fog itt otthont építeni?

Mindenekelőtt örömmel jelentem, hogy visszatért a blog a nyári szünet után, újult erővel foghatunk mindannyian az építkezéshez, lakberendezéshez, új otthonunk tervezgetéséhez. Apropó, ha már itt tartunk: a tervezgetés egy dolog, az pedig egy másik, hogy ki fogja a terveket megvalósítani, azaz ki építi meg az új otthonokat?

Nem mintha bárki is számított volna rá, de a munkaerőhiányt sajnos a nyári szünet alatt sem sikerült megoldani, mi több, a helyzet még csak nem is javult, így a címben feltett kérdés semmit sem vesztett aktualitásából.

Már csak azért sem, mert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi gyorsjelentése szerint júniusban az építőipari termelés volumene 27,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony bázist, az épületek építéséé 26,1, az egyéb építményeké 29,6 százalékkal emelkedett.

Az év első fél évében az építőipari termelés volumene 27,0 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, azzal együtt is, hogy a növekedésnek egyre komolyabb gátja lesz a megfelelő szakemberek hiánya.

A jó szakemberek elmentek

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a 2008 utáni szakadékszerű mélybe zuhanás azt okozta, hogy a szakmában lévő emberek nagy része nem tudott megélni. 

„Az idegen nyelveket beszélők megtalálták a számításukat Nyugat-Európában, őket nehéz visszahozni. Az emberek jó része elhagyta a pályát” - fogalmazott Vidor Győző elnök. 

Drágább, de nem jobb 

A Market Építő Zrt. vezérigazgatója is úgy látta, egyre komolyabb a verseny a jó fizikai munkaerő megszerzése és megtartása érdekében, emiatt a munkaerő költsége meredeken emelkedik. 

Scheer Sándor szerint az építőiparban nagy gondot jelent, a már a recesszió előtt is megfigyelt nem megfelelő hatékonyság, amin csak rontott a minőségi munkaerő kivándorlása. 

Mi következik ebből? Például az, hogy a jelenleg gyengébb kvalitásokkal bíró munkaerő bérköltsége kifejezetten magas, miközben hatékonyságuk nem fejlődött, ezt a problémát a kivitelezőknek kell feloldaniuk. 

A kellő szaktudással rendelkező, minőségi munkát végző szakemberek megszerzése és megtartása érdekében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a képzésükre – próbált valamilyen megoldást javasolni a vezérigazgató. 

A képzés kérdőjelei 

„A kőműves szakma borzalmasan nehéz, nem a téglák rakosgatása miatt, hanem azért, mert ha esik, ha fúj, dolgozni kell, az nem fűtött munkahely” – mondta a már említette beszélgetésben a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke. 

Így aztán hiába lenne megoldás a képzés, ha a szakma egyszerűen nem elég vonzó a fiatalok számára. „Ma már az építőipar nem vonzó. Senki nem gondolja azt, hogy menjen már a fiam kőművesnek, mert az milyen jó szakma, a „maradéksrácok” kerülnek be a szakképzésbe. Gyenge anyag, nem lelkesek, nem motiváltak” – tette hozzá Vidor Győző. 

A helyzet persze nem reménytelen, a reményt éppen az emelkedő bérek jelenthetik, és az, hogy a szövetségi elnök szerint „újra lesz becsülete, jó bére, bejelentett státusza ezeknek a munkásoknak. Lassan megint el fognak kezdeni ilyen szakmákat is tanulni a fiatalok, de ez egy lassú folyamat.” 

Itt tartunk most, szeptember elején, az iskola kezdetekor. No meg ott, hogy még ha a leginkább optimista jövőképek is valósulnak meg, a következő pár év várhatóan igen nehéz lesz az építőiparban dolgozóknak, és nekünk is, akik jó minőségben megépített otthont szeretnénk.