Árváltozások az ingatlanpiacon: albérlet, vagy lakásvásárlás?

Akár vásárolni, akár bérelni szeretnénk, a tavalyi évhez képest az árak növekedésével kell számolnunk.. Az őszi iskolakezdés és az újra meginduló jelenléti oktatás pedig sok családban nagy fejtörést okozott: mi legyen a másik városba költöző egyetemistával? Béreljen lakást, szobát, vagy vegyünk neki egy garzont? Mielőtt döntenénk, érdemes megismerni a folyamatot, hogy hol tartanak most az árak és melyik városban mik a lehetőségeink. 

2020-2021: járvány és emelkedés

A tavalyi évben az Otthonteremtési Programnak köszönhetően a piac fellendült, a támogatások hatásai ellensúlyozták a járvány negatív ereményeit. A lakásárak emelkedése ettől sem állt meg, de az előző évhez képest jóval kisebb, nagyjából 9 %-os növekedés volt megfigyelhető. Budapesten volt a legjobb a helyzet: egy év alatt 3 százalékkal mentek feljebb az árak, így 2020-ban átlagosan 657 ezer forintba került egy négyzetméternyi lakás a fővárosban. 

Ha pedig a KSH és az MNB 2021-es adatait nézzük, idén még egyértelműbb volt a drágulás. Az új lakástámogatási lehetőségek tovább pörgették a keresletet, amire a kínálati oldal is reagált.  

A Főváros legdrágább része továbbra is a V. kerület, ahol 1 millió forint körüli négyzetméter árakkal kell számolni, de nem sokkal jobb a helyzet a szokásos klasszikus drága környékeken az I., II.,  VI. és XII. kerületben sem. Itt 800 ezer forint körüli árakkal kell számolni. A  legalacsonyabb négyzetméter árat keressük most is a XXIII. kerüeltben kell keresni, de a XVII., XVIII., XIX., XX., és XXI. kerületben is a legdrágább felééért, 500 ezer forintos négyzetméterár ár körül vehetünk ingatlant. 

Budapesten kívül sem más a helyzet 

A peremkerületekben és az agglomerációban emelkedtek a leggyorsabban az árak: Budakeszi és a Dunakeszi már 600 ezer forintot  körüli négyzetméternél jár. 

Ha olcsó vidéki várost keresünk, akkor kerüljük el Debrecent, Székesfehérvárt, Veszprémet és Győrt is, mivel itt a legmagasabbak az árak: egy négyzetméter 400 ezer forintot fölött cserél gazdát De a tópart is népszerű, itt is áremelkedésre kell számítanunk. Bár sok újépítésű ingatlan épült ezeken megyékben, mélyebben a zsebébe kell nyúlnia annak, aki a Balatonnál, vagy a Velencei tónál venne ingatlant.  

És mit tehet az, aki bérelne?

Nem meglepő módon, az albérleteknél is hasonlóan mozogtak az árak. Ha diákként, vagy kezdő keresőként kezdenénk egy új városban egy új életet, nagyon nehéz helyzetbe kerülünk. Aki a minimálbérért, illetve annak egy részéért keres bérelhető lakást, ráadásul egyedül, Budapestet szinte el is felejtheti. A vidéki városokban nagyobb eséllyel találunk ilyen áron kiadó ingatlan.

Budapesten jelenleg egy lakás átlag bérleti díja kb. 150 000 forint. Egyedülállóként, vagy diákként, szülői segítséggel és egyedül szinte lehetetlen lakást bérelni. Hacsak nincs szerencsénk és ismerőstől, baráttól tudunk kivenni valamit jóval a piaci ár alatt.  

Ha többen összeállnak, a minimálbér fele egy panellakás félszobájára elég. De mivel itt a rezsiköltség is magas, aki csak havi 50-55 ezer forintot tud erre fordítani, nagy valószínűséggel be kell érnie egy munkásszállóval, vagy egy kollégiumi ággyal.  

Így állnak az árak a vidéki egyetemvárosokban

A bérleti díjak a januárhoz képest több, mint 8 százalékkal nőttek. 

Budapesten az átlagos bérleti díj 145 ezer forint, Debrecenben 120 ezer forint, Szegeden 110 ezer forint. A pécsi albérleteket 100 ezer forintért kínálják a tulajdonosok, Miskolcon 90 ezer forintot  az átlag. Ezek mind több ezer forinttal magasabb összegek, mint amennyit egy évvel ezelőtt kellett fizetnie a bérlőknek.  

Ha pedig a minimálbért nézzük, akkor a statisztikák szerint megyeszékhelyeken ezért az összegért még mindig csak szobát bérelhetünk, de ha teljes lakást szeretnénk, akkor be kell érnünk a külvárossal, vagy egy közeli kisebb településsel. Ha viszont a mediánbér áll a rendelkezésünkre, már sokkal jobb helyzetbe kerülünk: 110 ezer forintos körül Debrecenben már van esélyünk egy kocsibeállós, 1,5 szobás lakásra is.  

Tehát akkor mi legyen: venni, vagy bérelni?

Láthatjuk, hogy nem sok jóra számíthatunk, ha most bérelnénk, vagy vennénk ingatlant. Sok szülő elgondolkodik azon, inkább vásárolna, mint küldené egy közös és drága albérletbe az egyetemre felvett gyermekét. 

A vásárlás nagy előnye, hogy nemcsak kiadással jár, hanem bevételt is tudunk termelni vele: kiadhatjuk a másik szobát, illetve később is kiadható válik a teljes ingatlan. A lakásárak viszont nagyon magasak, a vásárláshoz pedig legalább 20 százalékos önerőre van szükség. Úgyhogy hiába a sok lakástámogatás és kedvezményes hitel: akinek nem áll ilyen összeg a rendelkezésére, annak nincs más választás, mint a bérlés, vagy a kollégium, és a reménykedés az árak csökkentésében.