Változó lakáshitelezés: nehezítenek és védenek

Októbertől elég komoly változások lépnek életbe a lakáshitelezés terén, melyek egyszerre teszik majd nehezebbé a hitelfelvételt, ugyanakkor éppen ezzel valamennyire védenek is minket. Szóval érdemes kicsit átvenni, mi változik és ez mit jelent pontosan forintosítva a pénztárcánknak.

zoldhaz.jpg

Már a nyáron bejelentették a változásokat, sőt, azóta a rendelet is megjelent, így érdemes vetni egy pillantást arra, mi változik napokon belül. A legfontosabb az, hogy a törlesztőrészlet nem lehet majd magasabb a havi nettó fizetés egy bizonyos (az eddiginél jóval alacsonyabb) arányánál. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 10 évnél hosszabb időre kötött szerződések esetében (és ugyanez érvényes azokra a kontraktusokra is, melyek esetében a teljes futamidő alatt fix törlesztőrészletet fizetünk) a havi befizetendő összeg nem haladhatja meg a nettó jövedelem 50-60 százalékát. 

A többi lakáshitelnél még szorosabb lesz a gyeplő, azokban az esetekben 25-40 százalék lehet a maximum. A legszigorúbban azokat az eseteket bírálják majd el, amikor kevesebb, mint 5 évig garantált a fix törlesztőrészlet, ilyenkor a havi nettó fizetés negyedénél nem fizethetünk többet, kivéve, ha 400 ezer forint nettónál többet keresünk, olyankor az arány felmehet 30 százalékig. 

Öt és tíz év között 35-40 százalék lehet, a tíz évnél hosszabb szerződések esetében érheti el vagy haladhatja meg az 50 százalékot - magyarázta a HVG-nek Trencsán Erika, a BankRáció.hu szakértője. 

A cél a hozzám hasonló műkedvelő számára is egyértelmű: a kormány próbálja arra rászorítani az embereket, hogy minél hosszabb időre és lehetőleg fix törlesztőrészlettel vegyenek fel kölcsönt, nyilván így próbálva megelőzni a bedőléseket. 

Mit jelent ez a hétköznapokban? 

A magyarok átlagosan 11 millió forintot vesznek fel 16 éves futamidővel, legalábbis a Nemzeti Bank májusi adatai szerint. A Pénzcentrum annak számolt utána, hogy ekkora összeg esetén mekkora minimális jövedelem kell ahhoz, hogy 5 évnél rövidebb, illetve 5 éves kamatperiódussal hitelt vegyen fel valaki. 

Nos, 5 éves kamatperiódus esetén a 17 évre szóló 11 millió forintos hitelt már akár havi 72 ezer forintos törlesztőrészlet mellett is felvehetjük, azaz októbertől legkevesebb nettó 205 ezer forintot kell havonta keresni ehhez (ez az összeg most 144 ezer forint). 

Ha az 5 évesnél is rövidebb kamatperiódust vesszük alapul, akkor még nagyobb lesz a változás. Három hónap esetén eddig havi 64 ezer forintot kell törleszteni, amihez eddig elég volt egy 128 ezer forintos jövedelem, ám októbertől ennek pontosan a duplája, 255 ezer forintos fizetés kell majd. 

Mindez azt jelenti, hogy októbertől bőven lesznek olyanok, akik egyszerűen nem tudnak majd az elérhető legkisebb törlesztőrészletekkel hitelt felvenni. A Pénzcentrum példáját idézve: míg eddig 130 ezer forintos nettó fizetéssel is vehettünk fel hitelt, addig ez most már csak 158 ezer forinttól lesz elérhető. 

Annak is érdemes erősen elgondolkoznia, akinek a fizetés nem okoz gondot. Mást ne mondjak, havi 400 ezer forintos nettó mellett eddig akár 240 ezret is törleszthettünk, ez októbertől brutálisan, felére (illetve kamatperiódustól függően 160 ezer forintra) csökkenhet. 

Eltűnő lakásáfa, bővülő CSOK? 

Nagy kérdés, hogy mindez milyen hatással lesz az építőiparra. Arra az építőiparra, melyet egyébként is kellemetlenül érinthet, hogy szinte biztosan nem hosszabbítják meg az 5 százalékos lakásáfa 2019. december 31.-i határidejét, azaz ezt követően már nem lehet majd igénybe venni ezt a nem kis kedvezményt. 

Ez a gyakorlatban több, mint 20 százalékos drágulást jelenthet egyik napról a másikra (legalábbis a 2020 januárja után kifizetett új lakások esetében), ami nem csekélység. 

Azaz míg jelenleg egy 50 millió forintban kerülő új ingatlan áfája 2,5 millió forint, addig ez 2020 januárjától 13,5 millió lesz. És hát nagyon nem mindegy, hogy ugyanaz az otthon 52,5 millió vagy 63,5 millió forintba kerül... (Erről itt írtam részletesebben.

A CSOK-ot viszont sikernek tartja a kormány, olyannyira, hogy egyenesen a kibővítésén gondolkodnak, például a kétgyerekesek számára. 

Úgy tűnik tehát, elég komoly változások előtt áll az építőipar (legalábbis a finanszírozási része), a magam részéről kíváncsian várom, hova vezet majd mindez.

Tippek az őszi nagytakarításhoz - ha már egyszer belevágsz