Mi kerül a fejünk fölé?

Nyilván tető, még pontosabban a mai poszt esetében födém. Falazni már falaztunk (nem is egyszer) itt, most lépjünk feljebb, virtuálisan és szó szerint is, azaz beszélgessünk egy kicsit a födémekről (hogy aztán hamarosan majd a nyílászárókkal folytassuk). Lássuk tehát, mi kerül a fejünk fölé!

A téma rendkívül összetett, így ebben az esetben sem szerepel majd minden a posztban (mert akkor már könyvnek hívnák), de azért megpróbálom a legfontosabb, legérdekesebb dolgokat összefoglalni, még egyszer hangsúlyozottan nem egy szakember, hanem egy építeni akaró, és ezzel a témával többé-kevésbé részletesen foglalkozó blogger szemén keresztül.

Először is tisztázzuk, mi az a födém! A födém a különböző rendeltetésű építmények (és ezek helyiségeinek) lefedésére, az egymás fölé kerülő terek térelhatárolására szolgáló, vízszintes szerkezet. Persze nem csak a lefedés a szerepe, hanem a térelhatárolás, a függőleges teherviselés és a vízszintes merevítés is. A komplex födém teherhordó és padlószerkezetből, valamint hő- és hangszigetelő rétegből áll.

Na, ezen túl vagyunk.

Lássuk, milyen tartószerkezeti követelményeknek kell egy födémnek megfelelni!

Legyen szilárd (hiszen el kell bírnia az állandó jellegű terheket, és még sok egyéb mást is), tűzálló, többtámaszú (többtraktusú épület esetében az alátámasztó szerkezetek fölött a födémmezők nyomatékbíró módon csatlakozhatnak) és persze az is fontos, hogy a terhelés a tartószerkezet minél nagyobb felületén legyen elosztható.

Épületszerkezeti szempontból is több követelménynek kell megfelelnie a födémnek, ezekre nagyon fontos odafigyelni. Ott van például a hővédelem, ami a különböző mértékben fűtött helyiségek között és a zárófödémnél is fontos, hacsak valakinek nem az a heppje, hogy tízezreseket dobál ki fűtésszámlára az ablakon.

Ugyanilyen fontos a hangvédelem, aki lakott már panelházban, az nagyjából tudja, hogy miről is van szó (nekem volt hozzá szerencsém, a legdurvább élményem az volt, amikor egyszer hallani véltem, ahogyan a szomszéd elhúzza a függönyt, ami egy nehéz, vastag darab volt, de mégis. Ez persze extrém példa, és nem is a födémről szól, ami viszont igen, az a székek húzogatása, vagy a lépések a fejünk fölött, azaz a lépéshang-gátlás).

És akkor még az olyan dolgokról, mint a vízszigetelés (lásd lapostető és az ottani vízelvezetés), vagy az épületgépészeti kérdések nem is beszéltem, de ha nem gond, nem is tenném, érdemes szakmai oldalakon tovább olvasni, akit részletesebben is érdekel.

A födémek készülhetnek teljesen (monolit), vagy részben a helyszínen (félmonolit), lehetnek előre gyártottak és szerelt jellegűek is, ami pedig az anyagukat illeti, az lehet fa, acél, vasbeton, vagy kerámia.

Ami a szerkezeti rendszert illeti, ez alapján több fő csoportot különböztetünk meg. 

• gerendafödém (itt a tartógerendák egymás mellett, zárt sorban helyezkednek el)
• gerendás födém (a tartógerendák egymástól távolabb vannak, közöttük pedig kitöltő vagy átfedő elemek egészítik ki a szerkezetet)
• panelos födémek (ezek előre gyártott, üregekkel könnyített pallók és panelok)
• kéregpanel (zsalupanel) födémek (ezek is előre legyártott síklemez födémtáblák, ezekre még betonacél szerelés és betonozás szükséges)
• monolit vasbeton lemez födém

A nagy kérdés most már az, hogy melyiket válasszuk.

Ebben az esetben is csak felvillantok pár megoldást, hátha segít a választásban.

Fafödém

Lehet gerendafödém, vagy borított gerendás födém. Ez a legolcsóbb födémtípus, de emeletes ház esetében nem ajánlanám. Nagy előnye, hogy a tetőszerkezettel általában egy időben készül, azaz a kivitelezési idő viszonylag rövid, viszont nagyobb fesztávok esetében célszerű vigyázni vele, én nem hagynám ki az erősítő gerendát ilyenkor. Továbbá tetőtér beépítés esetén nem vagy csak korlátozottan ajánlott a viszonylag alacsony teherbírása miatt. Egyéb födémtípusokhoz képest viszonylag alacsony a tömege, ezért az egyik gyenge pontja, hogy a nyári túlmelegedés ellen kevésbé nyújt védelmet mint a többi födém.

Előfeszített vasbeton gerendás

Ez a vasbetonból készült födémek legolcsóbb változata, legalábbis egy bizonyos épülettípusra. A gerenda készülhet esetleg kerámia kéreggel is. A gerendák közé béléstestek kerülnek, amelyek lehetnek beton vagy kerámia anyagúak. Ha a ház túl összetett, akkor lehet, hogy érdemesebb a monolitra vasbeton födémre szavazni.

Gerendás rendszer esetében arra kell figyelni, hogy a faltól gerendával induljunk (ezt nem mindig tartják be, pedig minden más esetben a béléstest jó eséllyel eltörik).

Panelos födémek

Ezek nagy előnye, hogy építés közben nem igényelnek ideiglenes megtámasztást, valamint csak minimális betonozás szükséges. Az elemek egy pontos kiosztási tervnek megfelelően kerülnek legyártásra így a helyszínen már csak a helyükre kell emelni a pallókat.

Hátrány viszont hogy méretéből adódóan jelentős szállítási és daruzási kapacitást igényel, ezért mielőtt emellett döntenénk érdemes meggyőződni, hogy az építkezés helyszínén biztonsággal tud-e üzemelni a daru, a helyszínt meg tudja-e közelíteni a szállító jármű.

Általában betonból készülnek, ezek körüreges kialakításúak, de van ilyen rendszer pórusbetonból is, amely a fenti előnyök mellett még jó hőszigetelő tulajdonságokkal is rendelkezik.

Kéregpanel, zsalupanel

Ez a kategória közel áll a monolit vasbeton födémhez. A különbség az, hogy a födém erősített (vasalt) részét üzemben, a szükséges méretre előregyártják, amely panelokat az építkezés helyszínén daruval beemelnek. Ezek a panelek mindössze 5-6 cm vastagságúak és sima a felületük. Ez komoly előny.

Ideiglenes megtámasztás után betonacél szereléssel és a szükséges felbeton elkészítésével egészül ki a födém. Ez után terhelhető.

Monolit vasbeton

A monolit vasbeton födém elsősorban a többszintes házak esetében jó megoldás. Nagy teherbírású szerkezet, viszont jelentős élőmunkát igényel (zsaluzás, vasszerelés, betonozás), ami némi többletköltség. Ha jó minőségben van elkészítve a zsaluzás, akkor nem kell vakolni, elég egy vastagabb glettelés.

Ezek természetesen csak példák voltak, a poszt pedig rövid áttekintés és kedvcsináló, remélem, annak megfelelt!