A magasabb lakókomfort, avagy csend és nyugalom

Alighanem sok millió magyar közös élménye, amikor halljuk, milyen filmet néz a szomszéd. Halkan jegyzem meg, én egyszer hallani véltem azt is, amikor a szomszéd lakásban (igaz, ez panel volt) elhúzták a függönyt – ez ugyan jó eséllyel csak valamilyen hallucináció volt, ám az biztos, hogy kevés kellemetlenebb dolog van az otthonunkba beszűrődő zajoknál. Pedig nem kell így lennie.

silka_zajvedelem_2.jpg

Miközben a panelek ára (is) az egeket verdesi mostanság, a hangszigetelés sok helyen még mindig komoly gondot jelent. A házgyári otthonokban is lehet tenni ellene (akadnak mindenféle utólagos megoldások), ám a mai posztban nem erről lesz szó.

Hanem arról, hogy mit tegyünk akkor, ha nem vagyunk kész helyzet elé állítva, azaz mi magunk dönthetjük el, milyen építőanyagot használunk leendő otthonunkhoz.

Mindez azért fontos, mert az a tapasztalatom, hogy bár az utóbbi években sokat javult a helyzet ezen a téren, a hangszigetelésre sok esetben mintha még mindig nem fordítanánk kellő hangsúlyt, pedig rengeteg bosszúságtól kímélhetnénk meg magunkat a jól megválasztott építőanyaggal.

Gondolkozzunk előre

Ilyen lehet az elmúlt években egyre jobban terjedő mészhomok tégla (ami nem meglepő módon mészből, homokból és vízből áll). A Silka falazóelemmel készült fal mindenféle számításokkal, mérésekkel bizonyíthatóan az egyik legjobb hanggátló falszerkezet, ami az elem tömegéből adódik. A megfelelő tégla kiválasztása azért is fontos, mert utólag meglepően nehéz minőségi (és egyben pénztárcakímélő) módon hangszigetelni.

Mondok egy példát: Egy 30 dB hangcsillapítású falon keresztül még halljuk, hogy a szomszéd éppen melyik sorozatot nézi (a Silka hanggátlási értéke falvastagságtól függően 42-57 dB ). Az ember azt gondolná, hogy ha erre rátesz egy mondjuk 20 dB körüli hangcsillapítású anyagot, akkor máris 50 dB-es hangszigetelésnél jár, csakhogy ez nem igaz, mert a két anyag hatását nem lehet ilyen egyszerűen összeadni, a különbség alig lesz érzékelhető.

Bevallom, amikor elkezdtem kicsit utánanézni a hangszigetelési követelményeknek, egészen meglepő dolgokra bukkantam. Mást ne mondjak, egy többlakásos épületben két lakás között 52 dB, két ház között 57 dB az előírás. Ehhez képest a hangosan szóló tévé 62 dB, a normál hangerővel nézett 52 dB esetén nem hallható, a hangos beszéd 47 dB, a normál beszéd 37 dB esetén viszont már érthető.

Mindebből az következik, hogy nagyon nem mindegy, milyen építőanyagot választunk, ha nyugalomra vágyunk.

Az épületen belüli léghangszigetelésre egyébként komoly európai szabványok érvényesek (ezeknek építkezés előtt értelemszerűen utána kell nézni), ami most nekünk érdekesebb lehet, hogy miután a szomszéd felől érkező zaj hallhatóságát a környezeti (leggyakrabban persze a közlekedési) alapzaj befolyásolja, ezért csendes környezetben 10 decibellel nagyobb hangszigetelés kívánatos, mint zajosabb városi környezetben.

Magyarán az erdő szélén nagyobb hangszigetelés kell, hogy elnyomjuk a szomszéd felől érkező zajt, mint mondjuk a belvárosban. Ezt azért emésztgessük egy kicsit…

A hőtárolás sem mindegy

Ha már az előbb a Silkát említettem, az akusztika mellett az sem utolsó szempont, hogy nagyszerűen tárolja a hőt is, ami egy nyári kánikulai napon kifejezetten jól jöhet, hiszen nem engedi túlmelegedni a lakást, vagy a házat.

Olyannyira, hogy mint az alábbi videóból is kiderül, egy éjszakai szellőztetéssel annyira le lehet hűteni egy családi házat, hogy a legnagyobb kánikulában sem kell bekapcsolni a légkondicionálót.

Ha mindez nem lenne elég, mivel tisztán ásványi eredetű anyagról van szó, nem éghető, és mert a súlya is nagy, az anyaga pedig tömör, a nyomószilárdsága is kiemelkedően magas.

Szóval érdemes megfontolni, mivel építkezünk, hogy ne utólag kelljen drága és kevésbé hatékony hangszigetelő megoldások között válogatnunk.

Silka mészhomoktéglával nem pusztán belső válaszfalak építésére alkalmas, hanem külső szerkezetként is kiválóan működik.

Nézd meg hogyan:

süti beállítások módosítása