Rettenetes állapotban  hazai épületállomány: a te lakásod is egy energetikai rémálom?

Ahogy arról már mi is írtunk, 2021 január 1 óta ha veszünk, építünk, eladunk, biztosan találkozunk az energetikai tanúsítvány kifejezéssel. Ez a műszaki dokumentum mutatja meg, hogy milyen energetikai besorolású az ingatlan, azaz milyen az energiafogyasztása. Magyarországon a magas szén-dioxid kibocsátás jelentős részéért, 36 százalékáért az épületállomány felelős, amit a karbonsemleges törekvésekre nézve egy nagyon rossz arány. Ha a cél a zöld jövőt építése, akkor jobb minőségű alapanyagokkal, jobb szigeteléssel, korszerű fűtési rendszerekkel és jobb nyílászárókkal kellene javítani rossz besorolású ingatlanokon. De mire van szükség ehhez és milyen áron?

Lassan javuló statisztikák

A felmérések szerint 2016-2019 között a 4,39 milliós lakásállomány közel 14 százalékának minősítése történt meg. Ennek elenyésző része, alig több, mint 2 százaléka kapta a legjobb minősítést, azaz, AA++, AA+, AA és BB besorolást. A rossz energetikai besorolású épületek helyzete Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében a legrosszabb. De nem csak nálunk jelent ez problémát: Európa több országában hasonlóan siralmas a helyzet. 

A meglévő ingatlanoknál ahhoz, hogy a néhány éve még elfogadhatónak számító CC-s minősítés BB, pláne AA besorolású legyen, rendesen a zsebünkbe kell nyúlni. Ez viszont nagyon költséges, főleg a jelenlegi megnövekedett alapanyagárak és munkadíjak mellett. 

Bár egy korszerű otthonnak a rezsiköltsége is kisebb és így az ország energiaszükséglete is csökken, ezek a korszerűsítések igen költségesek. Egy ilyen felújítás ára 4-5 %-al magasabb akkor, ha a BB besorolás a cél. A falak hőszigetelése, a fűtéskorszerűsítés és a nyílászárók cseréje egy kis lakásnál is nagyobb összeget jelent, de egy nagyobb családi háznál már jelentős különbség lehet. De a helyzet itt sem reménytelen, a statisztikák szerint ugyanis a CC besorolású lakások aránya is csökkent: 27,36 százalékról 20,22 százalékra. 

A statisztikát igazán az újépítésű ingatlanok javítják, hiszen ott már elvárás a magasabb minősítés: 2022 június 30-tól  a használatbavételi engedélyhez minimum BB besorolással kell rendelkeznie minden új épületnek. 

Új épületek, új szabályok

Az új építésű ingatlanokra vonatkozó energetikai szabályozások szigorodtak, és a határidőt ugyan a járvány miatt végül 2022-re tolták, az új épületek jelentős része már ennek megfelelően épül. A szigorodó szabályokról itt írtunk bővebben. 

Az új épületeknek köszönhetően a BB szint aránya a 2016-os 0,37 százalékról 2021-re 4,7 százalékra nőtt. Ebben a kategóriában a szabályozások miatt az energiahatákony épületeknek köszönhetően további növekedés várható. 

Segíthet a Zöld Otthon Program

A statisztikák növelésében segíthet a 2021 októberétől elérhető új lakáshitel, a Zöld Otthon Program. A program célja a környezettudatosság növelése és a zöld célok elérése. Ehhez kínálnak a kereskedelmi bankok kedvezményes hitelt. 

A hitelt legalább BB besorolású új építésű ingatlan vásárlásához vagy építéséhez igényelhetjük. Az maximum 70 millió forintot maximum huszonöt év futamidőre igényelhetjük, nagyon kedvező feltételek mellett. A hitelről és a feltételekről itt írtunk bővebben.