Ritkították az engedélyek dzsungelét

Még pontosabban: tovább ritkították a bürokráciát, azaz ismét csökken az engedélyezési eljáráshoz kötött építési tevékenységek száma. Ami alapvetően jó hír, még ha fel is merülnek kérdések vele kapcsolatban.

burokracia_foto_flickr_com_christian_schnettelker.jpg

Ahhoz, hogy az idei változásokat megértsük, vissza kell lépnünk a tavalyi évhez, amikor alaposan megváltozott az épített környezet alakításáról szóló jogszabály, magyarul az, hogy milyen engedély kell egy családi ház megépítéséhez.

Nem szeretném túlbonyolítani, ezért maradjunk annyiban, hogy a 300 nm-nél nem nagyobb lakóház esetében elég lett egy bejelentés az építésügyi hatósághoz, mi több, 160 nm alatt ezért még illetéket sem kell fizetni.

Ez alól annyi kivétel volt, hogy ha három év alatt nem készül el az ingatlan, akkor igazgatási szolgáltatási díjnak nevezett bírságot kell fizetni, aminek az összege a negyedik évtől évente 200 ezer forinttal emelkedik. A vízválasztó a 10 év, amikor már 1,4 millió forint is lehet a bírság, utána pedig el kell bontani a házat.

Ami nem változott, hogy építési naplót továbbra is kell vezetni, valamint a szerződést fel kell tölteni a rendszerbe. Mindez nagyszerű, ami kicsit elgondolkodtató, hogy a Helyi Építési Szabályzat betartása elvileg továbbra is kötelező, nem is beszélve a többi (tűzvédelmi, energetikai, stb) szabályozásokról.

Így résen kell lenni a tervek készítése során, hiszen ha valamilyen szabályt rosszul értelmezünk vagy elkerüli a figyelmünket és csak a használatba vételi eljárás során derülnek ki a hiányosságok, súlyos büntetésre számíthatunk, de akár bontási kötelezettséget is vonhat maga után. (Minderről részletesebben itt olvashatsz.)

Mi változott az idei évtől?

Az idén január 1-től érvényes szabályok szerint a 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó felületű új lakóépületet érintő építési tevékenység egyszerű bejelentéshez kötött, tehát nem igényel építési engedélyt.

Mi több, ezt kiterjesztették a meglévő lakóépületek átalakítására és bővítésére is, azzal, hogy az összes hasznos alapterület nem haladhatja meg a 300 m2-t. Most egy új törvényjavaslat szerint viszont már ezen méret fölött sem lenne szükséges építési engedély – hívták fel a figyelmet a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői.

Ami viszont változás lesz, hogy a 300 m2 fölötti építkezések esetében csak természetes személynek jár ez a lehetőség, az épületben egy lakás lehet csak, és annak az építtető saját lakhatását kell szolgálni – magyarra fordítva, ha magunknak építünk (vagy bővítünk ki) házat, akkor nem kell majd engedély.

Amire viszont nagyon érdemes figyelni, hogy ha a bejelentéstől számított 10 éven belül nem fejezzük be az építkezést, akkor minden, később megépített lakóépületet le kell bontani.

Egy érdekes ellentmondás

Szintén a már említett ügyvédi iroda szakértői hívták fel a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy miközben a törvény várhatóan enyhül, aközben a kedvezményes 5 százalékos Áfa-kulcsot továbbra is csak 300 m2 hasznos alapterületig lehet felhasználni, ami viszont megdrágítja a bővítést vagy az ennél nagyobb új családi házak építését, márpedig ez nem tűnik túl logikus döntésnek (ha már egyszer éppen az építőipar felpezsdítése mindkét rendelkezés célja).

Mit építsek?

Noha sokan szeretik az egyedi megoldásokat (végtére is mi tudjuk a legjobban, mit akarunk, nem igaz?), azért ezzel együtt érdemes megfontolni a típustervek felhasználását. (Itt válogathatsz közülük.)

Egy egyedi ház minden szépsége és romantikája mellett ugyanis rengeteg buktatóval és veszéllyel jár (a városképről most nem beszélve), és ehhez még csak el sem kell kezdeni megépíteni, igaz ez már a tervezési szakaszra. 

A még ki nem próbált ötletek, a kiforratlan elképzelések komoly kockázatot jelentenek, ráadásul ezek jellemzője, hogy sokszor csak a megépítés, ne adj Isten a beköltözés után derülnek ki a gondok, ami nem csak bosszúságot, de súlyos kiadásokat is jelenthet. 

A típustervek nagy előnye, hogy kipróbált és bevált házakról, tervekről van szó, ráadásul az egész országban elérhető a kész otthonok rendszere.

(Fotó: flickr.com/Christian Schnettelker)