Mi kerül a fejünk fölé?

Nyilván tető, még pontosabban a mai poszt esetében födém. Falazni már falaztunk itt, most lépjünk feljebb, virtuálisan és szó szerint is, azaz beszélgessünk egy kicsit a födémekről. Lássuk tehát, mi kerül a fejünk fölé!

A téma rendkívül összetett, így ebben az esetben sem szerepel majd minden a posztban, a teljesség igénye nélkül megpróbálom a legfontosabb, legérdekesebb dolgokat összefoglalni, még egyszer kihangsúlyozva, hogy nem egy szakember, hanem egy építkezéssel többé-kevésbé részletesen foglalkozó blogger szemén keresztül.

Először is tisztázzuk, mi az a födém, mert ez egy sokkal fontosabb kérdéskör, mint azt elsőre gondolnánk!  A födém a különböző rendeltetésű építmények (és ezek helyiségeinek) lefedésére, az egymás fölé kerülő terek térelhatárolására szolgáló, vízszintes szerkezet. Persze nem csak a lefedés a szerepe, hanem a térelhatárolás, a függőleges teherviselés és a vízszintes merevítés is. A komplex födém teherhordó és padlószerkezetből, valamint hő- és hangszigetelő rétegből áll.

Milyen tartószerkezeti követelményeknek kell egy födémnek megfelelnie?
Legyen szilárd (hiszen el kell bírnia az állandó jellegű terhet), tűzálló, többtámaszú (többtraktusú épület esetében az alátámasztó szerkezetek fölött a födémmezők nyomatékbíró módon csatlakozhatnak) és persze az is fontos, hogy a terhelés a tartószerkezet minél nagyobb felületén szétterüljön.
Épületszerkezeti szempontból ott van például a hővédelem, ami a különböző mértékben fűtött helyiségek között és a zárófödémnél is fontos, hacsak valakinek nem az a heppje, hogy tízezreseket dobál ki fűtésszámlára az ablakon. Ugyanilyen fontos a hangszigetelés, aki lakott már panelházban, az nagyjából tudja, hogy miről is van szó (pl: székek húzogatása, vagy a lépések a fejünk fölött, azaz a lépéshang-gátlás).
És akkor még vannak olyan speciális födémkialakítások, mint a vízszigetelés (lásd lapostető és az ottani vízelvezetés), vagy az épületgépészeti kérdések, amiről nem is beszéltem, de ha nem gond, nem is tenném, érdemes szakmai oldalakon tovább olvasni, akit részletesebben érdekel ez a téma.

Milyen födémtípusok léteznek?
A födémek készülhetnek teljesen (monolit), vagy részben a helyszínen (félmonolit), lehetnek előre gyártottak és szerelt jellegűek, ami pedig az anyagukat illeti, lehet fa, acél, vasbeton vagy kerámia.

Ami a szerkezeti rendszert illeti, ez alapján több fő csoportot különböztetünk meg:

• gerendafödém (a tartógerendák egymás mellett, zárt sorban helyezkednek el)
• gerendás födém (a tartógerendák egymástól távolabb helyezkednek el, közöttük pedig kitöltő vagy átfedő elemek egészítik ki a szerkezetet)
• panelos födémek (ezek előre gyártott pallók)
• kéregpanel (zsalupanel) födémek (ezek is előre legyártott síklemez födémtáblák, ezekre még betonacél szerelés és betonozás kerül)

 A födémek készülhetnek teljesen (monolit), vagy részben a helyszínen (félmonolit), lehetnek előre gyártottak és szerelt jellegűek is, ami pedig az anyagukat illeti, az lehet fa, acél, vasbeton, vagy kerámia.

Fafödém

A vasbeton megjelenése előtt a födém gyakran fagerendás kivitelben készült. A fafödémek lényegében fagerendákból épített vízszintes térelhatároló szerkezetek. A fában gazdag országokban még ma is használatos nemcsak födém, hanem a falak elkészítésére egyaránt. A fafödémek könnyűek, gyorsan megépíthetők, jó a hő- és hangszigetelésük, nincs szükség ideglenes alátámasztásra. Nagy előnye, hogy a tetőszerkezettel általában egy időben készül, azaz a kivitelezési idő viszonylag rövid, viszont nagyobb fesztávok esetében célszerű vigyázni vele, ilyenkor érdemes erősítő gerendákat beépíteni. A fából készült szerkezetek nagyon esztétikusak, ezért olyan megoldásokat is lehet alkalmazni, amelyek más anyagokkal nem valósíthatók meg.

Hátrányuk viszont a fa biológiai kártevőkkel, nedvességgel és tűzzel szembeni kedvezőtlen tulajdonsága. Ezért a fafödémek építésénél gondoskodni kell a faanyag károsodásainak megelőzéséről és megszüntetéséről, ami a farontó gombák és rovarok elleni kémiai védőszerekkel történő védekezést jelenti. A födémszerkezet emeletes házaknál nem szerencsés választás, mert ráépítés vagy tetőtér beépítés esetén viszonylag alacsony a teherbírása. Egyik gyenge pontja továbbá, hogy a nyári túlmelegedés ellen kevésbé nyújt védelmet.

Típusát tekintve lehet gerendafödém vagy borított gerendás födém (a gerendafödém olyan födém, ahol a gerendákat közvetlenül egymás mellé helyezik, ez adja a födém szerkezetét, szemben a gerendás födémekkel, ahol a gerendák bizonyos távolságokra vannak egymástól, a köztük lévő távolságot pedig valamilyen más szerkezet hidalja át).

Előfeszített vasbeton gerendás

Az előfeszített vasbeton gerendák alkalmazása lehetővé teszi a hatékonyabb és gazdaságosabb építkezést, különösen olyan helyeken, ahol nagy fesztávolságok áthidalására van szükség. A gerenda betonacél szálait a beton megkötése előtt megfeszítik, majd a kötés után kiengedik. Ennek eredményeként a gerenda teherbírása megnő, és hajlamosabb lesz a terhelés alatti lehajlásra, mint egy hagyományos vasbeton gerenda, valamint vékonyabbak és könnyebbek is lehetnek ugyanakkora teherbírás mellett. A gerendák közé béléstestek kerülnek, amelyek lehetnek beton vagy kerámia anyagúak. Ha a ház túl összetett, akkor lehet, hogy érdemesebb a monolit vasbeton födémre szavazni. Gerendás rendszer esetében arra kell figyelni, hogy a faltól gerendával induljunk (ezt nem mindig tartják be, pedig minden más esetben a béléstest jó eséllyel eltörik).

Panelos födémek

Az előregyártott födémpallók nagy előnye, hogy elemei egy pontos kiosztási tervnek megfelelően kerülnek legyártásra, így az épület alaprajzi szabadságát – a lehetséges teherbírási határok tiszteletben tartása mellett - gyakorlatilag semmi nem korlátozza. A födémszerkezet építés közbeni ideiglenes megtámasztást nem igényel, a szükséges betonozási, vasalási, illetve szerelési munkák pedig minimálisra csökkenthetők. Anyagát tekintve lehet beton vagy pórusbeton.

Az Ytong födém- és tetőpallók pórusbeton anyagszerkezetükből adódóan az összes kitűnő épületfizikai tulajdonsággal rendelkeznek (homogén, kiváló hőszigetelés stb.), valamint gyorsan és egyszerűen beépíthetők. Ez párosul még az egészen egyedülálló méretpontossággal, az optimalizált teherbírással (korrózióvédett vasbetétek). Az Ytong épületekben a szerkezetek belső felületi hőmérséklete még a potenciális hőhidak (sarkok, áthidalók, és koszorúk) környezetében is jobb értékeket mutatnak, mint más építőanyagok esetében.

Hátrányt jelent, hogy méretéből adódóan jelentős szállítási és daruzási kapacitást igényel, ezért mielőtt emellett döntenénk érdemes meggyőződni arról, hogy az építkezés helyszínét biztonságosan meg tudja-e közelíteni a szállító jármű, illetve üzemeltethető-e az anyagmozgatáshoz szükséges daru.

Kéregpanel, zsalupanel

A kéregpanel födém (más néven zsalupaneles födém) a monolit vasbeton födémek és a panelos födémek közötti átmenetet képezi. A födém teherhordó vázát előre legyártják az üzemben (vékony vasbeton kéregpanelek), majd az építkezés helyszínén daruval beemelnek a megfelelő helyre. A panelek általában 5-6 cm vastagok és sima felületűek, ami előnyös lehet a későbbi vakolás szempontjából. Az elhelyezést követően vasalást helyeznek el a beemelt panelek tetején, majd a vasalást kitöltik betonnal, így alkotva meg a teljes födémtestet. Ez a technológia egyesíti az előregyártás előnyeit (gyorsabb kivitelezés, kisebb helyszíni építési idő) és a monolit vasbeton födémek szilárdságát. A kéregpanelek alkalmasak egyenes, ferde és íves födémfelületek kialakítására is.
Hátránya, hogy itt is darura van szükség a födém mozgatásánál, valamint az elhelyezést követően a betonozás idejére ideiglenes alátámasztást igényel.

Monolit vasbeton

A monolit vasbeton kifejezés arra utal, hogy az épület szerkezeti elemeit (pl. födém) a helyszínen, könnyen és közvetlenül a különböző építészeti formákhoz és méretekhez, beton és vasalás kombinációjával alakítják ki. Nagy teherbírású (többszintes házak), erős és strapabíró, viszont jelentős élőmunkát igényel (zsaluzás, vasszerelés, betonozás), ami komoly többletköltség jár. Ennek az oka, hogy a födémet ilyenkor külön ki kell zsaluzni, vasbetont szerelni, majd betonágyú segítségével több lépcsőben el kell készíteni a betonfelületet, ami alátámasztást igényel és azonnal nem terhelhető. Viszont az elektromos és gépészeti vezetékeket el lehet benne rejteni és jó akusztikai tulajdonságokkal rendelkezik. Megfelelő zsaluzás esetén ezt a födémtípust vakolni sem kell a plafonrésznél, elegendő kétszer átglettelni.

És hogy otthonunk számára melyik födémtípus lesz a legszerencsésebb választás? Azt a felsorolt példák alapján mindenki döntse el maga, kérjen bővebb tájékoztatást szakemberektől, hisz ez csak egy kedvcsináló írás, nem pedig egy mindent tudó almanach.