Nehéz, de menő, mi az?

Mindenekelőtt arra gondoltam, pár szóban reagálnék a legutóbbi poszt kapcsán felmerült kérdésekre, felvetésekre, és szeretnék eloszlatni pár félreértést. Az egyik fontos dolog az, hogy ezt a blogot nem egy szakember írja, hanem egy olyan magánszemély, akinek van némi fogalma az építkezésről, és ha elakad, akkor van, akit megkérdezzen, de nincs a birtokában semmilyen bölcsek kövének.

Tehát aki keményvonalas szakmai posztokat vár, az nem biztos, hogy a legjobb helyen jár – mint a blog címe is mutatja, Építeni akarok, de ez nem jelenti azt, hogy építkezési szakember, mérnök lennék, előfordul, hogy tévedek, hibázok, de talán nem vagyok ezzel egyedül.

Igen, a blogot a Xella Magyarország Kft. támogatja, ebben semmi titok nincs, ott látható a lap alján az Impresszumban feketén-fehéren leírva (és a Facebook-doboz is viszonylag árulkodó). Ettől még az én törekvésem az, hogy érdekes dolgokról szóljon, olyasmikről, ami minden építkezni vágyót érdekelhet, az ügyintézéstől a CSOK-on át a falakig. Alapvetően a tájékozódás iránti igény szeretném felébreszteni.

Ennyit a múltkori poszt nyomán szerettem volna leírni, most pedig részben folytassuk még a múltkori témát a falakról, mert kimaradt egy olyan építőanyag, ami manapság ismét egyre népszerűbb, bár az előnyei mellett kétségtelenül vannak hátulütői is.

Egy szilárd anyag

A hagyományos mészhomok-tégláról van szó (ezt mostanság Magyarországon Silka néven lehet megtalálni, és igen, mielőtt a kommentekben megjegyzi valaki, ezt is a Xella forgalmazza, de a maga kategóriájában ez az egyetlen ilyen az országban, tehát elég nehéz kikerülni), ami nevéhez hűen mész, homok és víz összekeverésével készül, ezt követően nyomás alatt formázzák, majd jöhet a gőzszilárdítás.

Ezeknek köszönhetően a legnagyobb előnye a szilárdsága, a legnagyobb hátránya pedig (részben ebből is adódóan) az, hogy baromi nehéz. Utóbbiról majd kicsit lejjebb, előtte arról, hogy nem egy hatalmas újdonságról van szó.

Olyannyira nem, hogy már az i.e. a rómaiak is rájöttek a mészhomok falazóelemek előnyeire (egy Vitruvius nevű építész írt róla), aztán valamikor a XVIII. században a Németalföldön terjedt el ismét tömegesen, olyannyira, hogy a házak négyötödét még ma is ebből építik. (Magyarországon például a Wekerle-telepet építették anno ebből, aztán 1945 után jól háttérbe szorult.)

Ha csak az összetételét nézzük, már abból is látszik, hogy meglehetősen környezetbarát termékről van szó (ugye mész, homok és víz is előfordul a természetben), ráadásul elég energiabarát a gyártása is, káros hulladék sem nagyon keletkezik.

Ráadásul meglehetősen izmos építőanyagról beszélünk, aminek vannak előnyei (nyugalom, a hátrányáról is lesz szó, megígértem), például az, hogy mivel nehéz, ezért kiváló hőtároló, így nyáron nem melegszik túl, viszont legalább nem éghető, és a tömör anyagszerkezet miatt a nyomószilárdsága is kifejezetten magas.

Szuper akusztika

Nagy előnye, hogy szuper az akusztikai tulajdonsága, a Silka 15 a maga 52dB-jével elég jól hangzik, más kérdés, hogy az akusztikus falat nem tanácsos megvésni, szóval észnél kell lenni.

Egy 10 centis vastagságú fal esetében elég jó, hogy simán lehet rá falibútort szerelni (mondom, a jó akusztikai és hőtárolási képessége mellett), de arra azért érdemes felkészülni, hogy nem lesz egyszerű menet megfúrni, ütvefúró nélkül ne nagyon kezdjünk hozzá, mert iszonyat kemény.

Mondjuk azt, hogy az Ytong a szerkezete miatt a villanyszerelők kedvence, ugyanezt a Silkáról már nem mondanám, szóval ha nem akusztikai lakáselválasztónak használjuk (amire egyébként a legjobb), akkor készüljünk fel az izzadásra. Mint az egyik erről szóló fórumban az egyik felhasználó írta, olyan is előfordul éppen ezért, hogy a szükséges falszakaszokon előfalazót használnak, és abban viszik a vezetékelést.

Viszont nagyon nehéz

És akkor jöjjön a feketeleves: a fent leírtakból következően a Silka nehéz. Én ugyan nem méregettem, de volt, aki igen (például egy xuy nevű felhasználó), és szerinte egy 30-as mészhomok tégla 31 kg szárazon, ami azért elég brutálisan hangzik. Ez azért már nem egyemberes meló.

Éppenséggel a falazás gyorsaságát (a közel egyforma elemek miatt) nem nagyon befolyásolja, más kérdés, hogy a kőműves nem fog szeretni minket, ami speciel engem annyira nem zavar, de lehet, hogy valakit igen.

Szóval aki maga állna neki a falazásnak, az kétszer is gondolja meg a mészhomok-téglát, a könnyebb megmunkálás (mondjuk egy Ytong-Silka összevetésben) előbbi mellett szól, viszont ha tényleg azt szeretnénk, hogy jó legyen a hangszigetelés, akkor válaszfalnak nem nagyon van jobb választás a Silkánál.