Így újítsd fel a házad szerkezetét
Az építkezésnél csak a felújítás tud keservesebb lenni, hiszen ilyenkor az ember jellemzően már bent lakik a házban, és hát nem tartozik a legnagyobb örömök közé úgy végigvinni a folyamatot, hogy közben a hétköznapok is zajlanak. Ezzel együtt néha muszáj felújítani ezt-azt. Az alábbiakban arra próbálok pár tanácsot adni, miként újítsuk fel a családi házunkat energetikai szempontból. Amivel ráadásul rengeteg pénzt spórolhatunk.
Egy jó tető nagyon sokáig szolgál, ettől függetlenül néha előfordulhat, hogy cserélni kell. A lehetőségek szerencsére számosak, ezeket most nem is venném végig, inkább néhány szempontot adnék meg a döntéshez.
Érdemes végiggondolni például azt, hogy milyen anyagból legyen a tetőcserép. Ez nem csak esztétikai kérdés, hiszen egy kerámia- vagy betoncserépnek komoly súlya van, így kérdés, hogy a faszerkezet elbírja-e. Kétségtelenül nagyon szépek, cserébe meglehetősen törékenyek és nem szeretik sem a vihart, sem a fagyot – mindez így együtt elgondolkodtató.
A cserepeslemezek egyszerre könnyűek és erősek, tehát sem a szerkezet, sem a viharok miatt nem kell aggódunk. Ellenben általában nem tartoznak a legmutatósabb darabok közé, szóval akinek ez fontos, az jó, ha kétszer is meggondolja. Ráadásul az eső meglehetősen hangosan dobol rajta, ami lehet dühítő, igaz, megfelelő szigeteléssel ez megakadályozható, de akkor is.
Köztes megoldás lehet a kőszórt tetőlemez, ami elég jól néz ki, ugyanakkor kifejezetten könnyű, azaz némileg ötvözi a kettő előnyeit.
Ablak
Az ablak (általában a nyílászárók) komoly fejtörést okozhatnak, hiszen egyrészt a régi, esetleg megvetemedett, sima üvegből készült ablak (és persze ajtó) télen rengeteg meleget kiengedhet.
Ugyanakkor éppen az a fa nagy előnye, hogy hagyja mozogni a levegőt, amit a műanyag nyílászárók közül nem mindegyikről lehet elmondani, bár mostanában azért a gyártók már erre is odafigyelnek.
Tehát ez fontos szempont, ha műanyagra cserélnénk régi nyílászáróinkat. Egyáltalán nem biztos, hogy a csere a leginkább költségkímélő megoldás, lehet, hogy érdemesebb a régit felújítani.
A műanyag ablakokkal ráadásul kicsit úgy vagyok, mint 25 évvel ezelőtt a CD-vel, azaz míg azt tudjuk, hogy a fa nyílászárók rendkívül tartósak, addig a műanyagok esetében elég nagy a kérdőjel – egyszerűen azért, mert még nem volt idejük bizonyítani. Anno ez volt a helyzet a CD-vel is, amiről senki nem tudta, mennyire tartósak, és egyelőre úgy néz ki, a bakelithez képest nem annyira.
Ajtó- és ablakcsere esetében arra is érdemes figyelni, hogy egyszerűen cserélhetők-e (ha igen, akkor az nagyjából egynapos munka), de ha például a beépített redőnytokot is cserélni kell, mert akkor az ég irgalmazzon nekünk.
Azt már meg sem említem, mert ez mindenkinek a saját ízlése, hogy vajon illik-e az adott házhoz a műanyag ablakkeret. Gyártótól függően lehet kérni színezett keretet, illetve különböző egyedi osztású szárnyakat. Ennek persze ára van.
Hőszigetelés
Hőszigetelésre és fűtéskorszerűsítésre (utóbbiról kicsit lejjebb írok) van állami pályázat, amit érdemes igénybe venni.
Korábban már írtam arról (részletesebben itt), hogy első körben a falak külső szigetelését érdemes felturbózni, amit utólagosan is megtehetünk egy kiegészítő hőszigeteléssel.
Ha már nekifogunk, akkor érdemes nem csak az elsődleges hatást figyelembe venni, de azt is, hogy a kiválasztott anyag természetes, kellően stabil szerkezetű, nem éghető, akusztikailag kedvező tulajdonságú és egyszerűen felhasználható legyen.
Több ilyen is van természetesen a piacon, például a Multipor lapok, amelyek azért érdekesek, mert tulajdonképpen a legegyszerűbb módon, levegővel hőszigetelnek. Kicsit az „öltözködj rétegesen” elvét követve a millió apró pórus közé zárt levegővel teremtik meg a szigetelést.
Érdemes tehát olyan rendszert választani, ami erre is figyel (persze az előírások miatt bizonyos mértékig erre mindenki kötelezett is), és a Multipor esetében olyan természetes alapanyagokat (meszet, homokot, cementet, vizet) használnak fel, melyeknek előállításához nem kell sok energia, és meglehetősen kevés a gyártás során a melléktermék – és még tartós is (ami megint csak nem utolsó szempont) és nem éghető.
Ha már hőszigetelés, nem mindegy, hogy egy adott falazatra milyen vastagot teszünk fel, a Multipor mellett lehet polisztirol, ásványi szálas, poliuretán, fenolhab és parafa is. Ami a vastagságot illeti, általában a vastagabb hőszigeteléssel készülő, gyengébb hőszigetelő képességű falszerkezetek tűnnek a gazdaságosabb megoldásnak.
Fűtés
Ha fűtéskorszerűsítés, akkor a legtöbb embernek egyből a kazáncsere jut az eszébe, amitől garantáltan azonnali lábrázást lehet kapni. (Tapasztalatból beszélek, pár hónapja vezette le egy szakember, hogy a kéménybéléssel, mindennel együtt 1 millió forint az alap, a felső határ pedig a csillagos ég.)
Ugyanakkor nem feltétlenül van szükség a cserére (kivéve, ha a kazán olyan pocsék állapotban van persze), mert komoly összegeket tudunk megtakarítani az automatizálással is.
Vannak már módszerek arra, hogy a helyiségekbe (vagy akár a radiátorokra) szerelt termosztátokkal szabályozzuk a fűtést, így minden helyiséget a kívánt melegre lehet felfűteni ráadásul akkor, amikor azt használjuk. Tehát ha tudom, hogy aznap nem otthon dolgozom, akkor a dolgozószobát felesleges fűteni, még akkor is, ha egyébként a ház többi részét fűtjük, mert valaki otthon van.
Olyannyira nem ördöngösség a dolog, hogy a termosztátok adatait már vezeték nélkül is képes továbbítani a központi szabályozóhoz, így még csak különösebb rumlival sem jár a rendszer beszerelése, ami ráadásul gyorsabban megtérül, mint egy kazáncsere.
