Mindenki azt épít, amit akar?

Valamilyen (általam megfejthetetlen) oknál fogva mindig akad valaki, aki gondol egyet és előáll egy olyan ötlettel, amiről az érintett szakma nagyjából azonnal tudja, hogy akár komoly gond is lehet belőle. Nagy kérdés, hogy az építési engedélyezési eljárás is ide tartozik-e.

A történet lényege, hogy az idei évtől alaposan megváltozott az épített környezet alakításáról szóló jogszabály, avagy kevésbé hivatalosan az, hogy milyen engedély kell egy családi ház megépítéséhez.

Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy a 300 nm-nél nem nagyobb lakóház esetében elég egy bejelentés az építésügyi hatósághoz, mi több, 160 nm alatt ezért még illetéket sem kell fizetni.

(Pontosabban ha három év alatt nem építjük meg az ingatlant, akkor igazgatási szolgáltatási díjnak nevezett bírságot kell fizetnünk, ami a negyedik évtől kezdődik és évente 200 ezer forinttal emelkedik az összege, ha 10 év alatt nem készülünk el, akkor akár 1,4 millió forint is lehet, utána pedig el kell bontani a házat.)

Vállalkozó nélkül a dolog elvileg továbbra sem megy majd, mert építési naplót eztán is kell vezetni, és a szerződést is fel kell tölteni a rendszerbe.

Aki tud, építkezzen

Ez persze első nekifutásra akár még pozitív is lehet, hiszen aki építkezett már (vagy ismer olyat, aki építkezett), az pontosan tudja, hogy az építési engedélyezési eljárás néha rétestészta hosszúságú procedúra is lehetett, nehéz lenne azt állítani, hogy nem fért rá némi egyszerűsítés.

Csakhogy. (Érdekes, hogy Magyarországon mindig van egy csakhogy, nem?)

A tavaly elfogadott CCXII. törvény nyilvánvalóan azért született meg, hogy aki csak tud, építkezzen, mert az jó a gazdaságnak, hiszen fogy az építőanyag, fizetni kell a munkabéreket, aminek adóvonzata van, és egyáltalán: az eddig imitt-amott eltett pénzek jelenjenek csak meg. (Erre való az új építésű lakások építésére bevezetett 5%-os ÁFA is.)

Szóval ami a "csakhogy"-ot illeti, ott van például a Helyi Építési Szabályzat, aminek betartása elvileg továbbra is kötelező, nem is beszélve a többi (tűzvédelmi, energetikai, stb) szabályozásokról.

Észnél kell lenni

Így résen kell lenni a tervek készítése során (ehhez itt kaphatunk segítséget), hiszen ha valamilyen szabályt rosszul értelmezünk vagy elkerüli a figyelmünket és csak a használatba vételi eljárás során derülnek ki a hiányosságok, súlyos büntetésre számíthatunk, de akár bontási kötelezettséget is vonhat maga után.

Ongjerth Richárd urbanista a hvg.hu oldalon az mondta: „az építésügyi engedélyeztetés eltörlése, illetve a helyette bevezetett „egyszerű bejelentési dokumentáció” nem jelenti azt, hogy most már nem lesz szükség tervekre, és ki lehet dobni a tervezők munkáját.”

Sok esetben az egyszerűsített eljárás még nagyobb felelősség vállalását jelent a tervezők számára, hiszen nincsen meg az az előzetes kontroll, ami biztosítja a tervezőt afelől, hogy minden fontos részletett jól értelmezett és azt be is tartott.

Ezért a jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes tervezők a bizonytalan jogi helyzet miatt egyszerűen nem merik vagy akarják 300 m2 alatti lakóépületek tervezését elvállalni.

Az elvek és a gyakorlat

Más kérdés (teszem hozzá én), hogy az elvek hogyan mennek át a gyakorlatba, és ebből a szempontból kissé pesszimistább vagyok. Pesszimizmusom alapja bármelyik tetszőleges magyarországi utca, ahol ha végigsétál az ember, óhatatlanul belefut olyan házba, aminek már a látványától is felszisszen, és akkor a belbecsről még nem is beszéltem.

Csak képzeljük el, mi minden épül majd az országban, ha a szabályozás fejetlensége miatt egy-két szabályon kívül szinte semmit nem tartanak be a nagyot álmodni akarók … Pedig a közérzetünket és általában a lakóhelyünk (nagyobb léptékben: az ország) minőségét alapvetően meghatározza az épített környezet minősége.

A tervezők nyilván tisztában lesznek vele, hogy hiába nem kell engedély, a településrendezési tervben foglaltakat és egyéb helyi építési szabályokat figyelembe kell venni, kérdés, mekkora súllyal esik majd latba a véleményük.

Persze nem Magyarországon lennénk, ha nem lenne a történetnek slusszpoénja: miközben új házat a könnyített eljárás keretében építhetünk, ha a meglévőt szeretnénk bővíteni, ahhoz továbbra is szükség lesz építési engedélyre.