Hőszigetelési kisokos

Amikor megjönnek az első fűtésszámlák (hacsak nem átalányt fizet az ember), akkor azért sokan elgondolkodnak azon, hogy vajon mennyire jól hőszigetelt az otthonuk. Ami persze nem csak hidegebb időben, hanem a nyári melegben is fontos kérdés, ezért arra gondoltam, kicsit érdemes közelebbről is megnézni, mit és hogyan érdemes szigetelni.

szigeteles.jpg

Annál is inkább, mert egy jó hőszigetelés meglepően rövid idő alatt visszahozza az árát, hiszen csak homlokzati hőszigeteléssel a fűtésszámla mintegy harmadával csökkenthető (még egyszer: ez csak a homlokzati hőszigetelés)! 

Érdemes tehát alaposan végiggondolni, mit és hogyan hőszigetelünk, ebben próbálok ma némi támpontot adni. 

Homlokzati hőszigetelés 

Kezdjük rögtön a homlokzattal, annál inkább, mert egyfelől ez a leglátványosabb része a háznak, másfelől arányaiban hatalmas felületről beszélünk, ami egyben azt is jelenti, hogy ha szakszerűtlenül hőszigeteljük, az igen sokba kerülhet. 

Hagyományos épületek esetében a homlokzatot általában ragasztott hőszigeteléssel burkolják, ami lehet (grafitos) EPS vagy kőzetgyapot. (Csak szólok, hogy 2020-tól egyébként a minimális hőszigetelésnek legalább 20 centi vastagnak kell lennie. Megjegyzem, például Skandináviában előfordul ennek a duplája is, viszont nem is fizetik ki az alsónadrágjukat rezsire.) 

Nyilván minél vastagabb a szigetelés, annál többe kerül, ezzel együtt sem érdemes túlságosan vékonyat választani, különben pár év elteltével azon találhatjuk magunkat, hogy a szigetelésünk nem sokat ér és kezdhetjük elölről az egészet. 

A tető 

A tető szigetelésénél elég sok tényezőt kell figyelembe venni, például rögtön azt, hogy lapos-e vagy magas. Utóbbi esetben az sem mindegy, hogy hol szeretnénk szigetelni (azaz a szarufák alatt és között, vagy csak felettük). 

Mindenesetre az első esetben (azaz a szarufák alatt és között) jellemzően kőzet- vagy ásványgyapotot szokás használni, felettük pedig EPS, XPS vagy PUR szigetelést. Utóbbiakat használhatjuk lapos tetők szigetelésekor. 

Ha már itt tartunk, megemlíteném a födémek szigetelését, ahol a tetőtér esetében elsősorban a hangszigetelés a lényeg (lévén az alsó és a felső szint is fűtött), míg a padlásfödémnél értelemszerűen az alsó tér fűtött, a felső fűtetlen, így hangszigetelésre nincs szükség, hőszigetelésre annál inkább. 

A lábazat 

A lábazat esetében az egyik legnagyobb kihívás a nedvesség, ami ha beszivárog az épület szerkezetébe, komoly bajokat (penészedést, hogy mást ne mondjak) okozhat. 

A lábazatot ennek figyelembe vételével kell szigetelni, ezekre az FPS vagy XPS hőszigetelés a legalkalmasabb. 

Ha talajon fekvő padlót akarunk szigetelni, akkor értelemszerűen először a vízszigeteléssel érdemes kezdeni, majd erre jön a hőszigetelés (bár elvileg lehet fordítva is csinálni). 

Válaszfalak 

Nem mindegy persze, milyen válaszfalról van szó, gipszkarton esetében általában üveggyapotot használnak, aminek előnye, hogy kiváló hő- és hangszigetelő, emellett tűzálló is. 

Melyik szigetelőanyagot válasszuk? 

Természetesen nem csak újonnan épülő házat lehet és kell szigetelni, akkor is érdemes befektetni, ha már bent lakunk az otthonunkban. A nagy kérdés persze az, hogy mivel. 

Nem vagyok nagy fizikus (és akkor még nagyon finom voltam egykori gimnáziumi tanárom helyeslő fejbólogatása közepette), de itt érdemes rövid kitérőt tenni, mert ugyan az előbb említettem már a hőszigetelés vastagságának fontosságát, ám nem csak ezt érdemes figyelembe venni, hanem a szigetelőanyag minőségét is. 

Ezen belül a legfontosabb a hővezetési ellenállás (az úgynevezett R-érték, azaz a négyzetméter x Kelvin/Watt), ami minél nagyobb, annál jobb az anyag hőszigetelő képessége. 

A választás nyilván nem könnyű és nem csak az ártól függ, érdemes szakemberrel végigbeszélni az előnyöket és a hátrányokat. Ha viszont valamelyik rendszer mellett letettük a voksunkat, akkor jobban járunk, ha nem keverjük, főleg mert ha rendszerben gondolkodunk, akár több évtizedre szóló garanciát is kaphatunk. 

A magam részéről én olyat választanék, ami nem csak hőszigetelésben jó, de természetes, kellően stabil szerkezetű, nem éghető, akusztikailag kedvező tulajdonságú és egyszerűen felhasználható is. 

Több ilyen van a piacon, például a Multipor lapok, amelyek azért érdekesek, mert tulajdonképpen a legegyszerűbb módon, levegővel hőszigetelnek. Kicsit az „öltözködj rétegesen” elvét követve a millió apró pórus közé zárt levegővel teremtik meg a szigetelést. Éppen ezért a párát is áteresztik, ami nagyon nem mindegy, ha a lakásban vagy házban bent megfelelő természetes klímát szeretnénk. (Ha már itt tartunk, a lapok között megbújó levegő hangelnyelő is, ami megint csak nem hátrány.) 

Ráadásul a hőszigetelő lapok a fent említett összes felhasználási területen alkalmazhatók, sőt a külső és födémszigetelésen túl, még belső oldalon is tökéletes megoldást biztosít. A Multipor olyan természetes alapanyag (meszet, homokot, cementet, vizet használnak a gyártásához), melyeknek előállításához nem kell sok energia, környezetbarát, így rendelkezik a Környezetbarát Védjegy Tanúsítvánnyal. (Bővebben itt írtam róla.

Megtérülés 

A poszt elején említettem, hogy egy jó hőszigetelés visszahozza az árát a fűtésszámlán, amit most annyiban egészítenék még ki, hogy ha esetleg eladnánk a házat, akkor is komoly tényező a minőségi hőszigetelés. 

Olyannyira, hogy egy tavalyi felmérés szerint (amiről itt olvashattok részletesebben) 100 négyzetméter esetében akár 3 millió forint is lehet egy szigetelt és egy nem szigetelt ház ára között a különbség, ami nem csekélység. 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az energia hatékonyságba fektetett összeg az ingatlan eladási árában akár kétszeresen megtérül, azaz minden elköltött forintra eladáskor kettő jön vissza, ami nem hangzik rosszul.

Érdekel, milyenek lesznek a jövő házai? Itt elolvashatod.