Nem lassít az építőipar

Az ember csak kapkodja a fejét, olyan számok röpködnek, mást ne mondjak, a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az építőipari termelés volumene 33,3 százalékkal (!) haladta meg márciusában az egy évvel korábbi bázist. Ami még akkor sem rossz eredmény, ha azon a bázison bizony volt mit meghaladni.

epitkezes_6_foto_pixabay_com_danisampa.jpg

Egy 30 százalékos növekedés előtt még akkor is illik megemelni a képzeletbeli kalapot (vagy védősisakot), ha valóban volt honnan elrugaszkodni. A márciusi adatokat talán jobban képbe helyezi az, hogy a mindenféle ilyenkor szokásos indexek alapján kiigazított indexek is azt mutatják, a termelés 3,4 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, míg az első negyedévben az építőipar termelői árai 4,0 százalékkal emelkedtek.

Visszatérve a tavalyi év hasonló időszakához viszonyított adatokra, pestiesen szólva az sem semmi, hogy az épületek főcsoportja 30,2, az egyéb építményeké viszont 48,8 százalékkal (!) nőtt.

A képet némileg árnyalja, hogy az előbbi adatot az ipari- és raktárépületek mellett a sportlétesítmények és az oktatási épületek, utóbbit pedig főleg az út- és vasútépítés izmosítja.

Vannak még érdekes adatok, de igazán nem szeretném, ha belefulladna a poszt a számokba, úgyhogy csak kiemelnék egy párat közülük. Például hogy a megkötött új szerződések volumene 31,3 százalékkal elmaradt az előző évitől, ami hosszú távon nem sok jót sejtet.

A cégek szerződései 81,3 százalékkal meghaladták az előző évi, alacsony bázist, ami ráadásul úgy jött ki, hogy az épületek esetében ez az adat 50,2, az egyéb építményeknél 105,2 (!) százalék az eredmény.

Ki mit mond azaz reakciók

A kormány részéről megszólaló nemzetgazdasági miniszter nyilván azt hangsúlyozta, hogy az építőipar „kilőtt”, bővülnek a beruházások az országban, mi több, Varga Mihály odáig is elment, hogy 4 százalékpont fölötti gazdasági növekedést vár az idei évre Magyarországon.

A Takarékbank elemzője azért a kockázatokra is felhívta a figyelmet, Horváth András szerint ilyen például a szakemberhiány. Az első negyedévben 275 ezren dolgoztak az építőiparban, ami éves alapon nem túl erős növekedés, negyedéves alapon viszont egyenesen 4800 fős csökkenés, nem csoda, ha csúsznak a nagyobb építkezések.

Van minek csúszni, hiszen az ingatlanfejlesztési kerekasztal adatai szerint tízéves csúcson van a kivitelezés, több mint 1 millió négyzetméternyi ingatlan van ebben a fázisban, ami régiós szinten első helyet jelent Magyarországnak.

Ha funkció szerint nézzük, akkor a fejlesztés alatt álló ingatlanok 41 százaléka iroda, 34 százaléka lakás, 16 százalék kereskedelmi, 8 százalék logisztika, 1 százalék pedig szállodafejlesztés.

Mi a helyzet a lakásokkal?

Idén az első negyedévben 2061 új lakást adtak át, ami 47 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Az engedélyek számában ennél is nagyobb, 89 százalékos az emelkedés (9525 engedélyről beszélünk, csak hogy legyen hova helyezni az adatot).

Továbbra is a főváros viszi a prímet, gyakorlatilag minden második engedélyt Budapesten adnak ki, érdekes, hogy az átadott lakások közül viszont csak minden tizedik található ott, ami a Takarékban szakértője szerint arra vezethető vissza, hogy nagyobb építkezések zajlanak, melyeknek lassabb az átfutási idejük.

Horváth András szerint egyébként a lakásfelújításokat is érdemes lenne bevonni az 5 százalékos áfakörbe, amivel azokat is be lehetne vonni az építőipar fellendítésébe, akiknek egyébként nincs pénzük lakásvásárlásra.

(Fotó: pixabay.com/danisampa)