A Nagy Lakáskérdés - venni vagy bérelni?

A minap (már nem először) komoly vitába keveredtem egy ismerős társaságban a „lakásvásárlás vs bérlés” témakörben. Végeredményt természetesen most sem tudok hirdetni, ám néhány megfontolandó adatot és gondolatot megosztanék.

kandallo.jpg

Annál is inkább, mert a kérdés nem magyar sajátosság, az Egyesült Államokban is időről időre fellángol a vita. Különösen, mert a megosztáson alapuló gazdasági modellek (Airbnb, Uber és társai) előretörésével egyre hangosabbak lettek a bérléspártiak. 

Érvelésük alapja az, hogy felesleges lekötni a pénzünket egy ingatlanba, amit szükség esetén nehéz értékesíteni, ha ugyanis mobil marad a tőke, akkor sokkal jobb hozamokat tudunk elérni. Mi több, akadnak szakértők (például az amerikai James Altucher), aki szerint az ingatlanvásárlás pénzügyi öngyilkosság. 

Nem mindenki ért azonban ezzel egyet a gazdasági szakemberek közül sem. David Bach pénzügyi bestsellerszerző arra hívja fel a figyelmet, hogy azért hagyományosan mégis az ingatlan a vagyonosodás alapja. 

Érvelése nem meglepő: ha már így is, úgy is fizetni kell, akkor az ember inkább törlesztőrészletre költsön, mintsem másvalaki zsebébe tegye a pénzt. Arról nem beszélve, hogy ha sikerül összespórolni egy (két...) kiadható lakásra valót, akár a nyugodt nyugdíjas éveinket is megalapozhatjuk. 

Hol laknak a magyarok? 

Noha az érvelők amerikaiak, az érvelések megállnak Magyarországon is. Ahhoz azonban, hogy tovább lépjünk, érdemes egy gyors pillantást vetni arra, milyen körülmények között lakunk mi, magyarok. 

Nos, miként arról korábban én is írtam, 42 százalékunk lakik nem saját tulajdonú ingatlanban, fele szülőkkel, harmada albérletben. A teljes felnőtt lakosságban így 14 százalék az albérletesek aránya. 

Az albérlet egyébként főként a fővárosban és a megyeszékhelyeken jellemző, a magasabb és alacsonyabb végzettségűek közül pedig többen bérelnek lakást, mint középfokú végzettségűek. 

Hosszabb távon még mindig nem jellemző, hogy szeretnénk a bérlést (csak 9 százalék képzeli el így hosszú távon az életét), más kérdés, hogy a saját lakásra vágyók fele nem engedhet meg magának mást. 

Akkor számoljunk! 

Idén nyári adatok szerint nem meglepő módon a fővárosban most nehezebben és drágábban lehet kiadó lakást találni, mint tavaly. A drágább konkrétan 10 százalékos áremelkedést jelent, és máris átlagosan 155-160 ezer forintnál tartunk. 

Ez azért már akkora összeg (legalábbis ha egyedül bérelünk), hogy nyilvánvalóan érdemes elgondolkodni a saját ingatlan vásárlásán. 

A Bankmonitor számításában abból indult ki, hogy egy saját lakáshoz 20 százalékos önerő szükséges. Ha nagyságrendileg 400 ezer és 700 ezer forint közötti négyzetméterárral számolunk, akkor az önrész valahol 5-8 millió forint között lesz – ami persze nem kevés, de nem is felfoghatatlanul sok. 

Havi 160 ezer forintos albérletárral számolva ez annyit tesz, hogy körülbelül 500 ezer forintos négyzetméterárnál jön el az a pont (egy átlagos méretű lakás esetében), amikor már jobban megéri venni, mint bérelni. 

Ez azért inkább valamelyik külső kerületet (vagy kicsit beljebb nem újépítésű lakást) jelent, de ha figyelünk a jó tömegközlekedésre, akkor ez vállalható kompromisszum. (Arról nem beszélve, hogy én például jobban szeretek külső nyugalmasabb kerületben lakni, mint bent a nyüzsgésben.) 

Persze az ország nem csak Budapestből áll, Miskolcon négyzetméterenként 120 ezer forintért lehet lakást venni, Pécsett 170 ezer forint az átlag, Szegeden már 185 ezer. Debrecenben és Győrben már mélyebben a zsebbe kell nyúlni – előbbi helyen 235 ezer, utóbbi városban 260 ezer forint az átlagos négyzetméterár. A törlesztőrészlet viszont mindenhol ugyanakkora, vidéken tehát jobb eséllyel indulunk.

(Fotó: pixabay.com/elias_noessing)