Lakóépületek építése, avagy az előírások és a lehetőségek találkozása

Az elmúlt húsz év magával hozott sok olyan változást, amely a lakóépületek esetén jellemzően negatívan befolyásolták a telkek beépíthetőségének mértékét. Egyre több helyen inkább szigorítják az előírásokat, mintsem, hogy enyhítenék (pl. csökkentik a beépíthető terület nagyságát, szabályozzák a tervezhető lakások darabszámát és az építhető magasságot stb.). Előfordulnak egészen szélsőséges példák is, van, hogy egy nagyobb telken majdnem ellehetetlenül egy két-három gyermekes család építkezése, mert egyszerűen nem jön ki matek, a család által elképzelt hasznos alapterületre. Mit tehet ilyen esetben az építtető?

Az első és talán a legfontosabb lépés, hogy felkeres egy megbízható építészirodát, és kikéri az építészmérnök segítségét, hogy megkeressék a legoptimálisabb alaprajzi elosztást.

A beépíthető terület kérdésköre

Ahol kis terület áll rendelkezésre, ott célszerű kevés közlekedőt tervezni, „kivenni” a házból a gépkocsikat (ahol ezt az előírás engedi), és érdemes maximalizálni a beépíthető területet, illetve a magasságot egyaránt. Ezek persze sokszor magától értendő lépések, de emellett vannak olyan megoldások is, amelyekre elsőre nem minden építtető gondol. Mint azt már korábban említettük, az ország számos régiójában szigorították a beépítési feltételeket, viszont, ahol változatlan maradt a beépíthető telek nagysága, lényegében ott is egy burkolt alapterület csökkenés történt, ugyanis az egyre szigorodó hőtechnikai előírásoknak csak a vastagabb hőszigetelő réteggel ellátott falszerkezet felel meg, ami szintén zsugorítja a hasznos teret.

Abban az esetben, ha az építtető megspórolná a kiegészítő hőszigetelés idő- és költségvonzatát, érdemes elgondolkodni az Ytong Lambda termékek beépítésén. Használatával a követelményekhez képest is magasabb hőszigetelő képességű egy rétegű falazat készíthető úgy, hogy eközben homogén anyagszerkezete miatt nem idézünk elő páratechnikai problémákat sem. E mellett optimális nyomószilárdságú, könnyen megmunkálható, nem éghető minőségi falazóanyag, melyet számos generálkivitelező kedvel.

A bruttó nem nettó

A beépítési százalékot mindig bruttóban - a falakkal együttes - kell vizsgálni. Sokan nem is gondolnák, hogy egy családi ház esetében a falak az alapterületének akár 20-25%-át teszik ki. Míg a korábbi előírásoknak megfelelt egy 30 cm-es falra 5 cm hőszigetelés, addig manapság már csak a 45-55 cm falvastagság alkalmas az érvényben lévő paramétereknek. Ez azt jelenti, hogy egy 5-10-15 cm növekedés az épület méretétől függően 4-8-12 négyzetméter nettó terület elvesztéséhez vezet, mely kitesz egy kisméretű helyiséget.

Természetesen erre is van többrétegű megoldás: például 20 cm falvastagságú Silka (mészhomok) tégla esetén az erre felkerülő 15-20 cm hőszigetelés mellett a szerkezet külső héja csupán 35-40 cm. Ez 0,17-0,23 W/m 2 K értékű U tényezőt jelent, amely már most megfelel a jövőre szigorodó hőtechnikai előírásoknak. Természetesen léteznek a piacon egyéb jó U értékkel rendelkező 45-50 cm vastagságú más termékek is, de összehasonlítva, jól látható, hogy a Silka tégla alkalmazása esetén ez 10-15 cm „terület spórolását” jelent. Tehát kisebb beépíthetőség esetén ideális választás a Silka 20-25 cm vastag tégla, aminek a teherbírása még a 30 cm-es falazóblokkot is felülmúlja. Továbbá az egyre sűrűbbé és hosszabbá váló forró nyarak miatt fokozott igény van az átmelegedésnek minél inkább ellenálló nagy tömegű szerkezetekre. A Silka mészhomoktégla köbméterenkénti két tonna(!) körüli testsűrűsége a falazóelemek körében kiemelkedő érték, remek a hőcsillapítása, így biztosítva az ingatlan nyári túlmelegedését. Jól hőszigetelve mind a nyári, mind a téli időjárási viszonyokhoz kiváló választás. Az már csak hab a tortán, hogy e mellé még kiemelkedő az akusztikai teljesítménye, mely városi környezetben az egyik legfontosabb kényelmi szempont.