Felrobbant a lakáspiac

Egészen elképesztő ütemben drágulnak az ingatlanok Magyarországon, mást ne mondjak, 2014 áprilisa óta (ekkor kezdődött ugye a felívelés) nem kevesebb, mint 40 százalékkal ugrott meg az értékük. Szemezgessünk kicsit ezekből az adatokból, nem akármilyen számok jönnek majd szembe!

levendula2.jpg

Valamikor 2010 tájékán úgy alakult az életem, hogy komolyabban felmerült, el kellene adni a lakásom. Fájdalmas pillanat volt, szó se róla, mert a 2000-es évek elején vásárolt ingatlan ugyan nem veszített az értékéből, de mondjuk a pár évvel azelőtti áránál jóval olcsóbban lehetett volna csak eladni.

A lakás aztán maradt, és milyen jó döntés volt, mert az utóbbi két évben (és pláne az utóbbi hónapokban) csak kapkodja az ember a fejét, elnézve az ingatlanpiaci fejleményeket.

Papíron mindenki építkezik?

Az ingatlanok drágulását szerintem mindenki érzi, de más érezni, és más szembesülni a különböző lakásárindexek által közreadott konkrét adatokkal. Pár napja például az FHB állt elő a saját számaival, melyekből az derült ki, hogy 2014 óta (ekkorra teszik a fellendülést) 40 százalékkal drágultak a lakások. Jelenleg 7,15 százalékkal kell átlagosan többet fizetni, mint a válság előtti csúcson.

Ez mondjuk már (ahogy mondani szokás) önmagában sem semmi, de ha megnézzük a további számokat, akkor még tovább kapkodhatjuk a fejünket. Például azon, hogy míg az első negyedévben 77, addig a másodikban több mint 333 százalékos emelkedés volt tapasztalható, ami a hétköznapokra lefordítva azt jelenti, hogy majdnem négyszer annyi építési engedélyt adtak ki ekkor, mint az előző év ugyanezen időszakában.

Mielőtt túlörülnénk magunkat, mindehhez hadd tegyem hozzá, hogy ez egyelőre papíron van így, a kínált lakások száma messze nem ilyen ütemben bővült a fővárosban, ami az FHB szerint azért lehet így, mert a fejlesztők már a tervezőasztalról eladják a lakásokat.

A CSOK-hatás

Más kérdés, hogy a lakáshitelezés mennyire tolja ezt a folyamatot (nagyon). Míg tavaly az első félévben 176,5 milliárd forint hitelt helyeztek ki a bankok, addig idén már 260 milliárdot (csak nehogy rossz vége legyen, ugye).

Ha már itt tartunk, egyre többen igénylik a családi otthonteremtési kedvezményt is, augusztus végéig 14 ezer család döntött így, több, mint kétharmaduk használt lakást venne.

Más kérdés, hogy a CSOK-kal kapcsolatos várakozás a jelek szerint nagyobb volt, mint a megvalósulás, egy felmérés szerint (amiről itt írtam bővebben) például áprilisban az építkezés és felújítás előtt állók közel fele (43 százaléka) tervezte, hogy igénybe veszi a kedvezményt, viszont ténylegesen csak az építkezők 21 százaléka élt vele.

Észak-Magyarország leszakadva

Visszatérve a lakáspiacra, a legnagyobb mértékben (18 százalékkal) Közép-Magyarországon növekedtek az árak az idei első negyedévben, ezt a Nyugat-Dunántúl (16,7) és az Észak-Alföld (16,2) követi. A legrosszabb a helyzet Észak-Magyarországon, de még ott is 5,9 százalékkal voltak magasabbak az árak.

Na, akkor most már csak az a kérdésem maradt, hogy szerintetek most érdemes lenne-e eladni a lakásom, vagy lesznek még ennél is jobb idők?

süti beállítások módosítása