Falazzunk együtt!

Kevés bosszantóbb dolog van egy otthon esetében, mint a penész. Nekünk az életünket keserítette meg, és gyakorlatilag lehetetlen volt kiirtani. Hogy ez miként jön a falazáshoz? Meglehetősen kézenfekvően.

Aki építkezett már (esetleg tervezi, hogy építkezni fog), vagy csak egyszerűen járt ugyanabban a cipőben, mint én a családommal, az nyilván gyorsan megismerkedett a hőhíd fogalmával.

Mivel ez egy blog és nem egy szakportál, most a hőhídról csak annyit, hogy ezek az épület szerkezeteinek azon részei, ahol a különböző hővezetési tulajdonsággal rendelkező és eltérő geometriai formájú szerkezetek vagy anyagok csatlakoznak egymáshoz.

Ilyenkor a hőt jobban vezető részek erősebben lehűlnek, mint amelyek gyengébben, és könnyen lecsapódhat a pára a hideg felületen és a szerkezetben, és ha emellé némi szigetelési probléma is járul, akkor megjelennek a penészfoltok. Ember nincs, aki ezt ne szeretné elkerülni. (Mi kész lakást vettünk, és akkor szembesültünk a dologgal, amikor már késő volt és jöhetett a sokszor reménytelennek érzett harc.)

A hőhíd tehát kész átok, és ha ehhez még az energiahatékonyság és a bekerülési költség kérdését is hozzáadjuk, akkor jól látható, mennyire fontos döntés rögtön az építkezés előtt az, hogy milyen anyagot és szerkezetet használjunk a falakhoz.

El kell például dönteni, hogy úgynevezett kiegészítő hőszigeteléssel ellátott, vagy inkább egyrétegű szerkezetet használjunk (utóbbihoz értelemszerűen nincs szükség kiegészítő hőszigetelésre).

Az Ytong egyik előnye, hogy sok olyan kiegészítő eleme van, amelyek segítenek a hőhídmentes csomópontok kialakításában (különböző áthidalók, koszorúelemek). Mindez ráadásul energiahatékony és környezetbarát módon.

Ha már az előnyöknél tartunk, nem utolsó szempont a gyorsaság sem (az idő pénz, ugye), hiszen gyakorlatilag egy munkafázisról beszélünk, mivel nem kell vacakolni a külön hőszigetelő réteg felvitelével.

Amennyiben mégis a többrétegű szerkezetnél maradunk (például mészhomok tégla fal vagy kerámia tégla falazat plusz kiegészítő hőszigetelés) jól át kell gondolni a szerkezeti csomópontok kialakítását. Ebben az esetben ugyanis nem elegendő a falazatot kívülről hőszigetelni. Ezeknek a falazatoknak a hőszigetelő tulajdonsága függőleges irányban (is) gyenge, így gondoskodni kell arról, hogy a falazat a talaj felől ne tudjon lehűlni (és ez nem csak a külső falaknál szükséges, hanem a válaszfalak esetében is). Erre megoldást nyújtanak a különböző hőhídmegszakító elemek például az Ytong Start elem. Természetesen egy gondos építész mindezekre odafigyel a házunk megtervezése során, de azért nem árt, ha mi is tájékozódunk.

Visszatérve a penészre, a végén már mindennel próbálkoztunk, rengeteg okos és „még okosabb” tanácsot meghallgattunk, fúrtunk lyukat a nyílászáróba (mondanom sem kell, nagyon jó, nagyon modern és nagyon nem szellőző ablakok voltak), rengeteget szellőztettünk, újrafestettünk ilyen és olyan festékkel – szóval megpróbáltunk mindent, de ha egyszer valami szerkezetileg el van rontva, abból már nagyon nehéz visszajönni.

Szóval a magam részéről csak azt tudom tanácsolni, hogy a falak esetében érdemes alaposan végiggondolt, jó döntést hozni, mert azt aztán végképp nem cserélgeti az ember.