A közel nulla, ami nem semmi

A megújuló energiák egyre nagyobb szerepet játszanak az életünkben, így az otthonunkban is. Ez a szerep a következő években várhatóan növekedni fog, már csak azért is, mert európai uniós célkitűzés az, hogy 2020. december 31-ig valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie.

diosd1.jpg

Magyarország annyira nem áll rosszul, legalábbis ha azt veszem alapul, hogy tíz év alatt többszörösére nőtt a megújuló energia részesedése az áramellátásban. Persze ha onnan nézem, hogy az Eurostat adatai alapján még így sem éri el az uniós átlagot, akkor már nem annyira derűs a kép. 

Elérni a nettó nullát 

A World Green Building Council egy nemzetközi jelentése ennél kicsit mélyebbre menve (és számunkra kicsit talán érdekesebb kérdéseket feszegetve) azt próbálta megmutatni, miként érhetnek el az épületek 2030-ra 40%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást világszerte, illetve hogyan produkálhatnak az épületek 100% nettó nulla karbonkibocsátást 2050-re. 

Ezek elég komoly számok és egyelőre nehéz elképzelni, miként fognak megvalósulni. A World Green Building Council olyan ötletekkel állt elő, mint hogy a jelenleginél jobban (lehetőleg maximálisan) legyenek kihasználva a meglévő eszközök, bontás helyett inkább a felújításra helyezzük a hangsúlyt, hogy csak a leginkább kézzelfoghatókat említsem. 

A friss levegő kérdése 

Azt a hétköznapokban is tapasztaljuk, nem mindegy, mennyi (és milyen) friss levegő jut be az otthonunkba. 2021-től azonban ez sokkal sarkalatosabb kérdés lesz, hiszen a január 1-től átadott lakóházak esetében kulcsfontosságú lesz a hővisszanyerős szellőztetés. 

Szakemberek számítása szerint ez egy 150 m2-es, négyfős család lakta épület esetében ez egy nap alatt 5400 köbméter levegőt jelent. (A számolással nem untatnék senkit, ebben a cikkben nagyon szépen le van vezetve.) 

Ez azért nagyon sok, annyira, hogy alighanem megoldhatatlan központi (lehetőleg hővisszanyerős) szellőztető rendszer alkalmazása nélkül, hiszen nyáron sem, de fűtési időszakban pláne nem fogja senki nyitva hagyni az ablakokat azért, hogy ennyi levegő bejusson (és még ha így tenne is, azzal sem menne sokra). 

A szigetelés jelentősége

Itt lép be a képbe a szigetelés, aminek az épületek energiafogyasztásával kapcsolatos elvárások változása miatt egyre nagyobb szerep jut. Míg pár évtizede a szigetelés funkciója elsősorban az volt, hogy ne fagyjanak szét az épületek, addig a fűtőanyagok drágulásával már az anyagi szempontok is előtérbe kerültek, majd jöttek a környezetvédelmi szempontok.

A pénztárcánk is érzi a különbséget, hiszen miközben mondjuk az 1970-es évek óta az energia ára harmincszorosára nőtt, addig a hőszigetelő anyagok csak kétszer-háromszor kerülnek többe. 

„Ha csak az árakat nézzük, ma tízszer annyira megéri hőszigetelni, mint 20-25 évvel ezelőtt. A gazdaságos hőszigetelő anyag vastagságok növekednek, érdemes minél vastagabb hőszigetelést felrakni a házak falára. 20 évvel ezelőtt 4-5 cm-es szigetelésekkel megelégedtünk, ma a 15 cm egyáltalán nem ritka” - nyilatkozta Kruchina Sándor épületszigetelő szakmérnök. 

Falazás és szigetelés 

A falazás és a hőszigetelés fontosságáról korábban már többször írtam, de érdemes gyorsan átvenni a legfontosabbakat. (Akit részletesebben is érdekel a kérdés, kattintson erre a posztra!) 

Szóval ami a falakat illeti, nyilván mindenki ízlésének, pénztárcájának megfelelően választ téglát, betont, én a magam részéről megfontolnám az Ytong Lambdát, ami egyrészt a követelményeket messze túlhaladja hőszigetelő képességével, másrészt a páratechnikai problémákat is kilőhetjük vele. 

A falazóelemek piacán az Ytong pórusbeton kiemelkedő márka, mert egyedüliként rendelkezik „Környezetbarát Védjegy” tanúsítással, mely igazolja a vállalat környezettudatos elhivatottságát. 

Az Ytong termékek használatával egyrétegű energia hatékony, környezetbarát korszerű falazatok építhetők, ezáltal a kiegészítő hőszigetelések idő és költség vonzata megtakarítható. 

A szigetelés kérdése sem egyszerű, sokan választják a polisztirolt vagy a kőzetgyapotot (többen inkább az előbbit), ám az arányok kezdenek kiegyenlítődni, elsősorban azért, mert utóbbinak sokkal jobb a páraáteresztő képessége, azaz elkerülhető a penészedés. Emellett a hangszigetelése is jobb, mint a polisztirolé, lévén meglehetősen sűrű szálszerkezete jobban elnyeli a hangokat. 

A Nagy Gyapot Vagy Polisztirol-vitát még tovább is lehet bontani, hiszen előbbin belül kezd helyet követelni magának az üveggyapot is. Lényeg, hogy ha valamelyik rendszer mellett letettük a voksunkat, akkor jobban járunk, ha kitartunk mellette, főleg mert rendszerben gondolkodva akár több évtizedre szóló garanciát kaphatunk.