Mi fékezi az építőipart?

Bár az építőipari szektor aktuális helyzete nem újdonság, érdemes minden évben körüljárni, hogy a cégek tapasztalata alapján mi vezetett a jelenlegi helyzethez. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) minden évben felmérést végez a tagszervezetei, illetve  és az építőipar fontosabb szereplői között. Íme az aktuális válaszok a 2022-es változásokról és arról, hogy a cégek szerint mi várható 2023-ban.  

A felmérésben az állandó kérdések mellett változó tételek is bekerültek. Idén már fontosabb tényező volt infláció és az árfolyam ingadozása, az energiaárak, a háború, vagy a covid jelentősége viszont csökkent. Ezzel együtt  2022-ben a megkérdezett cégek több mint felének nőtt, és csak egyharmadnak csökkent az árbevétele a 2021-es évhez képest. A vállalkozások 10 százalékánál ez a szám változatlan maradt. 

A tovább zajló háború, illetve az állami beruházások csökkenése az a két tényező, ami a legnagyobb hatással lehet a cégek idei bevételére. A megkérdezettek csak valamivel több mint harmada bizakodó, a többség az árbevétel csökkenését várja ettől az évtől. 

Változó és változatlan nehézségek

Bár a szárnyalást akadályozó tényezők változatlanok, a mértékük változó. A cégek elsősorban a megrendelések hiányát jelölték meg problémaként, ami nyilvánvaló válasz a gazdasági helyzetre. Ezt követi az infláció és a szakemberhiány gondja, ami az elmúlt évekhez hasonlóan változatlanul jelen van.  

A gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága sem kedvez a cégek működésének, a megkérdezettek harmada pedig az árfolyam ingadozást jelölte meg akadályozó tényezőként.  

Tervek a jövőre 

A piac szűkül, a számok romlanak, a cégeknek új stratégiára van szüksége. Ami jó hír, hogy a válaszok alapján csak a sor végén találjuk az elbocsátásra vonatkozó terveket. A megkérdezett vállalatok 61%-a energiatakarékosságban  55,6%-uk digitalizálásban látja a hatékonyság növelését. 44,4%-uk szervezeti átalakítással vagy saját beruházással tervezi növelni a hatékonyságot és csak a válaszadók 5,6%-a csökkentené a létszámot. 

A megbízható szakemberhiány

A szakemberek hiánya évek óta változatlan gondot jelent a gazdaság minden területén, így az építőiparban is. Nem csoda, hogy a válaszadó cégeknek csak az 55,6%-a nyilatkozta úgy, hogy megfelelő számú és összetételű szakmunkással rendelkezik. Legnagyobb hiány ácsból, villanyszerelőből, épületgépészből és lakatosból van, de a mérnökök száma sem ideális. A megkérdezett vállalatok 28%-a számol a létszám növekedéssel. Ezzel párhuzamosan a fizetések nem állnak rosszul: a KSH adatai szerint az építőiparban átlagosan 16,3%-kal nőtt a havi bruttó átlagkereset. A felmérésben résztvevő cégek  2023 első félévében 14,4%-os átlagos bérköltség növekedéssel számolnak. 

A továbbképzés a munkaerő megtartás érdekében a nehéz időkben is fontos. A cégek több mint fele biztosított továbbképzést munkavállalói számára, 88,9%-uk pedig tervez képzést a jövőben is.  

Nehezen elkerülhető hitelek és támogatások

A vissza nem térítendő állami támogatás lehetőségét a válaszadó cégek 27,8%-a használta ki és vette igénybe. Ezt a működésre, illetve a fejlesztésekre fordították. A cégek egyharmada vett fel banki hitelt, közel negyedük pedig beruházási hitelt vett igénybe a cég tevékenységének finanszírozására. A lízing is népszerű finanszírozási forma volt, 2022-ben a válaszadó cégek 50%-a vette igénybe ezt a finanszírozási módot. Közel 27% belső forrásból oldotta meg a finanszírozást. 

A megkérdezett vállalatok egy részének idén is szüksége lesz külső forrás bevonására. A tavalyihoz képest kisebb arányban ugyan, de ehhez a banki hitelt, a beruházási hitelt és a  vissza nem térítendő támogatást jelölték meg legtöbben.

Problémás kintlévőségek és áremelkedés 

A kintlévőségek nőttek: tavaly év végén a cégek 83,3%-ának volt kintlévősége, ami 19 százalékpontos növekedést jelent. A kintlévőség átlagos nagysága az árbevétel 9,3%-a volt. A megkérdezett vállalkozások a behajtással kapcsolatban kevésbé bizakodóak, mint tavaly: a cégek 80%-a ítélte úgy, hogy ennek a tartozásnak a 90%-a hajtható be peres út nélkül. Ez romló tendencia a 2022-es évhez képest.  

A várható költségek tekintetében a legnagyobb arányban a személyi jellegű költségek (14,4%) növekedését várják. Ezt követi az alvállalkozói díjtételek változása (13,8%), az építési törmelék elszállítása és lerakása árának változása (12,4%), valamint a fuvarköltség (10,4%).  Az építőanyagok árváltozása kissé mérsékeltebb, ez a várakozások szerint valamivel 10 százalék alatt marad (9,3%), de az építőipari cégek a cement, az építési kő, kavics, a hőszigetelő anyagok, a faanyagok és a beton esetében 10% feletti áremelkedéssel számolnak.