Nagy segítség az építtetőknek: kitolták a szigorítás határidejét

Az energiatakarékosság az élet minden területén jelen van és felismerve a jelentőségét, egyre alapvetőbb elvárás is. Ennek a pénztárcánkon kívül pedig a bolygónk is csak örülni tud. Ha a  fenntarthatóság a cél, akkor a lakóépületek energiahatékonyságára is figyelnünk kell. Ez már nem csak egy ajánlott szempont, komoly szabályoknak kell megfelelni annak, aki házépítésbe kezd. A folyamatosan szigorodó követelmények között viszont változott egy fontos, energetikai tanúsítvánnyal kapcsolatos jogszabály. De először is: mi az a közel nulla energiaigény és kit érint a rendelet? 

shutterstock_530915839.jpg

Közel nulla energiaigényű épületnek az minősül, ami az energetikai tanúsítványban legalább BB kategóriát ér el. A rendelkezés leginkább új épület létesítése esetén vonatkozik ránk. A jogszabály eredeti határideje szerint 2021 január 1-től csak ilyen tanúsítvánnyal rendelkező épületbe lehetett volna beköltözni, azaz csak ilyen ingatlan kaphatott volna használatbavételi engedélyt. Ám most ez a rendelet változott, így időt kaptak az építtetők. 

Nehéz időszak, könnyített határidő

Az előírás kiegészítése szerint, ha épület nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű, és a használatbavételre 2020. december 31-ét követően kerül sor, akkor a legújabb módosítás szerint a követelményeknek csak 2022. június 30. utáni használatbavétel esetén kell megfelelni.  

A változás célja, hogy ebben a speciális időszakban megkönnyítse az építtetők dolgát. Bár több éve ismert volt ez a határidő, a járvány és a munkaerőhiány minden területen problémát okozott és az építőiparban is sok tervet felborított. Az átadások csúsztak, az évekig tartó beruházásoknál a hirtelen jött változásokkal nem lehetett tervezni,  így mindenképp nagy segítséget jelent ez a plusz másfél év.

shutterstock_1514179253_1.jpg

Csökkenő energiafelhasználás

Hazánkban az összes felhasznált energia 33-a a lakossághoz, azaz a háztartásokhoz köthető. Ennek az energiának a háromnegyedét fűtésre és hűtésre használjuk el, kisebb részét pedig melegvízre, világításra, elektromos készülékek használatára, főzésre. Látszik, hogy az energiafelhasználásunk függ az időjárástól: a téli mínuszok, a nyári hőségek megdobják a fogyasztásunkat, így a felhasználás alakulásában jelentős szerepe van az épületek hőszigetelésének.  

A jó szigetelés nincs ingyen: ahhoz, hogy egy épület megfeleljen a követelményeknek, a beruházás költségei magasabb lehet, de ez hosszú távon megtérül. A fűtési-hűtési kiadásunk csökken, így a hosszú évek alatt a szigetelésre, illetve a korszerűbb fűtési rendszerre szánt többletkiadás sokszorosan megtérül. 

shutterstock_557653201.jpg

Fontos a falszerkezet

Egy ház hőveszteségének 30 százalékáért a külső falaink a felelősek, ezért nem mindegy, miből építkezünk. A hagyományos tégláknál sokkal jobb hőszigetelés érhetünk el, ha modern, korszerű falazó anyagokat használunk. 

Az Ytong termékek használatával egyrétegű energiahatékony, környezetbarát korszerű falazatok építhetők, ezáltal a kiegészítő hőszigetelések idő és költségvonzata megtakarítható, illetve a páratechnikai problémák is megelőzhetők. 

Az Ytong Lambda 45 cm egyrétegű energiahatékony falszerkezet növeli a beruházás értékét, hisz már most a jövő évre tervezett szigorodó energetikai előírásoknak (U=0,19 W//m2K) is megfelel.

Az Ytong Lambda 50 cm széles elemeivel már passzívházak mutatóihoz közelítő (U=0,16 W/m2K) hőszigetelő képességű falazatok építhetők egyetlen munkafolyamattal, ami ebben a munkaerőhiányos időkben igen hasznos. 

shutterstock_645903589.jpg

Így felelhetünk meg a rendeletnek

A rendeletben szereplő előírások pontosan meghatározzák, hogy milyen épületet építhetünk, milyen épületszerkezetekkel, milyen épületgépészettel. A rendelet teljes szövege itt érhető el. 

Ahhoz, hogy az épület energetikai szabványa megfeleljen az új rendeletnek, az épület energiafogyasztásának legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni. Ez nem csak napelemekkel érhető el: figyelembe vehető a tüzifa, a biomassza, illetve az ebből előállítható energia, a biogázok energia, a fapellet, az agripellet; a nap-, szél- és vízenergia, a geotermális, a geotermikus, a hidrotermikus és a légtermikus energia, bizonyos esetekben a távhő is.

süti beállítások módosítása