Albérlet-mizéria – mire figyeljünk?

Miközben az albérletek árai lassan soha nem látott magasságokat ostromolnak (ennek okairól rögtön bővebben is szólok), talán ritkábban hallunk arról, mire érdemes odafigyelni, amikor kiadunk vagy kiveszünk egy lakást. Ma megpróbálom körbejárni a kérdést.

kulcsok_foto_pixabay_com_sephelonor.jpg

Kénytelen vagyok rossz hírrel kezdeni: akik arra számítottak, hogy a következő években valamivel csökkenhet majd az albérletek ára, azok jobb, ha beletörődnek, hogy még ha lehet is némi korrekció, nagyságrendi árcsökkenés nem nagyon várható.

A helyzet annyira nehéz, hogy a fővárosban és pár vidéki városban akár a nettó átlagfizetés 60 százalékát is kifizethetjük egy garzonért (!), ami azért elég kemény.

Mindennek sok oka van, kezdve az Airbnb térhódításától, folytatva az alacsony banki kamatokkal, egészen a szűkös kínálatig. Minderről hamarosan külön poszt is lesz, most csak azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert a kényszerhelyzetben lévő bérlő hajlamos megfeledkezni néhány alapvető elővigyázatosságról, és persze ez fordítva is igaz. 

Lássuk, mire érdemes figyelni

Szerződés 

Személy szerint azt gondolom, hogy ma már mindenki (bérbeadó és bérlő egyaránt) tudja, hogy írásos szerződés nélkül egy tapodtat sem mozdulunk, de azért nem árt hangsúlyozni: mindenképpen kössünk szerződést! 

Már csak azért is, mert így elkerülhetjük, hogy később kínos vitába keveredjünk olyan kérdésekben, mint mondjuk a kaució mértéke, a felmondási határidő, vagy éppen a közüzemi számlák kifizetése. 

De egy szerződés ugyanígy meghatározhatja azt is, hogy bizonyos meghibásodások, az ingatlanban keletkezett károk esetén ki a felelős, ki fizeti a helyreállítást. 

Kaució 

A kaució általában minimum két hónap (bérlőként ugye erre jön még rá az első hónapra fizetendő díj, tehát úgy érdemes számolni, hogy három hónapnyi lakbér legyen a számlánkon), ezzel nem is szokott gond lenni. Az már érdekesebb, hogy a bevett gyakorlat szerint a szerződés végén a bérlő „lelakja” a két hónapnyi kauciót, pedig elvileg ezt nem tehetné. 

Emellett számoljunk azzal is, hogy a közös költséget is fizetni kell előre. Az sem baj, ha már akkor van nálunk némi pénz (mondjuk egyhavi lakbér), amikor elmegyünk megnézni az adott ingatlant, hiszen manapság nagyon gyorsan elmennek a kiadó lakások, tehát nem baj, ha gyorsan tudunk dönteni és lépni. 

Ingatlan látogatása 

Egyike a leginkább érzékeny helyzeteknek, hiszen egyrészt a lakás tulajdonosaként a bérbeadónak joga van arra, hogy időről időre ellenőrizze az állapotát, másrészt az ingatlan mégiscsak valaki másnak az otthona. 

Egyrészt a látogatás körülményeit (például hogy mennyi idővel kell előtte jeleznünk) is érdemes tisztázni a szerződésben, másrészt ha kialakult a bizalom, akkor nyilván ritkábban lesz majd rá szükség. 

Rezsi 

Ismét egy kényes kérdés, mi több, kérdéssorozat, amiből az első rögtön az, hogy ki fizesse. Mármint nyilván a bérlő pénzéből megy, de hogy technikailag ki fizeti be, az már nem annyira egyértelmű. 

Sok helyen szokás, hogy a bérlő odaadja a pénzt a tulajdonosnak, aki rendezi a számlát, így később nem éri kínos meglepetés. (Tudnék mesélni…) A gond ezzel csak az, hogy elvileg ezután a pénz után adózni kellene, de nem lennék meglepve, ha ezt viszonylag kevesen tennék meg. 

Mindenesetre ha a bérlő fizet, akkor ne átalányt fizessen, hanem a tényleges fogyasztást, így később nem ér senki kellemetlen meglepetés, és akkor sincs szükség emelt szintű matekórára, ha a bérlő a fűtési szezon kezdete előtt költözik ki az ingatlanból. 

Ha már rezsi: mielőtt átadjuk a lakást, vegyünk fel jegyzőkönyvet a mérőórák állásáról, az átadott kulcsokról (és akkor sem dől össze a világ, ha fotókat csinálunk a lakás általános állapotáról).

(Fotó: pixabay.com/Sephelonor)