Balesetveszélyes műfaj az építőipar, tavaly 79 áldozatot követelt

Szerencsére egyre ritkábban, de azért még mindig lehet látni olyan munkásokat az építőiparban, akik megfelelő védőfelszerelés nélkül dolgoznak. Ez nem csupán az én személyes benyomásom, a munkabalesetek számai is alátámasztják. Sajnos.

A dolog sok mindennel magyarázható kezdve a megfelelő munkavédelmi képzés hiányától egészen addig, hogy a munkaerőhiány miatt gyakorlatilag ma bárkit felvesznek egy építkezésre. 

A hivatalos adatok azt mutatják, hogy tavaly sem csökkent az építőipari súlyos és halálos balesetek száma. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke ezt részben a gépek elavultságával, részben azzal magyarázza, hogy az elmúlt két évben az ágazat teljesítménye 50 százalékkal nőtt, ma 80 ezer emberrel több dolgozik az építőiparban, mint mondjuk 2015-2016-ban. 

Mivel ennek a plusz 80 ezer főnek a nagy része nem kapott alapos képzést, korábban egyáltalán nem állt kapcsolatban az építőiparral, így sokszor a legalapvetőbb munkavédelmi szabályokat sem ismeri – mondta Koji László. 

Különösen igaz ez a mikro- és a kisvállalkozásokra, ahol (hogy is fogalmazzak finoman) bizony szükség lenne a munkavédelmi képzésre és a régi, elavult, sokszor sérült gépek cseréjére. 

Mikrovállalkozásból pedig bőven van, a 101 ezer magyar építőipari cég 98 százaléka (!!) ilyen. Márpedig ezekben a pár fős cégekben sokszor nem hogy a munkavállaló, a munkaadó sem ismeri a munkavédelmi előírásokat. (Hangsúlyoznám, hogy ezt nem én mondom, hanem a szakszövetség első embere!) 

Egyre több a baleset 

Nem meglepő tehát, hogy egyre több a három napon túl gyógyuló munkabaleset Magyarországon a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) adatai szerint. 

Nem mintha ez meglepetésként érhetne bárkit is, hiszen a tendencia 2013 óta változatlan, előtte is csak a válság és a kevesebb munka miatt csökkent a balesetek száma. 

Tavaly közel 24 ezer három napon túl gyógyuló baleset történt (a halálos balesetek száma némileg csökkent, de a 79 áldozat így is sok), ami nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy a munkavédelmi hatóság által tavaly megvizsgált 14 298 munkáltató közül 10 407-nél (!!) találtak valamilyen szabálytalanságot. Ráadásul ezek közül minden negyedik súlyos volt. 

Ha csak a halálos baleseteket nézzük, akkor egyértelműen az építőipar a legveszélyesebb ágazat, ráadásul míg a nem végzetes esetek a 25 év alatti, tapasztalatlan fiatalokat sújtják, a halálos baleseteknél az idősebb, tapasztalt korosztály áll a lista élén – elsősorban az építőipari segédmunkások, tehergépkocsivezetők (utóbbi nem csoda, minden negyedik halálos baleset közlekedés közben történik). 

Mit lehetne tenni? 

Furcsa ugyan, de a magasépítés munkaterületein a műszaki védelem nagyon komoly hiányosságokat mutat, és sokszor nem biztosítanak megfelelő egyéni védőfelszerelést sem, ami azért ilyen volumenű beruházások esetében elég meglepő és nagyon szomorú. 

Egészen elképesztő dolgokat tártak fel a vizsgálatok. Komolyan, nehéz elhinni, de például tízből négy ellenőrzött munkaterületnél nem volt kiépítve a lezuhanást megelőző védelmi berendezés. 

Amikor az ellenőrök rákérdeztek, hogy ugyan miért nem, akkor az egyik gyakori indok az volt, hogy túl sokáig tart ezeket kialakítani, vagy éppen a kivitelezés árában nincs benne ez a költség… Itt tartunk ma Magyarországon. 

Az is kiderült, hogy a légzőrendszerünk egyáltalán nem számít, legalábbis ha abból indulok ki, hogy a vizsgálatok szerint leggyakrabban az azt károsító anyagok, a különböző gázok, porok ellen nem védi a munkavállalót semmi. 

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ha sérüléssel nem járó baleset történik (ami általában nettó szerencse kérdése), akkor a munkáltatónak még csak kivizsgálnia sem kell azt, hogy mi és miért történt, pedig ezzel jelentősen csökkenthető lenne annak kockázata, hogy az eset (esetleg kevésbé szerencsés végkimenetellel) megismétlődjön. Megint csak: 2019 Magyarországán semmilyen jogszabály nem kötelezi erre a munkaadókat. 

Miként arról is csak beszélgetés szintjén van szó, hogy kötelező munkáltatói baleset- és felelősségbiztosítás vezessenek be. Pedig egy olyan balesetveszélyes műfajban, mint az építőipar, azért ennek igencsak lenne létjogosultsága.