Miért piros a tégla színe?

Amikor belekezdünk az építkezésbe, óhatatlanul belefutunk az „ősi kérdésbe”, amit nagyon leegyszerűsítve úgy foglalhatnék össze: piros tégla vagy ytong? Előbbi mellett a hagyomány „a falazóelem az piros” szól, utóbbi mellett a modern technológia, mégis késhegyre menő összecsapásokba futhat bele az ember. Az okok között ott a történelem és némi félreértés.

"A jól bevált módszeren ne változtass! "Járt utat a járatlanért ne hagyj el! " Hosszan sorolhatnám még az ilyen és ehhez hasonló közhelyeket, mindenki emlékszik rájuk gyerekkorából…

Ahhoz, hogy a tégla-ytong-vitát megértsük, érdemes egy kicsit visszaszaladni az időben, és tisztázni, miért terjedt el, hogy a pórusbeton elem ugyanaz, mint a régi gázbeton tégla volt anno (amivel kétségkívül voltak bajok).

Nem gázbeton

A történet lényege röviden annyi, hogy amikor a németek 1992-ben megvették a Mátrai Hőerőmű mellett található halmajugrai gázbeton-gyárat, azt felszámolták, és az akkori legmodernebb technológiával szerelték fel. Ebből lett aztán az Ytong tégla gyártása, aminek a helyszínen kívül nem sok köze van a gázbetonhoz.

Ez azért fontos, mert míg a gázbeton falazóelem pernye alapú volt, addig az Ytong receptúrájában (kvarchomok+mész+víz) semmilyen káros anyag nincs, ami kérdésessé tenné a termék egészségre ártalmas hatását. A modern Ytong téglára a mende-monda nem igaz, sőt bevizsgált környezetbarát minősítéssel rendelkezik.

Az Ytonggal kapcsolatos félreértések egy része oda vezethető vissza, hogy a falazóelemekkel muszáj méretpontosan dolgozni, mert különben láthatóvá válnak a szerkezeti hibák (nem lehet vakolattal csak úgy elmismásolni) - de az ember egyébként is elvárja a kivitelezőjétől, hogy pontos legyen, nem?

A gyártási technológiába most nem mennék bele (akit érdekel, itt olvashat róla részletesebben), fontos tudni, hogy az elemek méretre vágása mm-es pontossággal történik, szóval nyilvánvalóan nincs értelme annak, hogy az építkezésnél pontatlanul dolgozva ezt tönkrevágják.

Az olcsóság ára

Az olcsó és rossz minőségű munkához tehát nem érdemes Ytongot venni, viszont az első pillantásra talán drágább megoldásról némi számolás után ki fog derülni, hogy tulajdonképpen nem az, például azért sem, mert nincs hulladék.

Az Ytonggal történő építkezés kérdése már jóval ennek a blognak a megszületése előtt foglalkoztatta a magánépíttetőket, az egyik vonatkozó fórumon is akadt néhány érdekes hozzászólás a vitában, például Kunu Lenkéé: „Én dolgoztam már jó néhány alkalommal Ytongal, és csak dicsérni tudom! Nincs hulladék, nem kell vakolni, nincs kosz, és nagyon könnyű vele gazdaságosan dolgozni! Hiába tűnik drágábbnak, (…) jóval gazdaságosabb, tisztább, gyorsabb is!".

Mások azt emelték ki, hogy az Ytongot könnyebb darabolni, vagy a tégla a fürdőszobánál salétromos lehet, amivel nem nagyon van mit kezdeni, hiába vakolja újra az ember, a probléma mindig előjön, az egyetlen megoldás a csere, ami komoly (és nem olcsó) kihívás.

Szóval visszatérve a címben feltett kérdésre, a tégla színe lehet, hogy piros, viszont házat építeni nem csak téglából érdemes. Persze ezek sokszor hitbéli kérdések (és akkor nem beszéltem még a tervezők és kivitelezők érdekeiről), de a viták helyett érdemes alaposan körülnézni, és (főleg) átszámolni a dolgokat.

Az Ytong honlapján megtalálható egy kiadvány (Családi házak építése), ami kimondottan a családi házat építő magánszemélyeknek szól. A bevezető részben felsorolnak pár hasznos tippet arra vonatkozóan, hogy mire érdemes odafigyelni a döntési folyamat meghozatala során. Ne sajnáljuk az időnket arra, hogy akár azonos funkciójú de különböző anyagú szerkezeteket összehasonlítsunk. A gondos tájékozodás nem kerül semmibe, sőt alighanem mindenki látott már arra példát, amikor az olcsóbbnak tűnő megoldás a végén elég drága lett.