Harc a penész ellen

Két dolog miatt biztosra mondhatom, hogy nyakunkon az ősz: megkezdődött az iskola és szokás szerint újraindul a blog a nyári szünetet követően. Remélem, mindenkinek jól teltek az elmúlt hónapok, aki szakembert keresett, talált (noha nem lehetett könnyű), aki építkezik, az a tervek szerint halad és odafigyel a szigetelésre.

penesz.jpg

Már csak azért is, mert ősszel kezdődik a sokunk életét megkeserítő harc az egyik legnagyobb ellenséggel: a penésszel. 

Nyáron ugye ez kisebb problémát jelent, hiszen egyrészt szinte állandóan nyitva vannak az ablakok, a teraszajtó, azaz a levegő gyorsan cserélődik, ám amint hűvösebb lesz az idő inkább már csak szellőztetünk (ha el nem felejtjük). 

Aztán jön a fűtés, és a zárt lakásban elkezd párologni a fal, a fából készült bútor, a penészgombák pedig köszönik szépen a kedves invitálást és vad terjeszkedésbe kezdenek (különös tekintettel arra, hogy imádják a 15-30 C fok közötti hőmérsékletet). 

A harmatpont 

Ha már itt tartunk, érdemes kitérni pár gondolat erejéig a harmatpontra. A harmatpont az a hőmérséklet, melyen egy adott légtömegben lévő vízgőz vízzé csapódik ki. Ki lehet számolni (mondjuk itt), hogy ez adott hőmérséklet és páratartalom mellett mikor következik be. 

Ha pedig egy felület nedves, akkor a penész már meg is jelent. (Mint nálunk a fürdőszoba kád feletti sarkában…) Mindebből az következik, hogy ha nem akarunk penészt, akkor egyrészt a felszín hőmérsékletére, másrészt a levegő páratartalmára kell nagyon odafigyelnünk. 

A hőmérséklet 

Az első eset az egyszerűbb, hiszen sokszor elég, ha segítjük a levegő áramlását, például több helyet hagyunk a fal és a bútor között, vagy a külső fal helyett a belső fal mellé tesszük a szekrényt – a lényeg, hogy szabadon áramoljon a levegő. 

Ha ez nem megy, akkor vagy melegíteni kell az adott részt, vagy szigeteléssel megoldani a problémát (utóbbiról majd később). 

A páramentesítés 

A páratartalom egy fokkal érdekesebb kérdés, ennek csökkentésére több módszer lehetséges. Ezek közül a leginkább kézenfekvő a szellőztetés, ami egyrészt eleve nem árt, másrészt csúnyán mellélőhetünk vele. 

Például télen hosszan szellőztetni komoly öngól, hiszen ilyenkor éppen azt érjük el vele, hogy egyes falfelületek lehűlnek, ami egyenes út a nedvességhez, majd a penészhez. Szóval szellőztessünk, de inkább többször rövid ideig. 

Személyes tapasztalatom az, hogy a szellőztetésnek ez a klasszikus (hadd ne mondjam: ősi) formája nem mindenkinél működik, én például mindig elfelejtem, ráadásul az ember jellemzően elég keveset is van otthon. 

Erre lehet megoldás az ablakba épített résszellőző, ami jobb esetben már a pára mennyiségét érzékelve magától nyílik és szellőztet. A gond ezzel csak az, hogy nem biztos, hogy elég. 

Ha nem elég, akkor beruházhatunk egy párátlanítóba, amiből a komolyabb darabok azért már több tízezres tételt jelentenek, de még mindig olcsóbbak, mint utána a szinte kiirthatatlan penésszel harcolni. 

A hőhíd 

Na, a kedvencem, amiről már korábban is regéltem nektek itt, a blogon. A hőhíd ott alakulhat ki, ahol a különböző hővezetési tulajdonsággal rendelkező és eltérő geometriai formájú szerkezetek vagy anyagok csatlakoznak egymáshoz. 

Ilyenkor a hőt jobban vezető részek erősebben lehűlnek, mint amelyek gyengébben, és könnyen lecsapódhat a pára a hideg felületen és a szerkezetben, és ha emellé némi szigetelési probléma is járul, akkor megjelennek a penészfoltok. Ember nincs, aki ezt ne szeretné elkerülni. 

(Mi kész lakást vettünk, és akkor szembesültünk a dologgal, amikor már késő volt és jöhetett a sokszor reménytelennek érzett harc. Itt írtam egyébként erről bővebben.

Itt sajnos muszáj nagyobb lélegzetet venni és a szerkezeti hibákat megpróbálni kijavítani, ha lehetséges. 

A hőszigetelés 

A hőszigetelés esetében is igaz, hogy egy rosszul megválasztott rendszerrel komoly problémákat okozhatunk saját magunknak. A nagy kérdés az, hogy kívül vagy belül szigeteljünk. A szakma egy része a külső hőszigetelés mellett érvel, mondván, hogy az épület szerkezetének hőtechnikai és páradiffúziós szempontból is megfelelőnek kell lennie. 

Magyarán ha egy falat belülről leszigetelünk, akkor ugyan a lakásban nem lesz hideg, de a külső fal hidegebb lesz, mert megakadályozzuk, hogy otthonunk melege kijusson, így ha a nedvesség bejut a külső szigetelés és a külső fal belső felülete közé, akkor kicsapódik a pára és kész a baj. 

Ezt azért érdemes némi fenntartással kezelni, hiszen lehet belül is hőszigetelni, persze nem mindegy, hogy mivel. A Multipor (ami egyébként kívül is használható) olyan ásványi hőszigetelő rendszer, amelyhez nem kell párazáró réteg, mert nagyon hatékonyan adja le a bejutó nedvességet. 

Lényege az, hogy a hőszigetelő lapok a nedvességet a belső légtér felé szállítják, ahol a víz elpárolog. Ami nyilván akkor működik csak, ha ezeket a Multipor lapokat a teljes falfelületre felragasztjuk, mert így képesek a nedvességet elszállítani, és még a falazat szárításában is segítenek. 

Mindemellett természetes alapanyagokból (homok, cement, víz) készül, környezetbarát és nem éghető, azaz egy lakástűz esetén is véd. (A belső hőszigetelésről én is írtam már, de akit részletesebben is érdekel, annak itt érdemes tájékozódni.) 

Lemosók és festékek 

Ha egyszer már kész a baj, akkor sem kell azért elkeseredni, mert egyrészt kaphatók penészlemosók, más kérdés, hogy ezek csak átmeneti megoldást jelentenek, nekem legalábbis soha nem sikerült tartós eredményt elérni velük. 

A speciális festék már sokkal jobb, ez ugyanis ellenáll a párának és nem tud rajta megtapadni a penész, ráadásul könnyen lemosható. 

Akadnak tehát módszerek a penész ellen, fontos a gyakori szellőztetés, és figyeljünk oda a párára is. És én azért megfontolnám azt a belső hőszigetelést is…