Jól kezdődött az év az építőiparban

Nem indult rosszul az év a magyar építőiparban, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal 18,5 százalékos emelkedésről számolt be a termelés volumenében. A szakértők szerint a tavalyi év hasonló időszakának adatait elnézve nem meglepő még az ilyen mértékű emelkedés sem.

epitkezes_4_fito_pixabay_com_skeeze.jpg

A számok nagyszerűek, valószínűleg az építőipar legtöbb szereplője örül nekik, de azért ha kicsit megkapargatjuk a felszínt, akkor részletesebb és talán elgondolkodtatóbb képet kapunk.

Kezdjük mindjárt azzal, hogy a 18,5 százalékos átlagos bővülés úgy jött ki, hogy míg az épületek építése 32,8 százalékkal bővült, addig az egyéb építményeké 3 százalékkal csökkent, magyarán a növekedés nem kiegyensúlyozott, azt egyértelműen az építmények húzták.

Az épületeken belül elsősorban az ipari épületek vitték a prímet, emellett a sport- és oktatási létesítmények húzták ezt a részterületet, ami jellemzően állami szerepvállalást sejtet.

Még tovább árnyalva a képet, a KSH adatai szerint az épületek építése ágazat termelése 45,8 százalékkal emelkedett, ezzel szemben az egyéb építményeké 26,5 százalékkal csökkent. A speciális szaképítés termelése 24,2 százalékkal nőtt januárban az egy évvel korábbihoz képest.

A megkötött szerződéseknél 211,8 százalékos volt az emelkedés januárban az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a sportlétesítmények, ipari, raktár- és kereskedelmi épületek vitték a prímet, míg az egyéb építmények esetében a gyorsforgalmi utak.

Tragikus tavalyi év

Ezzel együtt az emelkedés örömteli, de azt sem szabad elfelejteni, hogy 2016 januárjában éppenséggel 21,3 százalékkal csökkent az építőipari termelés az előző évihez képest, tehát nagyon alacsony volt az az alap, amihez képest sikerült ekkorát növekedni.

A tavalyi év (mit szépítsem) pocsék volt a magyar építőiparban, a teljesítmény 2015-höz képest 18,8 százalékkal csökkent, ami némi leegyszerűsítéssel annyit tesz, hogy ötödével kevesebb iroda, lakóház, autópálya, stb. épült, és ami még ennél is aggasztóbb, hogy ezek az adatok körülbelül a 2012-es évet idézik, amikor a magyar gazdaság elég komoly recesszióban volt.

Mit mondanak az elemzők?

Nagyjából ugyanezt. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek például azt mondta, a januári adat kiemelkedő, a kétszámjegyű növekedés szokatlanul nagy dinamika, ám ez a legkevésbé sem váratlan, éppen a nagyon alacsony tavalyi bázis miatt. (Amit akkor az uniós beruházások elmaradása okozott.) 

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is úgy vélte, a növekedés mértéke a kérdés, amit befolyásolhat az is, hogy az építőiparban lesz-e elegendő munkaerő a fejlesztésekhez. 

Futó Gábor, a Futureal-csoport alapítója kommentárjában kiemelte: a lakáspiac idei történéseit főként az átmeneti időtartamra bevezetett 5 százalékos áfakulcs jövője körüli bizonytalanságok és az építőipari kapacitások szűkössége határozza meg. 

Mit mond a kormány? 

Mit mondhatna, nyilván a sikert hangsúlyozza, a nemzetgazdasági miniszter szerint ez a januári adat jó évet alapozhat meg. Varga Mihály ugyanakkor azt is mondta, hogy a kormány jelentős támogatást vállalt a magánerős lakásépítések ösztönzésére, a lakásépítések száma jelentősen megugrott, tavaly meghaladta a 10 ezret, amire évek óta nem volt példa. 

Miközben a kiadott lakásépítési engedélyek száma tavaly meghaladta a 31 ezret (és ezeknek az építkezéseknek egy része várhatóan idén elkezdődik), a kormány az ipari beruházások teljesítményének emelkedésére is számít. 

Ez mind szép és jó, problémát jelenthet viszont (és ezt a nemzetgazdasági miniszter is említette) a munkaerőhiány, amit a kormány a felnőtt- és szakképzési programok gyorsításával oldana meg. 

Strukturális gondok 

Ráadásul a fenti adatokból is érzékelhető, hogy rossz az építőipar struktúrája. Mást ne mondjak, Magyarországon az állami és versenyszféra nagyjából fele-fele arányban van jelen a megrendelői piacon, ami egészségtelen, hiszen az lenne az egészséges, ha az állami beruházások aránya nem lépné túl az egyharmadot. 

Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a termelékenységgel is komoly bajok vannak. Magyarországon az egy vállalkozásra eső éves termelékenység 79 ezer euró, ez már a szomszédos Szlovénia 111 ezer eurójához képest is kevés, de az osztrák 1 millió eurónak alig 8 százaléka, ami sok mindent jelez. 

Nincs hát min csodálkozni, ha egyre többen érzik kilátástalannak a helyzetüket, pakolnak össze és próbálnak meg külföldön boldogulni. Magyarországon ma, 2017 elején 272 ezer ember dolgozik az építőiparban, ami 36 ezerrel kevesebb, mint 2008-ban volt. 

Hivatalosan ugyan „csak” 12 ezren dolgoznak külföldön, ám a szakemberek úgy becsülik, hogy emellett van még 30 ezer, aki regisztráció nélkül próbál másik országban boldogulni. A 42 ezer ember pedig már majdnem a teljes szakembergárda ötöde. 

Szóval örülünk a januári adatoknak, de az út hosszú, és elég rögösnek ígérkezik.

(Fotó: pixabay.com/skeeze)