Így szálltak el öt év alatt az ingatlanárak

Azt mindannyian érzékeljük, hogy az elmúlt években alaposan megdrágultak az ingatlanok, ám egy dolog érezni, a másik pedig a konkrét számokkal szembesülni. Ma az utóbbi történik, érdekes út lesz, annyit ígérhetek.

ingatlanar_grafikon_ingatlannet_hu.jpg

Csak azért sem idézem fel a legendás mondást a statisztikákról, inkább belevágnék rögtön a közepébe, annál is inkább, mert minden közhelynél többet mondanak a számok.

Ami a nagy átlagot illeti, a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára az elmúlt 5 évben igencsak megugrott. Míg 2012-ben az átlag 222 931 forint volt, addig idén júliusban már 308 857 forintot kellett fizetni egy négyzetméterért. 

A drágulás még durvább, ha a mélypontnak számító 2015 eleji adatot vesszük, mert akkor még a 200 ezer forintot sem érte el az átlag, ami azt jelenti, hogy durván másfélszer annyit kell ma fizetni egy otthonért, mint két évvel ezelőtt. 

Tégla- és panellakások 

Talán nem meglepő, de a lakások árai ugrottak meg a legjobban, úgyhogy kezdjük is velük!

A téglaépítésű otthonoknál az öt évvel ezelőtti alap 270 705 forint volt, ami idén nyárra 449 411 forintra nőtt - ez 178 706 forintos emelkedést jelent. A mélypont itt 2014 nyarán volt, 230 ezer forint környéki átlaggal, tehát minimális túlzással kijelenthetjük, hogy a téglalakások árai megduplázódtak három év alatt.

Hasonló folyamat ment végbe a panelek esetében, amit én komoly értetlenkedéssel fogadok (mármint értem a piaci folyamatot, csak magát a vásárlás tényét értem nehezen – mondom olyan emberként, aki bő másfél évtizedet élt panelben).

Az ok persze egyértelmű, hiszen annak ellenére, hogy a 2012-es 164 961 forintról idénre 283 805 forintra nőtt az átlagos négyzetméterár, ez még mindig csak nagyjából a 60 százaléka egy téglalakás árának, ami nyilván nem mindegy. 

Ha már mélypontokról volt szó, az a panelek esetében is három éve volt, amikor 130 ezer forint volt nagyjából egy négyzetméter – az árak tehát itt is megduplázódtak. 

A házak 

A lakóházak esetében az emelkedés mértéke kisebb volt, ami nyilván az eredetileg is magasabb ár következménye. Sorházak esetén az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméterár 219 662 forintról 281 793 forintra nőtt.

Az emelkedés ebben az esetben nem olyan látványos, miként komolyabb mélypontok sem voltak, 200 ezer forint alá nem nézett be egyszer sem az elmúlt években az átlagár. 

Érdekes viszont, hogy a családi házak gyakorlatilag nem drágultak az elmúlt öt évben, amit én a magam részéről kis kétkedéssel fogadok, de hát a statisztika az statisztika. 

Márpedig az azt mondja, hogy az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméterár 187 871 forintról mindössze 189 273 forintra nőtt, ami gyakorlatilag stagnálást jelent, olyannyira, hogy a 2014-es mélypontkor is csak 160 ezer forintig csökkent.

Nem vagyok jós, nem látok a jövőbe (sajnos…), de tendenciák mindenképpen azt mutatják, hogy további emelkedésre kell számítani. Ha a nyugat-európai ingatlanárakat nézzük, akkor még mindig elég nagy a szakadék, persze a fizetések és a fizetőképes kereslet is más nagyságrend Magyarországon, mint Európa másik felében. 

Elsősorban a lakások esetében volt érzékelhető ugrásszerű drágulás az elmúlt években (amiben több más tényező mellett nyilván a csok is közrejátszott – a kedvezményről én is többször írtam), és nincs okunk azt feltételezni, hogy ez a következő időszakban megváltozna. 

Aki tehát saját otthont szeretne, az alighanem jobban teszi, ha minél hamarabb lép, mielőtt még mélyebben a pénztárcájába kell majd nyúlnia.