Van még olcsó ingatlan?

Az első ösztönös válasz 2019 végén nyilván az, hogy nincs, az árak már régen az egekben járnak. Pedig ez nem feltétlenül igaz, más kérdés, hogy nagyon észnél kell lenni, ha szemünk elé kerül egy olcsó ingatlan.

budapest_kopja_y_s.JPG

Már önmagában az olcsó jelző kérdéseket vet fel, hiszen mindenkinek a saját pénztárcája dönti el, mi számít annak. Az biztos, hogy nagyvárosban, pláne Budapesten már elég nehéz mondjuk 15 millió forint körüli ingatlant kifogni, maximum valami rossz állapotban lévő, 30 négyzetméter alatti garzont – miközben kisebb településeken ekkora összegért akár családi házat is kaphatunk. 

Ez nem légből kapott példa volt, az Otthon Centrum szerint ugyanis éppen ennyibe kerül egy fővárosi XX. kerületi 24 négyzetméteres, fölszinti, felújítandó lakás, míg mondjuk Baján a belvárosban 130 négyzetméteres felújított házat kapunk 15 millió forintért. 

Kifejezetten elgondolkodtató, hogy mondjuk egy budai és egy kistelepülésen található ingatlan ára között akár hatszoros különbség is lehet, azaz egy 200 ezer forintos vidéki négyzetméterár áll szemben egy 1,2 milliós fővárosival. 

A társasházi lakások esetében a már említett 15 millió forintért csak kisebb alapterületű ingatlan kapható: átlagosan 48 négyzetméter, jellemzően a 70-es évek közepén épült házban. 

A gyanús olcsóság 

Szóval az olcsóság sok szempontból relatív, így talán érdemesebb azt megvizsgálni, mire érdemes figyelni (hadd ne mondjam: gyanakodni) egy túlságosan olcsónak tűnő ingatlan esetén. 

Mert gyanakodni nagyon nem árt, vagy ahogyan apám szokta mondani, ha valami jóval kevesebbe kerül, mint a szokásos ár, akkor élni kell a gyanúperrel, hogy valami nem stimmel. 

Egy ingatlan esetében a túlzott olcsóság két dolgot jelenthet: vagy magával az ingatlannal van gond, vagy az eladó valamit nagyon benézett. 

A Balla Ingatlan szakértője szerint ami az adottságokat illeti, rengeteg olyan tényező lehet, ami negatívan befolyásolja az árat. Ilyen a leromlott állapot, rossz lakóközösség, zaj, illetve jogi problémák – sorolta Sebestyén Tamás

Minek nézzünk utána? 

Érdemes megfelelő elővigyázatossággal eljárni ilyen esetekben. Egyrészt több napszakban érdemes elmenni a kinézett ingatlan környékére, mert könnyen kiderülhet, hogy egy napközben csendes, békés környékre kora reggel vagy délután komoly forgalom zúdul. 

De lehet a környéken szeméttelep, autópálya, gyár és ezek nem is minden esetben feltétlenül a zaj, hanem például a rossz levegőminőség miatt rontják az életminőséget. 

Ennél nehezebb kideríteni, hogy a szomszédokkal akad-e valami probléma, márpedig ez nagyon fontos kérdés (különösen egy társasházban), hiszen akár egyetlen idegesítő szomszéd pokollá tudja tenni az életünk. 

Mindemellett szerintem még egy dolognak érdemes utánajárni vásárlás előtt: milyen fejlesztéseket terveznek a környéken. Nagyon kellemetlen tud lenni, ha a vásárlás és a beköltözés után derül ki, hogy mondjuk elkerülőutat építenek a környéken, vagy valami forgalmas áruház, bevásárlóközpont, stb. épül. Ez nyilván kicsit több utánajárást igényel, de megéri a befektetett időt és energiát. 

Ha ez nem lenne elég, a túl olcsónak tűnő ingatlan esetén előfordulhat komoly szerkezeti vagy statikai hiba, ami nem feltétlenül nyilvánvaló a laikusnak, aki elsősorban az ingatlan állapotát nézi. 

Társasház esetén adódhatnak problémák magával a házzal is, mondjuk a felhalmozódott tartozás csökkentheti egy ingatlan értékét, főleg akkor, ha a lakóközösség nem arról híres, hogy szívesen fizet. 

Jogi gondok 

Ha mindez nem lenne elég, szembejöhetnek jogi problémák is. Állhat az ingatlan végrehajtás előtt, ezért sürgősen szabadulni akarnak tőle, miként előfordulhat, hogy osztatlan közös tulajdonú (ez eleve problémás), ráadásul ilyen esetekben nem ritka, hogy a tulajdoni viszonyokat semmilyen megállapodás nem szabályozza. 

Az is elképzelhető olyan társasházról van szó, mely jogilag nem is az, azaz nincsenek benne külön tulajdonként bejelentett lakások. 

Nyilván nem kizárt, hogy belefutunk egy szorult helyzetben lévő tulajdonosba, aki tényleg a piaci ár alatt szabadulna meg az otthonától, de azért ne legyenek vérmes reményeink: az ilyen lehetőségekre jellemzően már az ismerősi körből lecsapnak. 

Hogyan spórolhatunk az adón? 

Ha a vételáron nem is, az ingatlan adóalapján azért foghatunk valamennyit. Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet a bevétel és a költség különbözeteként állapítjuk meg. 

Az Írisz Office adótervezői összeszedték, mi számít az adóalapból levonható költségnek. 

Ilyen például a megszerzésre fordított összeg, ilyenek az értéknövelő beruházások (például a korszerűsítés, a karbantartás, a bevétel 5 %-át meghaladó állagmegóvást elősegítő beruházás, ami lehet akár festés, tapétázás) és ida tartoznak az átruházással kapcsolatos költségek (ingatlanközvetítői díj, építményadó, tulajdonszerzési illeték). 

Az olcsó ingatlan tehát sok esetben inkább csak ábránd, ám kellő körültekintéssel és tájékozódással azért még így is megtakaríthatunk némi pénzt.