Ki jár jól a CSOK-kal?

Ugyan nehéz elképzelni, de azért lesznek még normális idők, amikor nem a járvány foglalja majd le a gondolatainkat. Hanem például az otthonteremtés, melynek az elmúlt években az egyik fontos eszköze a CSOK. Érdekes kérdés, hogy ki járt igazán jól a családi otthonteremtési kedvezménnyel.

Már csak azért is érdemes ezt kicsit körbejárni, mert a CSOK minden kétséget kizáróan meghatározó szerepet játszik rengeteg család (és persze az építőipar) életében. 

A Portfolio Magyar Nemzeti Bank adataira épülő elemzése szerint a program elindulása óta (ennek idén négy éve) 100 ezer család vette igénybe 318 milliárd forint értékben. 

Ez hatalmas szám, amit ugyanakkor némileg árnyal, hogy ennek az összegnek a 60 százaléka (192 milliárd forint) az igénylők egyötödénél (azaz 20 ezer családnál) összpontosult, ami érdekes aránytalanságnak tűnik, ráadásul nagy részüknek már eleve volt három gyermeke. 

Csökkenő népszerűség, népszerűbb új lakások 

A kormány idén várhatóan nem nyúl érdemben a támogatási rendszerhez, melynek népszerűsége tavaly már csökkent, ami voltaképpen nem csoda, hiszen négy év elég hosszú idő, aki akarta, annak bőven volt ideje felvenni. 

A számok azt mutatják, hogy míg 2018-ban 27 ezer, addig tavaly 24 ezer támogatási szerződést kötöttek, ami a legalacsonyabb szám a 2016-os bevezető év után, ráadásul ezzel értelemszerűen az igénybe vett összeg is csökkent, 84 milliárdról 80 milliárd forintra. 

Noha még mindig használt lakás vásárlására vesznek fel legtöbben (körülbelül az igénylők kétharmadáról van szó) CSOK-ot, ennek aránya folyamatosan csökken, miközben nő az új lakásoké és nem nagyon változik a lakásépítéseké. 

Ami ennek a pénzügyi oldalát illeti, a már említett 318 milliárd forintnyi teljes felvett összeg 30 százaléka (96 milliárd forint) ment használt lakásokra, ennél valamivel kevesebb (27 százalék) újakra, míg a legtöbb pénzt (42 százalék) lakásépítésre vették fel, ami már csak azért is érthető, mert utóbbi két kategóriában lehet felvenni a maximális, 10 millió forintos összeget. 

A falusi CSOK 

Kicsit feljebb azt írtam, nem változnak idén érdemben a CSOK szabályai, ami jobban belegondolva csak részben igaz, hiszen például a falusi CSOK esetében idén januártól vissza lehet igényelni a használt lakás felújítására fordított összeg áfáját – a döntés nem új, de idén lépett életbe és ügyesen taktikázva egész szép összeget lehet vele megtakarítani. 

A falusi CSOK programban 2486 település vesz részt, miután a program tavaly ősszel indult, ezért még csak az első hónapok adatai vannak meg. A kormány szerint ez azt mutatja, hogy négy hónap alatt 2700 szerződést kötöttek 1016 településen. 

Noha minden megyében akadt már szerződéskötés, a legtöbb az ország keleti felén, Szabolcsban (360) és Borsodban (235), ami tippem szerint azért is lehet, mert ezekben a régiókban a kifejezetten alacsony ingatlanárak mellett a CSOK kifejezetten nagy segítség. 

A fentiekből az látszik tehát, hogy a leginkább a használt lakást vásárló, már az igénylés idején is háromgyermekes családok tudták igénybe venni a CSOK-ot, illetve sokat segített az új lakást vásárlóknak és az építkezőknek is. 

A falusi CSOK bevezetése pedig elsősorban az ország keleti felén élőknek jelentett az első pár hónapban segítséget.