Tanácsok fűtési szezon elé

A minap estefelé nem kis döbbenettel jutottam arra a következtetésre, hogy voltaképpen nem lenne ördögtől való kicsit bekapcsolni a fűtést, amit némi hezitálás után meg is tettem. 

multipor_etics.jpg

Az ősz közeledtével minden évben okoz némi meglepetést (még ha számít is rá az ember), hogy miközben pár hete még olyan hőség volt, hogy nem tudtunk hova menekülni előle, most már esténként meglehetősen hűvös van. 

Egyszóval közeleg a fűtési szezon, ilyenkor pedig nem árt átnézni a rendszert, illetve mindenekelőtt megnézni, hol spórolhatunk a legtöbbet. 

A fűtőrendszer átvizsgálása 

Mielőtt igazán elkezdődne a szezon, érdemes átnéz(et)ni a fűtőrendszert, megnézni, mennyire van jó állapotban, mennyire tiszta. Ha a rendszer 15 évesnél öregebb, akkor érdemes elgondolkodni a lecserélésén, ha másért nem, az energiahatékonyság miatt. 

Az elektromos eszközök cseréje 

Nem tartozik szorosan a fűtési szezonhoz, de két mondatot megér: nézzük át a gyakran használt elektromos eszközöket, fontoljuk meg, melyeket lenne érdemes lecserélni. Némi számolgatás után kiderülhet, hogy akár egy-két év alatt visszahozza az árát egy nagyobb beruházás is. 

A szigetelés vizsgálata 

A rossz szigetelés nagyon drága mulatság, ugyanis rengeteg energia (és pénz) mehet el a fűtéssel rossz szigetelés mellett. Nem csak a nyílászárókról van szó, hanem az elektromos aljzatokról, vagy a páraelszívóról. 

Előretör a megújuló energia 

Egyébként nem árt tudni, hogy a jövőben változhat a budapesti távhőszolgáltatás, amennyiben a Főtáv tervei szerint a jelenleginél nagyobb szerep juthat a megújuló energiaforrásoknak a földgáz kárára. 

A fővárosi távhőtermelésben ma egyeduralkodó a földgáz (92 százalékos az aránya), a maradék 8 százalékot a biomassza, a geotermikus és a napenergia, valamint a hulladékégetésből származó energia adja. 

(Összehasonlításképp: Dániában az ingatlanok közel 60 százalékát fűtik távhővel, ezen belül a szélenergia dominál, de egyre több a geotermikus forrás is. A svédországi Göteborgban rengeteg kommunális hulladékot, ipari hulladékhőt, biogázt és a tisztított szennyvíz hőjét használják fel.) 

A budapesti távhő-rekonstrukciós programban cél a megújuló energiaforrások részarányának növelése, már készülnek a tervek két új biomassza-tüzelésű fűtőműre, aminek következtében visszaszorulhat a földgáz felhasználása és évente 14-18 ezer tonnával kevesebb üvegházhatású gáz kerülhet a levegőbe. 

A szigeteléstípusok előnyei és hátrányai 

A fűtés kapcsán muszáj kicsit beszélni a szigetelésről is, hiszen nagyon sok múlik rajta. Szerencsére rengeteg lehetőség közül választhatunk, legyen az polisztirol, kőzetgyapot, üveggyapot, esetleg ásványi szigetelőanyag – mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya egyaránt. 

Ezeket most nem részletezném (ebben a posztban megtettem, érdemes elolvasni), röviden csak annyit, hogy ugyan a polisztirolt még mindig jóval többen választják, mint a kőzetgyapotot, ám az arányok kezdenek kiegyenlítődni, elsősorban azért, mert utóbbinak sokkal jobb a páraáteresztő képessége, azaz elkerülhető a penészedés. 

Emellett a hangszigetelése is jobb, mint a polisztirolé, lévén meglehetősen sűrű szálszerkezete jobban elnyeli a hangokat. Cserébe viszont a polisztirol jelentősen (körülbelül negyedével) olcsóbb. 

A kőzetgyapot mellett egyre nagyobb szerepet kap az üveggyapot, ami nem szúr, viszont rugalmas, könnyebben szállítható, tárolása is kevesebb helyet igényel, rendkívül időtálló, akár több évtizedig megőrzi eredeti állagát és kedvező tulajdonságait, mivel az anyagban lévő levegő az, ami hőszigetel. 

Ne feledkezzünk meg a Multiporról sem, hiszen az ásványi hőszigetelő lapok környezetbarát alternatívát nyújtanak a hagyományos, szálas vagy műanyaghab szigetelésekre. Szerkezete masszív és homogén, természetes szervetlen alapanyagok (homok, cement, víz) felhasználásával készül. 

Olcsónak nem olcsó, de a környezetvédelem ennyit szerintem megér, ráadásul jó páraáteresztő, A1-es tűzvédelmi osztályba tartozó (nem éghető) anyag. 

A poszt végére kissé elkalandoztam, de talán érdemes volt, hiszen kiderült, hogy a fűtési szezonra készülődés nem feltétlenül csak annyit jelent, hogy átnézzük a fűtési rendszert, a radiátorokat és a kazánt (hogy ne kelljen december 24-én délután azon rettegni, hogy mikor romlik el, mert jellemzően akkor szokott…) és maradjon pénz a számlánkon a fűtésszámlák kifizetése után.