Lakástakarékok: kétszereplős játszma

Alaposan átalakult a lakástakarékok piaca azt követően, hogy tavaly októberben a kormány úgy döntött, véget vet a lakás-előtakarékossági szerződések állami támogatásának. Hol tartunk egy évvel később?

lakastakarek_foto_pixabay_com_geralt.jpg

Emlékezetes módon a döntés elég komoly pánikot okozott az ügyfelek között, sokan az utolsó pillanatban megrohanták még a szolgáltatókat. Ezután a rövid bénultság időszaka következett, majd elsőként az Aegon szállt ki a buliból, pontosabban az Erste Lakástakarék vette át a portfólióját. 

Nem volt kis tranzakció, a 45 ezer ügyfél 57 ezer szerződése 34 milliárd forintos betétállományt jelentett. Közben másik két szereplő, a Fundamenta és az OTP inkább az előre menekülés stratégiáját választotta akciókkal, kedvezményekkel. 

Feladás és terjeszkedés 

Legalábbis egy ideig, mert most novembertől az OTP is úgy döntött, nem éri meg neki további energiát és pénzt beletenni a piacba, így kiszállt. Annyi megszorítással, hogy a 2019. október 31-ig megkötött szerződések változatlan feltételekkel érvényesek maradnak az értékesítés felfüggesztése után is – tudta meg Azénpénzem.hu

Abból a szempontból érthető volt a döntés, hogy egy felmérés szerint minden harmadik megkérdezett ember úgy gondolja, már egyáltalán nincsenek lakástakarék-pénztárak, és ennél is többen (38 százalék) nem tudnak szinte semmit az állami támogatásokról. (Ami különösen azért sajátos, mert a válaszadók többsége lakástakarék-ügyfél volt… Ennyit a pénzügyi tudatosságról.) 

A Fundamenta viszont továbbra is az előre menekülés stratégiája mellett tett hitet, olyannyira, hogy nemrégiben beszállt az ingatlanközvetítési piacra. Igaz, Morafcsik László vezérigazgató-helyettes szerint ennek nincs köze az állami támogatás megszűnéséhez, egy hosszú folyamat végéről van szó, céljuk pedig a piac teljes lefedése. 

A Fundamenta lakáscélú finanszírozással (és az ehhez kapcsolódó termékekkel, mint a folyószámla vagy lakásbiztosítás) kezdett, aztán erre épült rá a napelem rendszerek finanszírozása, mígnem mostanában értek el az ingatlanközvetítésig. 

Lakások és luxusautók 

„Nekünk mindegy, hogy merre mozdul a lakáspiac, az elmúlt két évben épült új lakásokat megvásárolják, vagy ha éppen recesszió van, akkor eladják. Egy prosperáló gazdaság és működő bankrendszer mellett a közvetítéssel nagyon nem lehet melléfogni. A kérdés itt csak a volumen” – mondta a vezérigazgató-helyettes a Portfóliónak

„Nálunk egy átlagos méretű lakás körülbelül két luxusautó ára, ha arrébb megyünk 250 kilométert, ugyanaz a lakás legalább 10 luxusautó ára. Viszont az autó ugyanannyiba kerül itt is és ott is. Tehát ár-érték arányban az ingatlanpiac alul van értékelve nálunk, így nem véletlen, hogy sok ingatlan spekulatív befektetőkön keresztül cserél gazdát. Törvényszerűen szinte mindennek ki kell egyenlítődnie valamilyen időtávon, a kérdés, hogy ez 5, 10 vagy 30 év alatt történik meg” – tette hozzá Morafcsik László. 

Úgy tűnik tehát, a tavalyi döntés alaposan átrendezte a piacot, akik nem láttak már fantáziát az állami támogatás nélküli finanszírozásban, azok kiszálltak, akik viszont maradtak azok az előre menekülést választották. 

Ami még akár jól is elsülhet.

(Fotó: pixabay.com/geralt)