A lakásvásárlás egyik meglepő buktatója

Az energetikai tanúsítványt a legtöbben még mindig valami szükséges rossznak tekintik, a legjobb esetben is úgy vannak vele, hogy egy ingatlan eladásakor hozhat némi pluszt - pedig aki nem lépett idejében, az komoly problémákkal szembesülhet a jövőben, különösen, ha el szeretné adni a házát, lakását.

house_plan.jpg

Az energetikai tanúsítvány immár évek óta kötelező kelléke az ingatlanoknak, ennek ellenére sokan még mindig csak vagy a kötelező rosszat látják benne, vagy (jobb esetben) eladáskor próbálnak előnyt kovácsolni a kedvező besorolásból.
 
Így aztán nem meglepő, hogy a hirdetésekben aránytalanul sok topkategóriás (A+, vagy B) ingatlant találunk, hiszen a jóval több, rémes műszaki állapotban lévő ház és lakás esetében ezt valahogy „elfelejtik” megemlíteni az eladók.
 
Ha igaz lenne mindaz, amit a hirdetések mutatnak, akkor elégedetten dőlhetnénk hátra, hiszen az eladásra kínált ingatlanok összesen 60 százaléka A vagy A+ kategóriás (előbbi 39, utóbbi 21,4 százalékos részesedéssel).
 
Szintén a Portfolio által közzétett adatokból derül ki, hogy a D vagy rosszabb kategóriás lakások és házak aránya 5 százalék alatt van. Ami persze már csak azért sem lehet igaz, mert a „Kádár-kocka” házak többsége F vagy G osztályú, márpedig ezzel a típussal még mindig tele van az ország.

energetika.jpg

Röviden: az energetikai tanúsítvány kötelező, egyre fontosabb szempont, kevésbé lehet olyan ingatlanokat jó pénzért eladni, melyek nem rendelkeznek megfelelő besorolással (és fordítva is igaz: több pénzt lehet kérni azokért, melyek igen).
 
Egy rövid kitérő erejéig annyit hadd jegyezzek meg, hogy éppen ezért érdemes nagyon odafigyelni arra, milyen minőségű építőanyagokból építjük leendő otthonunk, mert ebben az esetben aztán többszörösen igaz már most is, és pláne igaz lesz a jövőben, hogy az olcsóbb általában drágább. 

Mit tehet ilyenkor az egyszeri lakástulajdonos? Megpróbálja felújítani az otthonát, illetve odafigyel arra, hogy a jövőben olyan anyagokat használjon fel, melyek megfelelnek a követelményeknek.

2025 elején újraindította a kormány a 2021-2022-ben már egyszer bevezetett otthonfelújítási programot. A Portfolio cikke részletesen megmutatja, hogy milyen lehetőséggel élhet az, aki igénybe szeretné ezt venni. A vissza nem térítendő pályázati támogatásból fűtött helyiségek külső nyílászáróinak cseréje; az épület homlokzatának hőszigetelése; épületgépészeti rendszerek felújítása; megújuló energiafelhasználás kialakítása hajtható végre.

gogreen.jpg

A kormányrendelet kitér arra is, hogy mely épületekre nem kell energetikai tanúsítványt készíttetni:

  • az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m²-nél kisebb hasznos alapterületű épületre,
  • az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés
    céljára használt épületre,
  • a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épüeltre, fólia- vagy sátorszerkezetre
  • hitéleti célra használt épületre,
  • nem lakás célra használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérésklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12ºC fokot vagy 4 hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és
    2 hónapnál rövidebb ideig hűtésre,
  • műhely vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m², vagy a fűtési idényben több, mint 20x légcsere szükséges, illetve alakul ki.

Egy biztos, az energatikai tanúsítvány szabályozása évről-évre folyamatosan változik. A teljesség igénye nélkül időrend szerinti sorrendben:

  • 2015 végére az ingatlanok osztályba sorolási ketegóriáit egyetlen betűvel jelölték meg (pl: "B")
  • 2016-tól már megduplázodott a jelzsé ("BB"), és bővült két új kategóriával AA++ és JJ. 
  • 2018-tól újabb szigorítások léptek életbe, megváltoztak az épülethatároló szerkezetek (pl. pincefödém, külső fal stb.) hőátbocsájtási tényezőinek a követelményértékei
  • 2021-től az új építésű ingatlanoknak a közel nulla energiaigényű követelményszintnek kell megfelelniük, valamint a felhasznált minimális megújuló energia részaránya legalább 25% kell, hogy legyen ahhoz, hogy használatbavételi engedélyt kaphasson.

legfrissebb jogszabály változás 2023. november 1. történt meg, és már most előre borítékolható, hogy nem ez lesz a végleges. 

 

 

 

süti beállítások módosítása