Nem kell félni a kötelező komposztálástól!

Amikor elindult a szelektív hulladékgyűjtés Magyarországon, még sokan nem tudták, mire jó és miért van rá szükség. Aztán ahogy évről évre egyre többet hallottunk a tudatos hulladékkezelésről, láttuk a szemétégetőkről és telepekről szóló borzasztó képeket, olvastuk az egyre növekvő környezetszennyezésről, az óceánok és a föld szennyezettségéről szóló híreket, a szelektív hulladékgyűjtés is egyre érthetőbb és hétköznapivá vált. 2013-ban elindult a családi házaknál történő gyűjtés, mára pedig az tekinthető különcnek, aki a kommunális vegyes szemétbe dobja a fém, műanyag vagy a papír szemetét. Ám hamarosan még egy lépéssel közelebb kerülünk a tudatos hulladékfeldolgozáshoz. 2024-től egy uniós szabályozásnak köszönhetően hazánkban is kötelező lesz a komposztálás.

Az értékes biohulladék nem a szeméttelepre való

A szerves hulladék nagyon értékes, felhasználása többféleképpen is lehetséges. A biohulladékból keletkező tápanyag visszajuttatása a talajba a legjobb, ami történhet vele, ez maga a komposztálás lényege. A biohulladék természetes bomlása révén a konyhai és kertészeti hulladék értékes trágyává alakul, így elkerülhető a műtrágyázás, vegyszerezés.

A szerves hulladék a komposztálás mellett biogáz üzemekben szintén alkalmazható. Ebben az esetben hő- és villamosenergiát állítanak elő, a fermentációs maradékot pedig ugyanúgy talajjavítónak használják. 

A szerves hulladék gyűjtése több szempontból fontos. Segít csökkenteni a szemét mennyiségét, így kevesebb hulladék kerül a szeméttelepekre, ami hosszú távon csökkenti a lerakók terhelését és környezeti hatásait egyaránt. Sőt, kevesebb metángáz képződik, így a komposztálás ezen keresztül is hozzájárul a klímaváltozás elleni küzdelemhez. 

Egyre fontosabb szempont, hogy a komposztált talaj jobban tartja a vizet, így kevésbé szükséges az öntözés. Ez különösen fontos szárazság idején, és hosszú távon az értékes víz megtakarítását eredményezi. 

Ráadásnak a komposztálással pénzt takarítunk: csökkenthető a hulladékszállítás költsége, illetve értékes, ingyen tápanyaghoz juttathatjuk, amivel a kertben és a lakásban nevelt növények földjét táplálhatjuk.

De hogy gyűjtsük?

A komposztálás régóta létező gyakorlat, aki családi házban él és kertet gondoz, biztosan találkozott már vele. A társasházakban, városokban azonban a szerves szemét a kommunális, hagyományos hulladék közé kerül, pedig ott is van megoldás az értékes szemét újra hasznosítására.  

Gyűjthetjük otthon beltéri speciális komposztálóban, amiben megfelelően tárolhatjuk, zavaró szagok és egyéb kellemetlenségek nélkül. A végeredmény csodálatos minőségű, értékes virágföld lesz.  Egy kertes társasházban egyszerűen elhelyezhető egy kerti komposztáló edény, ahová aztán minden lakó beszórhatja a helyesen gyűjtött biohulladékot. Mindezek mellett városi komposztáló pontokra is elvihetjük a szerves szemetünket. 

Budapesten- és országszerte találunk közösségi kültéri komposzt helyeket, ezekről itt olvashatunk bővebben. Az adatbázisból a hozzánk eső legközelebbi pontot kikeresve elvihetjük az összegyűjtött háztartási szemetet a komposztálók egyikébe.  

A városi komposztálás működhet a szelektív hulladékgyűjtés mintájára is. Jó példa erre Milánó, ahol házhoz mennek a biohulladékért. A lakók komposztálható zsákkal kibélelt háztartási kukába gyűjtik a szerves szemetet, amit aztán a házak elé kihelyezett nagyobb edénybe lehet üríteni. A városban nem csak a házaknál, de a közösségi tereken, piacokon, éttermekben is így zajlik a gyűjtés. Ennek köszönhető, hogy Milánó szerves hulladékának 86 százalékát komposztálják.

Mit lehet, és mit nem lehet komposztálni?

Bár elég egyértelműnek tűnik, hogy mi számít biohulladéknak és mi nem, mielőtt belevágunk érdemes átnézni, hogy mi kerülhet a komposztba. 

Zöld hulladék, például a fűnyírás utáni gyep nyesedék, növényi maradékok, gyümölcs- és zöldség hulladékok. Ezek a források nitrogénben gazdagok és gyorsan lebomlanak. 

Barna anyagok, mint száraz levelek, forgácsolt fa, papír, karton. Ezek szénben gazdagok és segítenek a komposztban az egyensúly fenntartásában. 

Konyhai hulladék, például kávézacc, tojáshéj, zöldség- és gyümölcsdarabok. Fontos, hogy ezeket a konyhai hulladékokat apróra vágjuk, így könnyebben végbe megy a bomlás folyamata. 

Néhány dolgot viszont tilos a komposztba tenni, mert nem csak a bomlást akadályozhatják, de tönkre is tehetik az értékes tápanyagokat. Ilyenek a vegyszeres, festékes, oldószeres zöldhulladékok vagy egyéb anyagok. Tilos minden állati maradvány, hús, tejtermék, zsíros étel is. Beteg növényeket és gyökereket se komposztáljunk, illetve a gyors lebomlást gátló anyagokat, mint a gyantás vagy kezelt faanyagot sem. 

A komposztálás egy egyszerű, de hatékony módszer a környezettudatosság és fenntarthatóság elősegítésére. Segít a hulladékcsökkentésben, a tápanyagban gazdagabb talaj elérésében, és az egészséges kerti növények fejlődésében. Amennyiben a jövőben mind odafigyelünk arra, hogy ne dobjuk ki a szerves hulladékot, hanem külön gyűjtsük és komposztáljuk, akkor a közvetlen környezetünk, a kertünk és a Föld is meghálálja ezt nekünk.