Téglakörkép

Az építkezés egyik leglátványosabb része a falazás, hiszen ilyenkor viszonylag gyorsan rendkívül látványos változás megy végbe. Sokan hajlamosak elsősorban a hőátbocsátási (vagy U-) érték alapján dönteni a falazat kiválasztásánál, de mint majd mindjárt látjuk, azért ez nem minden.

belga_jovohaz_s4.jpg

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem fordul a falazóanyagok hőátbocsátási képessége felé, ami persze nem baj, kivéve, ha emiatt más fontos tulajdonságok háttérbe szorulnak. 

Kétségtelen, hogy a hőátbocsátás (ez ugye az U-érték) nagyon fontos, hadd ne mondjam, pénztárcába vágó kérdés, ugyanakkor az sem mindegy, hogy az adott fal mennyire tűzálló, mennyire gátolja a hang terjedését, és milyen a nyomószilárdsága. 

Képzeljük el, hogy kint hideg van (ez sajnos akármilyen szép őszünk van, egyre könnyebb), bent pedig meleg. Ilyenkor a hő a melegebb oldal felől elindul a hidegebb irányába. Hogy ezt mekkora sikerrel teszi, az nagyban függ az útjába álló faltól - na, ez a hőátbocsátás. 

Nyilván egy építkezéskor az a cél, hogy olyan falai legyenek a leendő otthonunknak, melyek bent tartják a meleget és kint a hideget (illetve nyáron fordítva…), de mint arról már többször is írtam, fontos, hogy ne essünk át a ló túloldalára, különben kellemetlen élményeink (lásd penészedés) lesznek. 

Annál is inkább, mert míg a kivitelezési költségnek a falazat általában maximum 4-5 százalékát adja, addig a fűtési és hűtési energia akár egyharmada is a falszerkezeteken keresztül távozhat.

Mindenesetre nem csak a hőátbocsátást érdemes figyelni döntés előtt, hanem a feljebb már említett egyéb, legalább ilyen fontos tényezőket is. 

Mire figyeljünk a falazat kiválasztásánál? 

Értelemszerűen a főfalak esetében (kívül és belül egyaránt) fontos a stabilitás, hiszen ezek tartják a födémet és a tetőt is, ráadásul a külső fal esetében elvárás ugye a hőszigetelő képesség is. 

Ehhez egyrészt könnyű, üreges szerkezet (a hőszigetelő képesség miatt) és stabilabb, vastagabb fal kell (hőtárolás). Ilyen mondjuk az Ytong (amit nem minden esetben kell hőszigetelni kívülről) a 38-as kerámia, vagy a Silka mészhomoktégla, amit még plusz szigetelni kell vagy lehet (például ásványgyapottal vagy Multiporral). 

A modern tégla 

Kicsit részletesebben kitérve a téglára, ez hosszú ideje az egyik legismertebb építőanyag - mármint a kisméretű tömör változat és nem a modern vázkerámia falazóelem. Utóbbiak alig 20-30 éves múltra tekintenek vissza és akad velük gond, elsősorban azokkal, melyeknek túl jó a hőszigetelő képességük, ráadásul nagyon törékenyek, ezért falazáskor viszonylag sok hulladék keletkezik. 

Persze a mai téglafalnak alapvetően sok jó tulajdonsága is van. Természetes alapanyagból készül, jó páraáteresztő (csak sajnos sok esetben polisztirollal hőszigetelik, így lerontva ezt a fontos jellemzőjét). 

Szilárdságát tekintve jellemzően 1-2 szintes családi házak épülnek belőle, a magasabb épületek már vasbeton tartószerkezettel valósulnak meg. A vázkerámia nem éghető. A hőszigetelő képességről annyit érdemes tudni, hogy csak egy irányban jó… belülről kifelé. (Minderről itt írtam részletesebben.) 

Mennyi az annyi? 

A korszerű falazóanyagok „U” értéke maximum 0,5 lehet. Ehhez azt érdemes tudni, hogy például a nyers vasbeton (ilyenből készülnek mondjuk a födémkoszorúk) esetében ez akár a 3-at is meghaladhatja, a 38 cm vastag kisméretű tömör tégla (amit mint feljebb írtam, falazáshoz nem nagyon használnak ma már) 1,51, míg a klasszikus hetvenes évekbeli B30-as tégla 1,49. 

A 44-es kerámia tégla előnye, hogy ha hőszigetelő habarcsot és vakolatot használunk, akkor megúszhatjuk a külső hőszigetelést, mert anélkül is elérhetjük a megfelelő értéket. 

A modern téglák persze ennél is többet tudnak, a szerkezetük is úgy lett sokszor kialakítva, hogy a hagyományosnál sűrűbb és vékonyabb bordaszerkezetük legyen, ami javítja a hőszigetelő képességet, ugyanakkor a megfelelő tömeg miatt a hőtároló képességük is kiváló.

A pórusbeton 

Az Ytong természetes alapanyagokból készül (az egyetlen Környezetbarát Termék Védjeggyel rendelkező falazóelem), a belőle épített falszerkezet jól variálható, jó a teherbírása, és könnyű vele dolgozni. 

Két legfontosabb előnye a súlya (azaz könnyű) és a nagyon jó hőszigetelő-képessége. Ez azt jelenti, hogy jóval kevesebbet, vagy egyáltalán semmit sem kell költeni a külső hőszigetelésre, ami a költségek kiszámításának tekintetében elég fontos tényező. 

Sokszor felmerül, hogy az Ytongnak alacsony a hőtároló képessége, ami részben igaz, ez a súlyából adódik. Más falazatokhoz képest ez az épület egészére nézve csak néhány százalék különbséget jelent, melyet visszanyerhetünk egy vasbeton födémmel (a fafödémmel szemben), vagy ha nehezebb, például Silka mészhomoktégla válaszfalakat építünk be. (Bővebben itt olvashattok róla.) 

A mészhomoktégla 

A hagyományos mészhomoktégla, ami nevéhez hűen mész, homok és víz összekeverésével készül, ma Magyarországon Silka márkanév alatt vásárolható meg. 

Ha csak az összetételét nézzük, már abból is látszik, hogy ebben az esetben is egy meglehetősen környezetbarát termékről van szó (szintén rendelkezik Környezetbarát Termék Védjeggyel). 

Ráadásul meglehetősen izmos építőanyagról beszélünk, aminek egyik előnye, például az, hogy mivel nehéz, ezért kiváló hőtároló, így nyáron nem melegszik túl, viszont legalább nem éghető, és a tömör anyagszerkezet miatt a nyomószilárdsága is kifejezetten magas. 

További nagy előnye, hogy szuper az akusztikai tulajdonsága, a Silka 15 a maga 52dB-jével elég jól hangzik, más kérdés, hogy az akusztikus falat nem tanácsos megvésni, szóval észnél kell lenni. 

Egy 10 centis vastagságú fal esetében elég jó, hogy simán lehet rá falibútort szerelni (mondom, a jó akusztikai és hőtárolási képessége mellett), de arra azért érdemes felkészülni, hogy nem lesz egyszerű menet megfúrni, ütvefúró nélkül ne nagyon kezdjünk hozzá, mert iszonyat kemény. 

És akkor jöjjön a feketeleves: a fent leírtakból következően a Silka nehéz. Éppenséggel a falazás gyorsaságát (a közel egyforma elemek miatt) nem nagyon befolyásolja, más kérdés, hogy a kőműves nem fog szeretni minket, ami speciel engem annyira nem zavar, de lehet, hogy valakit igen. 

Összességében azt mondanám, érdemes alaposan körülnézni, mielőtt az ember a falazat kérdésében döntést hoz, már csak azért is, mert ha valamit, azt igazán nehéz utólag kicserélni. 

Arra is jó emlékezni, hogy a hőátbocsátás nem minden, figyeljünk a tűzállóságra, a hangszigetelésre és a nyomószilárdságra is!