Hogy éli túl a home office-t az iroda?
Sok szempontból próbálták már megközelíteni „az új normálist”. Az egyik terület, amit leginkább érintett és érinteni fog a járvány okozta átalakulás, az munka világa, azon belül is, a munkavégzés helye. Hol fogunk dolgozni a jövőben? Vajon vége az irodáknak? Teljesen átveszi az uralmat a home office? Mi lesz az irodafejlesztésekkel, irodaházakkal? Kongathatjuk a vészharangot?
Én is egyike vagyok azoknak, akik tavasz óta gyakorlatilag folyamatosan otthonról dolgoznak. Igaz, az én helyzetem annyiban talán különleges, hogy legalább a munkaidőm fele korábban is ebben a felállásban telt, de azért még így is más érzés szinte egyáltalán nem bemenni egy munkahelyre, mint hetente kétszer.
A koronavírus-járvány második hullámának érkeztével szinte senki sem tudja megmondani, hogyan alakulnak a következő hónapok, az viszont biztosnak tűnik, hogy az eddigi életünkkel egyetemben az irodai munka is teljesen megváltozik. Azt viszont még a nagyvállalatok sem nagyon tudják, hogyan.
A BBC például megkérdezte az 50 legnagyobb brit munkáltatót az irodába való visszatérésre vonatkozó elképzeléseikről, és ebből 24 cég azt válaszolta, hogy egyáltalán nincsenek a munkavállalók visszatérésére vonatkozó terveik.
Húsz másik cég viszont már megnyitotta az irodákat azok előtt a dolgozók előtt, akik nem tudnak otthonról dolgozni. A legtöbb irodában a problémát az okozza, hogy az eredeti mennyiségű alkalmazottat egyszerűen nem lehet a rendelkezésre álló térben úgy elhelyezni, hogy be lehessen tartani a távolságtartási előírásokat.
Átalakul az iroda, átalakul a munka
Azért nem kell félni, nem eszik ilyen forrón a kását. Az már szinte biztosan látszik, hogy átalakul az irodai világ, lehetséges, hogy nem lesz szükség annyi és akkora irodatérre, mint korábban. Átalakul a szerepük is, ahogy az is, hogy hogyan dolgozunk.
Valószínűleg nem az lesz a cél, hogy valaki minél többet töltsön bent fizikailag az irodában, hanem ennek az időnek a minősége lesz a fontosabb. Az irodák szerepe inkább közösségi, kreatív térként, a csapatok találkozásának, együttműködésének helyszíneként lesz elsődleges. Ahogy továbbra is képviselni fogja a cég arculatát, és elő fogja segíteni a munkavállalók kötődését.
Ugyanakkor ezeknek a munkahelyeknek, így az irodaházak fejlesztőinek, kivitelezőinek is alkalmazkodniuk kell a megváltozott igényekhez és szabályokhoz. Előtérbe kerül a környezettudatosság, az egészség védelme, amely többek között azt is jelenti, hogy kerülni kell a zsúfoltságot.
A funkció megváltozása miatt pedig előtérbe kerülnek a tervezésnél a közösségi terek, az üzemeltetésben pedig a higiéniai igényeknek való megfelelés, a minél inkább érintésmentes közlekedés lehetősége, plexi falak stb. Az irodai tereknek is rugalmasan kell majd alkalmazkodnia fizikailag is a dinamikusan változó körülményekhez.
Ellentétes trendek
A koronavírus az egész iparágat jelentős kihívások elé állítja, ugyanakkor az előzetes várakozások borúsabb képet mutattak, mintegy 20%-os csökkenésre számítva, a második negyedév ténylegesen 10%-os visszaesése helyett az irodafejlesztések terén.
Az irodapiacot mindenesetre két párhuzamosan jelenlévő, de egymással ellentétes tényező befolyásolhatja: az egyik a korábban emlegetett home office, ami miatt csökkenhet az irodákra a mennyiségi és például méretbeli igény.
Ezzel párhuzamosan visszafoghatják a cégek az irodafenntartásra szánt összeget, ugyanakkor a szolgáltató szektor bővülése, az ipari robotizáció nyomán éppenhogy több irodára is szükség lehet, hiszen a robotok működtetői is beköltözhetnek az irodákba.
Egyelőre a folyamatban lévő irodafejlesztések zajlanak, és számos irodakomplexum átadása várható még az év végéig, ami még 100 ezer négyzetméternyi irodát jelent, ezzel pedig akár rekordok is megdőlhetnek.
Ha magamból (és sok ismerősöm példájából) indulok ki, akkor az egyik nagy kérdés az, lesz-e, aki belakja ezt a rengeteg irodát.
