Ne hagyd, hogy kábítsanak!

Hőszigetelő képesség, U érték, nyomószilárdság… és még folytathatnánk a szakkifejezések sorát, melyek csak úgy röpködnek a fejünk körül, amikor leülünk egy kivitelezővel vagy egy kereskedővel tárgyalni építkezés (vagy vásárlás) előtt. De vajon tudjuk, pontosan mi mit is jelent vagy csak kiszolgáltatottan pislogunk?

Nyilván senki nem szeret kiszolgáltatottan pislogni, miként az sem kellemes érzés, amikor utólag derül ki, hogy a csodálatos modern technológia modernnek ugyan modern, de csodálatosnak már korántsem annyira csodálatos. 

Mi például így jártunk akkor, amikor beköltöztünk az újépítésű társasházban lévő lakásunkba. Minden vadonatúj és modern volt, műanyag nyílászárók, elképesztő hőszigetelés, volt, hogy novemberig egyáltalán nem kellett fűteni – aztán amikor jött a legyőzhetetlen penész, és minden, ami a természetes szellőzés hiányából fakadt, már kevésbé volt őszinte a mosoly az arcunkon. 

Ha akkor (jó pár évvel ezelőtt) kicsit jobban körülnéztünk volna a hőszigetelés, hőhíd és egyéb fogalmak környékén, akkor mindezt jó eséllyel megspórolhattuk volna magunknak. 

Érdemes tehát kicsit az építők és forgalmazók által előszeretettel használt szakkifejezések mögé tekinteni, sok kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat. 

Lássunk pár alapfogalmat! 

Hőszigetelő képesség 

Történelmi szempontból annyit érdemes tudni, hogy az épületek hőszigetelése Magyarországon (is) valamikor a hetvenes évektől lett központi kérdés. Nem csoda, hiszen az 1973-as olajválság után nagyon megdrágultak az energiahordozók, és hirtelen fontos lett, hogy minél alacsonyabb legyen az épületek energiafelhasználása. 

Bárki bármit mond, a levegő az egyik legjobb hőszigetelő, nem véletlen, hogy a különböző szerkezetek hőszigetelő tulajdonságát is a rétegek között található levegő adja.  

Nem árt tudni azt sem, hogy a hőveszteség legnagyobb része (akár 40 százaléka) a falaknál keletkezik, tehát nagyon nem mindegy, miből építjük az otthonunkat. 

A hő másik 20-30 százaléka a tetőn keresztül szökik el, itt is érdemes tehát észnél lenni, míg a nyílászárók akár a távozó hő egynegyedéért is felelősek lehetnek, a maradékot pedig a padlón, esetleg a födémen keresztül veszítjük el. 

Persze mindez sok mindentől függ, a nagy ablakfelületeken, pláne, ha a nyílászárók szigetelése nem megfelelő, akár 40-50 százalék is lehet a hőveszteség. Ez azért jusson az eszünkbe, amikor gyönyörűen kinéző, hatalmas panorámaablakokkal telepakolt házról ábrándozunk… 

Miként a fent említett saját tapasztalat nyomán én nem tudnám jó szívvel javasolni a műanyag nyílászárókat sem, illetve csak abban az esetben, ha a szigetelés és a szellőzés megfelelően megoldott, egyébként könnyen pórul járhat az ember. 

Hőhíd 

Ha már feljebb a hőhidat említettem, kicsit térjünk ki erre! Annál inkább, mert gyakoribb probléma, mint hinnénk, és nagyon kellemetlen meglepetést képes okozni. 

Hőhíd általában akkor alakul ki, ha egy szerkezet nem megfelelően hőszigetelt, illetve különböző anyagok összeépítésénél a különböző hőszigetelő képesség is gond lehet. 

A hőhidak káros hatásai utólag nagyon nehezen orvosolhatóak, ezért kivitelezés során igyekezzünk ezeket elkerülni. 

Páralecsapódás 

Szakszerűen ez úgy hangzik, hogy ha az épület külső felületének egyes pontjain az összesített, eredő hőátbocsátási tényező kisebb. Ha a belső felület hőmérséklet eléri a harmatponti hőmérsékletet, akkor bizonyos páratartalom felett lecsapódik a nedvesség. 

Ez pedig nagy gond, mert az állandó nedvesség egyenes út a penészhez (gondoljunk csak a fürdőszobákra például), ami nem csak ronda és egészségtelen (asztmát és allergiát is okozhat), de károsíthatja a falakat, a padlót, vagy akár a bútorokat. 

A megoldás vagy az, hogy valahogyan megoldjuk a hőszigetelés hiányát és sokat szellőztetünk. 

Páraáteresztő képesség 

Szorosan kapcsolódik ide a páraáteresztő képesség. Annál is inkább, mert azért a lakótérben keletkező párát valahol ki kell ereszteni, és a fentiekből következik, hogy ha ezt a nyílászárókon nem sikerül, akkor baj van. 

Nyilván az elmúlt évtizedben sokat fejlődött a technológia és a kezdeti nekibuzdulás után azért már a legtöbb tervező és építő figyel arra, hogy ne „csomagolja be” teljesen a házat vagy a lakást. 

Nekünk, megrendelőknek (vagy vásárlóknak) is érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a különböző szigetelőanyagok eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, ami már csak azért sem mindegy, mert egy lakás friss levegő igénye napi 650 köbméter személyenként. 

Arra is érdemes figyelni, hogy a szellőzés nem csupán esztétikai vagy egészségügyi kérdés, hiszen a vizesedés kifejezetten ronthatja a fal élettartamát, és vannak olyan építőanyagok (vályog, vagy a tető esetében a szarufa), amelyeknél kifejezetten nagy baj a vizesedés. 

A falak páraáteresztő képessége a jó lakóklímához járul hozzá, mert kiegyenlíti a levegő éppen magas vagy alacsony páratartalmát. 

U érték 

Ha már a hőáteresztésnél tartunk, akkor érdemes röviden megemlíteni a hőátbocsátási tényezőt (ami U értéknek vagy régen k értéknek is neveznek). Ez azért fontos, mert a hő nyilván áramlik mindenfelé, a falakon, a födémeken, az aljzaton, ezek esetében meg kell határozni a hőátbocsátási tényező értékét. 

Mindez nyilván legtöbbünknek kínaiul van, gyakorlati jelentősége viszont hatalmas, hiszen így derül ki, mekkora a téli hőveszteség és a nyári hőnyereség. 

Most ennek kiszámításába nem mennék bele, a lényeg, hogy így lehet megmondani, mennyi energiát veszítünk télen a szerkezeten keresztül. Télen a hőnyereség is fontos, amit elsősorban a jól tájolt nyílászárókkal tudunk maximalizálni. 

Márpedig mindkettő súlyos tíz- vagy százezres különbséget jelenthet az energiafelhasználás (fűtés és légkondi) területén, az ember pedig nem ellensége saját pénztárcájának. 

A 2018. január 1-étől hőátbocsátására vonatkozó határérték U érték = 0,24 W/m²K 

Tűzállóság 

Ha a pára és a vizesedés ellenségünk, akkor nyilván a tűz is az. Nagyon fontos, hogy egy épület(szerkezet) megfelelően tűzálló legyen. Az anyagokat az éghetőség, a szerkezeteket a tűzállósági határérték jellemzi. 

Utóbbi megint kicsit kínaiul van, de a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyik oldalán tűznek kitett szerkezet meddig képes megakadályozni, hogy a tűz átterjedjen a másik oldalára. 

Nem mennék bele részletesebben, de itt a lángok terjedésén túl az is fontos például, hogy hol van az a pont, amikor a fal elveszíti stabilitását. Erre mindenféle paraméterek vannak, amiket érdemes nagyon alaposan tanulmányozni és elmagyaráztatni magunknak a tervezővel. 

Nyomószilárdság 

Egy épület esetében nem mindegy, mekkora a felhasznált anyagok nyomószilárdsága. Ez ugye azt mutatja meg, mekkora ellenállást képesek kifejteni a nyomóerővel szemben. 

A nyomószilárdság határértéke az a feszültségi érték, amikor az anyag már nem bírja tovább a rá nehezedő nyomást és tönkremegy. Amit az anyag károsodás nélkül elvisel. 

Hosszan lehetne még sorolni a különböző kifejezéseket (nem kizárt, hogy később vissza is térek majd rá), a lényeg azonban mégis az, hogy merjünk kérdezni, magyaráztassuk el magunknak a dolgokat, és ne higgyünk el feltétlenül mindent csak azért, mert jól hangzik és első hallásra hihető. 

Szakmai kérdésekkel kapcsolatosan hívjátok az alábbi számot: 06 80 69 69 00