Így teheted olcsóbbá az otthonod
A megújuló energiaforrásoknak két nagy előnye van, az egyik, hogy természetbarát módon használhatjuk őket, a másik pedig az, hogy sokszor már középtávon olcsóbbak, mint hagyományos társaik. Kétségtelen, hogy egyik-másik esetében kell némi előrelátás és tervezés az elszántság mellé, de hosszú távon egészen biztos, hogy megéri. Ebben a posztban a napkollektor, a napelem, és a hőszivattyú előnyeivel (és hátrányaival) foglalkozom, előmelegítve a terepet a környezettudatos építkezés fogalmának.
A napkollektor a napsugarait alakítja át hőenergiává, amivel elsősorban a meleg vizet termelhetjük meg, és fűtéskiegészítésre is nagyszerű (azért a téli izmosabb mínuszokban ne számoljunk csak ezzel, de az átmeneti hónapokban szuper). Nagyjából az éves igényünk 60-70 százalékát fedhetjük le vele (bár ez nagyon sok összetevő függvénye).
Fűteni elsősorban akkor érdemes vele, ha olyan házban lakunk, ahol jó a hőszigetelés, azaz kicsi a hőveszteség, és a fűtési rendszer nagyjából 40-50 fokos vízzel megy.
Két alapváltozata van, az egyik a síkkollektor (ez egy elől üvegezett, hátul hőszigetelt szerkezet, amiben egy fekete lemezre erősített csőkígyó van), és a vákuumcsöves napkollektor.
A síkkollektor előnyei közé tartozik például, hogy tetősíkban szerelhető, nyáron kimagasló teljesítményt nyújt, esztétikusabb is, alacsonyabb a stagnálási hőmérséklete. Hátrányaként megemlíthető, hogy télen azért gyengébb hatásfokkal működik, mint a vákuumkollektor, a szükséges kollektorfelület/energia aránya pedig magasabb, mint a vákuumcsöveseké. Aminek előnyei között a magasabb téli hatásfok és az egyszerűbb felszerelhetőség mellett azt érdemes kiemelni, hogy a teljesítmény/m2 arány magasabb a síkkollektoroknál, és könnyebben javítható. Hátránya, hogy drágább, az üvegcső érzékenyebb, és hosszú távon nem lehet teljesen kizárni a vákuumveszteséget sem.
Csak zárójelben jegyzem meg (ha már a vákuumcsöves napkollektornál tartunk), hogy például a fővárosi gazdagréti lakótelepen szereltek már fel ilyen szerkezeteket, a 36 kollektor összesen 119 lakást lát el részben meleg vízzel.
Napelem
Napelemes számológépet vagy kerti lámpát mindenki látott már, ám a technológia ennél azért komolyabb. Például ellát egy egész háztartást elektromos árammal, méghozzá környezetbarát módon, széndioxid-kibocsátás nélkül. Az áramot ilyenkor a háztetőre szerelt rendszerek termelik, már ha találsz szakembert, aki telepíti neked, mert manapság egyáltalán nem olyan egyszerű kivitelezőt fogni. Egy átlagos család esetében nagyjából 15-20 négyzetméternyi felülettel kell számolni, ez nagyságrendileg 2-3 kilowattóra összteljesítményt jelent.
A napelem plusz előnye, hogy ha rácsatlakozunk vele a villamosenergia-hálózatra, akkor egyrészt akkor sem lesz gond, ha valamiért többet fogyasztunk, mint termelünk, hiszen ki tudjuk egészíteni, fordított esetben (azaz amikor többet termelünk, mint fogyasztunk) pedig eladhatjuk a szolgáltatónak a felesleget. Ehhez persze speciális villanyóra kell, ami a bejövő és a kimenő áramot méri, a számlán végül majd értelemszerűen a kettő különbsége szerepel. Jó hír még, hogy elég jól pályázható a napelem, azaz viszonylag könnyen lehet hozzá anyagi támogatást szerezni, amivel a költségek egy jelentős része kiváltható. Telepítés után pedig nem igényel túl sok figyelmet.
A napelem hátránya, hogy bár a közhiedelemmel ellentétben nem kell valamelyik mediterrán országban élnünk ahhoz, hogy gazdaságos legyen, az optimális működéshez szükséges helyet, azért nem olyan egyszerű kiválasztani. A napelemet ugyanis megfelelő dőlésszögben és tájolásban kell telepíteni, figyelni kell arra is, hogy ne árnyékoljuk fával, vagy esetleg másik épülettel a rendszert.
Mindemellett azért nem egy-két év alatt hozza vissza az árát (kb.10 év), de ha valaki hosszú távra gondolkodik, akkor érdemes befektetni, főleg, ha elektromos gépjármű vásárlás is szerepel a terveink között. Egy napelemes rendszerrel kombinálva gyorsabb a megtérülés, hiszen nem fizetünk sem az üzemanyagért, sem az áramért, és ingatlanunk, illetve az autónk is megújuló energiával fedezi szükségleteit.
Hőszivattyú
A hőszivattyúnak van több előnye, és legalább egy nagy hátránya. Pozitívuma, hogy nincs kitéve az időjárás szeszélyének, egész évben működtethető (persze a napelem és a napkollektor is, csak a hatásfok a kérdés), mert a hőenergiát a környezetből nyeri, a talajt, a talajvizet vagy a levegőt használva hőforrásként. Nagyon leegyszerűsítve körülbelül úgy kell elképzelni, hogy amikor fűtésre használjuk, akkor a kinti környezetből vonja ki a hőt, és adja át a fűtési rendszernek, hűtésnél értelemszerűen fordítva.
Mivel általában a geotermikus energiát hasznosítjuk vele, akár 50 méter mélyre (vagy még mélyebbre) kell lefúrni a talajszondákat, vagy nagyjából 2 méter mélyre elhelyezni a csöveket. A probléma az, hogy egy családi ház esetében simán több mint 400 négyzetméternyi (de ez akár a duplája is lehet) felület kell hozzá, ami azért nem kevés. De nem ez a legnagyobb baj a hőszivattyúval, hanem az, hogy működtetéséhez villamosenergiára van szükség, szóval amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon, mert gázszámlánk ugyan nem lesz, viszont a villanyszámlánk megugorhat. Fázósoknak nem nagyon ajánlanám, mert aki szereti, ha 20-22 foknál melegebb van otthon (vagy szeret sokat és alaposan szellőztetni télen), könnyen búcsút mondhat a gazdaságos üzemeltetésnek.
Hőszivattyúk + napelemek
Az ideális megoldás a hosszú távú fenntarthatóság jegyében a kettő kominációja. Az "okos épületek" hőellátásában és dekarbonizációs törekvéseiben kulcsszerepet tölt be a hőszivattyús technológia. Jelenleg az egyik leghatékonyabb környezetbarát gépészeti megoldás az ingatlanok fűtésére, hűtésére, használati meleg víz előállítására, valamint a megújuló energiára vonatkozó közös európai célok teljesítéséhez is nagyban hozzájárul. Mindezt úgy, hogy a felhasználók komfortját maximálisan kielégíti. Európában a napelemmel kombinált hőszivattyús rendszerek mutatják az utat a ténylegesen dekarbonizált és helyi emissziómentes épületek felé.
Na, de hol vagyunk mi még Európától...
