Ahol száz méter is sokba kerül

Ki gondolta volna, hogy akár 100 méter nagyon súlyos forintokba kerülhet? Márpedig a fővárosban ez a helyzet, legalábbis az irodai bérleti díjak esetében. Nagyon nem mindegy, hogy egy iroda mondjuk az Arany János utcánál, vagy a Nyugati pályaudvarnál van, derül ki egy friss adatbázisból.

modern_iroda_foto_pixabay_com_jdpereiro.jpg

Nyilván nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy az ember tisztában legyen azzal, akár egy-egy utca két különböző vége között is komoly különbségek lehetnek az árakat tekintve.

Az én otthonomtól nem messze például van olyan utca, melynek a két vége között több tízezer forintos különbség van négyzetméterárban, így aztán fokozottan nagy jelentősége van a helyismeretnek. (Hogy mi a legfrissebb helyzet a lakások és házak piacán, arról itt olvashatsz részletesebben.)

Nincs ez másként az irodák piacán sem, ami nem nagy újdonság, az viszont már sokkal érdekesebb, hogy a világ legnagyobb ingatlan-tanácsadója, a CBRE magyar kirendeltsége most a budapesti metróállomások környékét vizsgálta meg ebből a szempontból, és nagyon érdekes dolgok derültek ki. 

A térkép (amit itt lehet megnézni) elsősorban a 2017 első negyedévében üresen álló (és a következő fél évben elérhető) irodákat és a jelenlegi bérleti díjaikat mutatja, tehát nem nevezném véglegesnek, viszont érdekesnek annál inkább. 

Nem mindegy, hogy Deák tér vagy Andrássy út 

Miközben ha az ember csak úgy sétálgat a környéken, aligha lát jelentős különbséget mondjuk a Deák Ferenc tér és a Bajcsy-Zsilinszky út - Andrássy út sarka között (annál inkább, mert a két rész gyakorlatilag egymásból nyílik), eléggé megdöbbentő azt olvasni, hogy 30 százalék eltérés van az irodák bérleti díjai között. 

Másik példát hozva, már érzésre nagyobb a különbség mondjuk az Arany János utca és a Nyugati pályaudvar környéke között, ezzel együtt meglepő a 40 százalékos eltérés (természetesen előbbi javára). 

Az Andrássy útról jut eszembe, hogy annak mentén az átlagos bérleti díj is jelentősen magasabb (13,2 euró/m2/hónap), mint mondjuk a 4-es metró megállóinál elhelyezkedő irodaházakban (11,5 euró/m2/hónap). 

Ha már a belvárosnál, és a központi üzleti negyednél járunk, ezen a részen havonta és négyzetméterenként 12,8 eurótól (Kálvin tér) 20,5 euróig (Kossuth tér) terjednek az árak, tulajdonképpen nem csoda, hogy elég sok az üres terület. 

A Váci út környéke 

Aki valamennyire ismeri a fővárost, annak nem újdonság, hogy a legnagyobb irodakoncentráció a Váci út mentén található, értelemszerűen a legtöbb üres iroda is erre van. 

Mivel több kilométeren át húzódó területről beszélünk (nagyjából a Dózsa György úttól a Duna Plazáig, sőt, kicsit tovább tart ez a szakasz), ez az árakban is megmutatkozik. 

Olyannyira, hogy míg a Dózsa György út környékén több mint 13 eurót is elkérnek havonta egy négyzetméterért, addig a Gyöngyösi útnál az ár már „csak” 10,6 euró – mindezt persze nem csak a helyszín, de az adott iroda minősége is befolyásolja. 

Budapesti különlegességek 

A magyar főváros kapcsán két érdekességet érdemes megjegyezni. Az egyik, hogy a legtöbb nyugat-európai nagyvárossal ellentétben a különböző metróvonalak végállomásainál nem nagyon vannak irodák, Budapesten ugyanúgy igaz ez mondjuk az Újpest-Központ környékére, mint Kőbánya-Kispestre. 

A másik, nem túl szívderítő különlegesség, hogy vannak viszont olyan fontos irodaközpontok, amelyeket egyszerűen nem lehet metróval elérni. Ilyen például Lágymányos, ahová ugyan villamossal ki tudunk bumlizni, de azért az mégsem ugyanaz, mint a metró, és hasonló helyzetben vannak Belső-Buda egyes részei is. 

Nem vagyok szakértő, de a józan ész azt súgja, hosszabb távon ezzel valamit muszáj lesz kezdeni, tehát vagy könnyebben megközelíthetővé kell tenni ezeket a lokációkat, vagy problémás lesz ott tartani a cégeket, hiszen aki rendszeresen jár arra, az megtapasztalhatja, hogy a Váci úton milyen lendülettel épülnek folyamatosan az irodaházak, aminek előbb vagy utóbb nyilván lesz elszívó hatása. 

(Fotó: pixabay.com/jdpereiro)