A passzívház titkai

Manapság, amikor egyre fontosabb a környezetvédelem, a környezettudatosság az élet egyre több területén válik fontossá. Nincs ez másként az építőiparban sem, ahol ennek egyik jeleként terjednek a passzívházak. Ebben a posztban azt próbálom megmutatni, mitől lesz passzív a passzívház, és miben különbözik az aktív és az ökoháztól.

passzivhaz_2.jpg

Kezdjük rögtön a két utóbbival, hiszen mielőtt belevágnánk a részletekbe, fontos, hogy tudjuk, pontosan miről beszélünk. 

Az aktív és az ökoház 

Nagyon leegyszerűsítve: egy aktív ház több energiát termel, mint amennyit felhasznál. Ez elsőre elég sci-finek hangzik, de nem az. Az így megtermelt energiát a tulajdonos „eladja” a helyi áramszolgáltatónak. 

Az ökoház attól válik azzá, hogy építése és üzemeltetése a lehető legminimálisabb kárt okozza a természetben, jellemzően acél könnyűszerkezetes, elemei viszonylag egyszerűen szállíthatók, nem kell vegyszerrel kezelni a felületeket és nincs se hulladék, se építési törmelék, ráadásul a fűtése is olcsóbb, mint egy hagyományos épületé. 

Passzívház 

A passzívház olyan épület, amely hivatalosan is megfelel a német minősítési rendszer, a darmstadti Passzívház Intézet kritériumainak, a működtetéséhez csak annyi külső energiát kell felhasználnunk, ami a cserélt levegő fűtéséhez vagy hűtéséhez szükséges. 

A helyiségekben a levegőt a napsütés, a bent lévő emberek és műszaki berendezések melegítik fel. (Tehát a passzívház nem egy épülettípus, hanem épület­energetikai kategória.) 

A passzívház éves fűtési (és hűtési) energiaigénye nem lehet több 15 kWh/m2-nél, a csúcshő-igénye pedig 10 W/m2-nél, ami pedig az úgynevezett kívülről bevezetett teljes energiaigényét illeti (tehát áramfogyasztás, fűtés, melegvíz, stb.), az nem több mint 120 kWh/m2 – természetesen még mindig évente. 

Összességében egy passzívház azért passzív, mert a lehető legsikeresebben próbálja kiaknázni az épülettel kapcsolatba hozható energiákat, és ha ez nem elég, akkor von be kiegészítő fűtést. 

Hogyan épül a passzívház? 

A passzívház sajátoságaiból adódik, hogy egyszerűen vannak olyan telkek, melyekre nem lehet passzívházat építeni. Mivel a napsütés alapvető fontosságú, a passzívházat úgy kell megépíteni, hogy télen a lapos szögben sütő nap minél hatékonyabban melegítse fel az üvegfelületeket, nyáron viszont ne váljanak ugyenezek a felületek hőcsapdává – hívta fel a figyelmet Tóth Tibor építészmérnök. 

Csakhogy egy-egy telek beépíthetősége szigorúan szabályozott és ez már a tervezéskor lehetetlenné teheti a passzívház megépítését, így érdemes jó előre, a telek megvásárlása előtt körbejárni a lehetőségeket, nehogy utólag érjen kínos meglepetés minket. 

Ha minden rendben, akkor kezdődhet az építkezés. A passzívház falai nem a megszokott téglából épülnek, hanem a sokkal jobb hőtechnikai képességekkel rendelkező klímatéglából vagy más anyagokból is. 

Jó példa lehet erre a természetes alapanyagú Silka mészhomoktégla és az Ytong pórusbeton falazóelem. Sőt, a két termék kombinációjával épület meg Budapesten az első 100 lakásos minősített passzív társasház is. 

A XIII. kerületi bérház alapvető koncepciója, hogy a lakások költségei előre tervezhetőek legyenek, így biztosítva a hosszú távú lakhatást. (Bővebben itt olvashatsz róla.

A lényeg, hogy a passzívház esetében úgynevezett gravitációs szellőzés van, azaz a becsövezett épületbe hőcserélőt építenek, így nyáron a kiáramló levegő hűti, télen pedig felmelegíti a kintről érkező levegőt. 

Az igazán passzív rendszerek esetében az a cél, hogy az épületben lehetőleg semmilyen fűtés ne legyen, a ház képes legyen tartani a benne élőknek kellemes 20-23 fokos hőmérsékletet. 

Hőt ugyanis sok minden termel, kezdve velünk, a bent élőkkel, folytatva mondjuk a számítógép működésével és még sorolhatnám: mindehhez hozzájön a már említett napsütés az üvegfelületekkel és akkor már csak az a feladat, hogy a hőszigetelés bent tartsa a meleget, illetve a mesterséges légcsere nyáron lehűtse, télen felfűtse a kintről érkező levegőt. 

Ez persze szép cél, de reálisan nézve elég ritkán megvalósítható, így valamilyen fűtési rendszerre szükség van. Ez lehet hőszivattyús rendszerű (amikor a talajhő hasznosul), vagy a drágább levegő-levegő rendszer, esetleg napkollektor, aminek hátránya, hogy pont télen termel kevesebb energiát, amikor nagyobb szükség lenne rá. 

Egy passzívház tehát nagyon szép cél és ugyan nem olcsó, de nem is elérhetetlen, érdemes rajta elgondolkozni!