Mi az a passzívház?

Egyre népszerűbbek Magyarországon is a passzívházak, ami nem csoda, hiszen nem csak környezetkímélők, de sokkal alacsonyabb a rezsijük is, mint egy hagyományos családi házé. Szóval nézzük meg közelebbről, mi is az a passzívház!

passzivhaz.jpg

Nagyon leegyszerűsítve egy olyan épület, melynek működtetéséhez csak annyi külső energiát kell felhasználnunk, ami a cserélt levegő fűtéséhez vagy hűtéséhez szükséges. 

Érdekesség, hogy maga a minősítési rendszer Németországban alakult ki, ezt fogadják el a világ több országában is. A meghatározás szerint olyan épületről van szó, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével (vagy hűtésével). 

Ami a konkrétumokat illeti, a passzívház éves fűtési (és hűtési) energiaigénye nem lehet több 15 kWh/m2-nél, a csúcshő-igénye pedig 10 W/m2-nél, ami pedig az úgynevezett kívülről bevezetett teljes energiaigényét illeti (tehát áramfogyasztás, fűtés, melegvíz, stb.), az nem több, mint 120 kWh/m2. 

A passzívház tehát azért passzív, mert az épülettel kapcsolatba hozható energiákat használja fel, és csak akkor von be kiegészítő fűtést, ha ez valamilyen oknál fogva nem elegendő. 

Sok múlik a falakon 

Egy passzív ház esetében nyilván alapfeltétel a megfelelő légtömörségű falak felhúzása, és még ekkor is valahogyan pótolni kell az így-úgy eltűnő energiát (ilyen megoldás, ha már itt tartunk a speciális hővisszanyerő szellőzőrendszer). 

A műszaki megoldások vonatkozásában első körben a jó minőségű, egyenletesen hőszigetelt, hőhidaktól mentes épületburok szerepét kell kiemelni. Ennek energetikai rendeltetése elsősorban a hőveszteségek csökkentésében jelentkezik. Ennek a buroknak a részei a megfelelően tájolt, minőségi nyílászárók. 

Ami a falakat illeti, sok tényezőt érdemes figyelembe venni, de nagy általánosságban talán kijelenthető, hogy általában a vastagabb hőszigeteléssel készülő, gyengébb hőszigetelő képességű falszerkezetek gazdaságosabbak. 

Mindenesetre egy jó falszerkezet (azaz a megfelelő falazóanyag és a hőszigetelés) nagyon komoly, akár több százezer, millió forintos árelőnyt jelenthet, amit érdemes egy építkezés esetében figyelembe venni. 

Egy rétegű falszerkezetedből is lehetőség van (megfelelő szakmai tervezéssel) passzívházat építeni. Az Ytong Lambda 50 –es falazat U értéke 0,17 W/m2K. 

Az Ytong készház mintatervei között passzívház tervek egyaránt megtalálhatók, jó szórakozást a böngészéshez! 

A hőszigetelés 

Ha már itt tartunk, akkor érdemes a hőszigetelésről is pár szót ejteni, hiszen itt is több megoldási lehetőség áll rendelkezésünkre. A családi házak külső falát az esetek döntő részében expandált polisztirolhab hőszigetelő anyagokkal (EPS) szigetelik, aminek oka az, hogy nem drága, viszont elég jól szigetel, magyarul ez tűnik a leggazdaságosabb megoldásnak. 

Egy szerkezet hőszigetelő képességét a szigetelőanyag vastagsága és az határozza meg, hogy milyen a hővezetési tényezője. (További részletek itt.

Energiatakarékosság szempontjából nagyon fontos a padlás, hiszen fajlagosan a födémen keresztül megy el a legtöbb energia. Jó hír, hogy itt is van a legkevesebb baj a szigeteléssel, hiszen olyan vastagra csináljuk, amilyenre akarjuk. 

A passzívházak fűtése 

Mivel egy passzívház esetében a hőszigetelés kulcsfontosságú tényező, hagyományos fűtésre tulajdonképpen nincs szükség, ami mégis kell, azt főleg a napsugárzásból fedezik. 

Az első passzívház egyébként 1990-ben épült Németországban, itt hozták létre a minősítésért felelős Passzívház Intézetet (Passivhaus-Institut) 1996-ban, és azóta is Németország, Ausztria és a skandináv országok adják a passzívházak legnagyobb piacát. Magyarországon 2009-ben, Szadán adták át az első olyan épületet, amely rendelkezik hivatalos tanúsítvánnyal. 

Sajnos Magyarországon az éghajlat miatt nem lehet megúszni azt, hogy fűteni kelljen egy passzívházat. Egy minimális hőmérséklet ugyan elérhető nélküle, de aligha az a célja az ott élőknek, hogy éppen csak ne fagyjanak meg, szóval a fűtés elkerülhetetlen. 

Ökölszabályként azt szokták mondani, hogy egy ilyen ház fűtési energiaigényét három egyenlő forrásból biztosítja: egyrészt az ablakokon érkező napenergiából, másrészt a házban élők és a benne működő berendezések termelte hőből, harmadrészt pedig valamilyen hagyományos hőtermelőből. 

Őszi és tavaszi napsütéses időben jó eséllyel nem kell külön fűtenünk, mert a napkollektorok elintézik a dolgot, a déli oldali ablakok pedig szintén termelnek annyit hőt, amennyi szinte megegyezik egy azonos felületű napkollektoros rendszerével. 

Ami a hagyományos hőtermelőket illeti, itt több lehetőség közül választhatunk, a teljességigénye nélkül csak felsorolok párat: elektromos fűtőpanelek, villamos fűtőbetét a légkezelő gépben, levegős hőszivattyú, pelletkazán vagy vízteres pelletkandalló, kondenzációs földgázkazán felületfűtéssel, talajszondás hőszivattyú. 

A fentiekből talán kitűnik, hogy a passzívház nagyszerű találmány, hiszen környezetbarát és ha már egyszer készen van és beköltöztünk, nagyon sokat tudunk spórolni az energiafelhasználáson.