Építkezés kevesebb hulladékkal

Egy építkezés elég sok macerával jár, mindenféle dokumentációk, beszerzések, döntések sora – nem ragozom, sokat írtam már róla itt, a blogon is. Amiről viszont kevesebb szó esett, az a nem kevés hulladék, ami egy építkezés során keletkezik és amivel bizony kezdeni kell valamit. 

furatos7.JPG

Egy éppen az építkezés kellős közepén lévő baráti házaspár mesélte a minap, hogy csak a földmunka, a kitermelt föld elszállítása egymillió forintba került. Az összeg nem kirívóan magas, érdemes számolni ilyen költségekkel is.

Mit mond a törvény? 

Ha másért nem, azért, mert talán kevesen tudják, de az építkezés során (jogerős engedéllyel) kitermelt és igazoltan szennyezésmentes föld is hulladéknak számít a környezetvédelmi hatóság szerint. 

Ez alól kivétel, ha ezt a szennyezetlen talajt (és más, természetes állapotában meglévő anyagot) a kitermelés helyén, természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel. 

(Magyarán ha a földet mondjuk a telek egyik végéből a másikba mozgatják át, akkor az nem hulladék, ha viszont két telekkel arrébb viszik, akkor már igen. Ami elég csúnya meglepetés lehet, ha valaki nem tud róla és nem számol az ebből adódó költségekkel.) 

Szóval akármilyen szuper földet kell megmozgatni az építkezés során, ha azt nem használjuk fel helyben, akkor a törvény szerint automatikusan hulladék lesz. 

A dolog szépsége, hogy nem teljesen egyértelmű, mit kell ahhoz tenni, hogy ne legyen hulladék egy igazoltan szennyezetlen föld (nyilván ez az elszállítás miatt nem mindegy) és erre hatósági útmutatás sincs. 

Ha mindez nem lenne elég, szintén törvény írja elő, hogy 2020. december 31-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék (a föld és a kő kivétel) újrahasznosítását országos szinten legalább 70 százalékra kell növelni. 

Mivel építkezzünk? 

Ha már hulladék, az sem mindegy persze, mivel építkezünk, nem ugyanannyi hulladék keletkezik például a tégla és az Ytong esetében. 

Tégla 

A hagyományos tégla még ma is az egyik legkedveltebb építőanyag, más kérdés, hogy a kicsi, tömör téglákat felváltó lyukacsos égetett vázkerámiából készült darabok váltották fel, ezeknek jobb a hőtároló képességük. 

Hulladékképződés szempontjából viszont komoly hátránya, hogy ezek a légkamrák sérülékenyek, a tömbök emiatt nagyon törékenyek, azaz rengeteg hulladék keletkezik az építkezés során, amivel aztán megint valamit kezdeni kell. 

Ytong 

Az Ytong számos előnyös tulajdonsága közül az egyik, hogy nagyon könnyű vele dolgozni, rendkívül egyszerűen formázható, a vágási hulladék jóformán elhanyagolható. 

Nem csak kevésbé törik, mint a klasszikus tégla, de kiváló hőszigetelő képessége miatt van olyan termék, amit utólagosan nem kell hőszigetelni, ami amellett, hogy anyagilag kellemes pozitívum (munkadíj költségcsökkentése), a keletkező hulladék szempontjából sem mindegy. 

Ráadásul a fehér tégla esetében országos szinten komoly megtakarításokkal járhat, hogy az államháztartást nem terheli az Ytong hulladékok deponálásának költsége. 

Összességében, tehát amikor döntünk arról, hogy milyen építőanyagot használjunk fel, esetleg milyen földmunkákat végeztessünk el egy építkezés során, érdemes gondolni a környezetvédelem mellett a hulladékgazdálkodásra is.