Séta a magasba: a lépcsőépítés története

Feljebb jutni, magasabbra törni, lehetőleg kényelmesen és biztonságosan nem az újkor igénye. A lépcsők története az emberiség fejlődésének krónikája is, hiszen lépcsőre mindig szükség volt, akár a hegy teteje, akár egy ókori színház, egy palota, vagy egy felhőkarcoló építése volt a cél. Kőből, fából, acélból, betonból, sőt, ma már akár 3D nyomtatott anyagokból is készülnek lépcsők, de funkciójuk ugyanaz maradt: összekötni a különböző szinteket, megkönnyítve a közlekedést. 

Már az ősi civilizációk is lépcsőztek

A lépcsők már a legrégebbi civilizációkban is megjelentek: a mezopotámiai piramisok díszes lépcsői, az egyiptomi sírok monumentális bejáratai és a görög színházak pályaívekben kanyargó ülőhelyei mind a kor mérnöki tudásának és az építészek fantáziájának csodás bizonyítékai. Ezekben a korai lépcsőkben főleg követ és fát használtak, de már ekkor megjelentek a boltívek és a korlátok is, díszítő elemekkel tarkítva. 

De mit adtak nekünk a rómaiak?

A rómaiak építészeti tudása bámulatosan korszerű volt, így nem csoda hogy továbbfejlesztették a lépcső készítési technikákat is, tökéletesítve a boltíves szerkezeteket és a beton felhasználását. Az általunk is bejárható, épen maradt római építmények, mint a Colosseum vagy a Pantheon, mind figyelemreméltó lépcső rendszerekkel épültek. Ezek a lépcsők nem csak funkcionális, de az építés során az esztétikai élmény és a gazdagság üzenete is fontos szempont volt: a rómaiak lépcsőiket gyakran díszes burkolatokkal, szobrokkal és mozaikokkal látták el. 

Lépcsők keleten

A keleti kultúrákban a lépcsők különleges jelentőséggel bírtak. A kínai építészetben a lépcsők páros száma szerencsét hozott, míg a páratlan szám balszerencsét. A japán házakban a lépcsők gyakran meredekek és keskenyek voltak, tükrözve a minimalizmust és a kreativitást: a kevés, szűkös tér ilyen izgalmas megoldásokat szült. A keleti lépcsőket gyakran kalligráfiákkal, fafaragásokkal és élénk színekkel díszítették. 

Masszív és díszes lépcsők a középkorból

A középkorban a várak és kastélyok masszív, nagy lépcsői a védelem és a hatalom szimbólumait képezték. Ezek a lépcsők leginkább kőből készültek, és gyakran spirális alakban futottak, ezzel nehezítve meg a betolakodók - és bizony az ott élők - bejutását. 

A reneszánsz korban a lépcsőkkel kapcsolatban ismét felmerült az esztétika igénye, ahogy ezt a híres olasz építészek munkáin ma is látható.  Michelangelo és Brunelleschi lenyűgöző, díszes korlátokkal, szobrokkal és freskókkal díszített lépcsőket terveztek.  

A modern kor lépcsői

Az ipari forradalomnak köszönhetően az építészetben, így a  lépcső készítésben is forradalmi változások történtek. Az acél és a vasbeton használata lehetővé tette a karcsúbb, elegánsabb és tartósabb lépcsők megépítését. A minimalista és dizájn lépcsők egyre népszerűbbek lettek, geometriai formákat és játékos anyagkombinációkat használva. 

A jövő lépcsője fenntartható és “okos” 

A lépcsők az építészettel együtt fejlődnek tovább. A környezetbarát anyagok, a 3D nyomtatás, az “okos” lépcsők jelenthetik a jövőt, ahol a fenntarthatóság a legfontosabb szempont. 

A gyors beépíthetőség és használatba vétel, a lehető legkevesebb hulladékkal járó gyártás előnyt jelent. Erre kínál megoldást az Xella legújabb terméke, az előregyártott Ytong lépcső. Nézzük meg, mit úszunk meg azzal, ha beton helyett Ytongból építjük a lépcsőnket. 

De hogy épül egy lépcső?

A hagyományos lépcsőépítés nem könnyű és nem is gyors, de alapos tervezéssel, jó minőségű anyagok használatával és pontos munkával - ha bátrak vagyunk - akár házilag is megpróbálkozhatunk vele. Nézzük, hogy készül egy hagyományos beton lépcső, aztán mutatunk egy könnyebb, modernebb megoldást.  

Egy lépcső építéséhez először is pontos méretekre és tervre van szükség. Meg kell határozni a lépcsőfokok számát, magasságát és mélységét: egy lépcső ideális esetben 17-20 cm magas és 25-30 cm mély. Ezután el kell dönteni, milyen anyagból épüljön: beton, fa, fém? A döntéshez figyelembe kell venni a terhelést, a stílust és a költségvetést. Egy beton lépcső esetén ezután következik az alapozás, a zsaluzás és a betonozás. 

Zsaluzásnál figyelni kell a vízszintre és az arányokra, mert egy rossz ritmusú lépcső nem csak kényelmetlen, de balesetveszélyes is lehet. Behelyezzük a vasalást a zsaluzatba a teherhordás javítása érdekében, majd beleöntjük a betont és letömörítsük. Miután kivártuk a hosszas száradási időt, jöhet a burkolás. Ezt követően már csak korlátra, csiszolásra, festésre lesz szükség. 

A fent leírtakból láthatjuk, hogy a lépcsőépítés komoly feladat, ami precíz munkát és szaktudást igényel, ám a Xella új terméke, az Ytong lépcső nagyban megkönnyíti és gyorsabbá teszi a kivitelezést. 

Az Ytong lépcső legfőbb vonzereje - amellett, hogy rengeteg benne a kreatív lehetőség - az azonnali terhelhetőség és a könnyű és gyors beépíthetőség. Nagy előnye még, hogy nem igényel zsaluzást és ideiglenes alátámasztást, emellett költséghatékony, és a hagyományos beton lépcsővel szemben a kivitelezése fenntartható és környezetbarát a minimális építési hulladékból adódóan. 

Házépítés során az alapos tájékozódás nem kerül semmibe. A lépcsőkről részletesebben a Xella oldalán olvashatsz.