Egyre komolyabb gond a mérnökhiány

Nem csak magánemberként nehéz szakembert találni, már a nagy cégek is komoly problémákkal szembesülnek, a fejvadászat pedig teljesen átalakult, hiszen nem a jelentkezők közül kell válogatni, hanem meg kell próbálni megszerezni a szakembereket. Ami nem könnyű, hiszen Nyugat-Európában csak mérnökből több százezres hiány van, szóval a kapu nyitva áll.

mernok_foto_pixabay_com_wokandapix.jpg

Aki mostanában akar építkezni, esetleg felújítani, az biztosan szembesült már a szakemberhiánnyal. Nekem például volt olyan szaki, aki csak 2-3 hétre vállalta, hogy eljön megnézni a kazánt – ja, kérem, így jár az, aki a fűtési szezon kezdete előtt nem sokkal kap észbe…

Ma azonban inkább a mérnökökre szeretnék koncentrálni, annál is inkább, mert rengeteg helyről hallom vissza, hogy képtelenek megfelelő szakembert találni, elsősorban az elvándorlás miatt.

Ha csak abból indulok ki, hogy viszonylag friss adatok szerint Hollandiában csaknem 30 ezer, Németországban pedig majdnem 75-80 ezer mérnök hiányzik a munkaerőpiacról, akkor rögtön látszik a probléma lényege.

Persze a mérnököket itt meglehetősen tágan kell értelmezni, tehát nem csak az építészi szakma tartozik ide, de vegyészek, gépészek, stb. is (a legnagyobb hiány pedig villamos-, folyamat-, és gyártómérnökből van).

Könnyű lenne azt mondani, hogy mindenki külföldre megy, de ez csak részben igaz, és az sem feltétlenül felel meg a valóságnak, hogy a magyar vállalatok ne tudnának mit tenni az elvándorlás megakadályozása érdekében.

Kilátástalan karrierhelyzetek

Komoly gondot jelent például az életpálya-modellek hiánya, csupán minden harmadik magyar cégnél működik, így nem csoda, hogy a mérnöki állásokból távozók mintegy fele éppen azt hozza fel indokként, hogy nem látja a fejlődés, előrelépés lehetőségét a munkahelyén.

Mindez abból is leszűrhető, hogy a multinacionális vállalatok (ahol azért sokkal inkább megvannak az előrelépésnek a bevett szakaszai) sikeresebben tartják meg a mérnököket, míg a kisebb cégek egyszerűen nem tudnak igazi kihívást jelentő projekteket kínálni nekik.

Mindez hatalmas gondot jelent a magyar gazdaságnak, szakmai becslések szerint csak a mérnökhiány éves szinten 50 milliárd forint kiesést jelent, ami nem csoda, hiszen a mérnökök átlagosan négyszer annyi GDP-t állítanak elő, mint egy átlagos munkavállaló.

Sokezres hiány

Mindebből logikusan következik, hogy jelenleg körülbelül négyezer (!) mérnök hiányzik Magyarországról, annak ellenére, hogy a fiatalok körében a mérnöki szakma a második helyen szerepel az ország jövője szempontjából kritikus fontosságú munkakörök rangsorában – áll az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség felmérésében.

A szövetség (amely olyan magyarországi vállalatokat tömörít, mint a MOL, az Audi, a Continental, az Ericsson, vagy a Lego) szerint a szakemberhiány annak ellenére is kialakult, hogy a szakma a leginkább vonzók között van.

A megkérdezettek közel fele ugyanis úgy nyilatkozott, hogy ha újrakezdhetné a karrierjét, mérnöknek tanulna, mert a munka kreatív, és mindemellett magyar viszonylatban is jól fizet. A havi átlag bruttó bér 400 ezer forint.

Fejvadászok: 180 fokos fordulat

A hiány azt jelenti, hogy míg pár éve a vállalatok szemezgettek a rengeteg jelentkező közül, addig mostanra fordult a kocka, és már a fejvadászok harcolnak a mérnökökért.

Például a közösségi oldalakon (mondjuk a LinkedIn-en) keresgélnek. „Beütöm a pozíciót, a végzettséget és a térséget, és a gép kidob tucatnyi nevet. Mindannyiuknak írok egy levelet, és megkérdezem, nem érdekelné-e őket egy másik állás” – mondta még korábban a Népszabadságnak az egyik olyan fejvadász cég munkatársa, amelyet az Apollo Tyres bízott meg munkaerő-toborzással.

Ha pedig az adott környéken nem talál megfelelő embert, akkor tágítja a kört és megy tovább egy vagy két megyével a keresgélésben.

Merre tovább?

Ha szándékosan szeretném félreérteni a saját kérdésem, akkor azt mondanám, hogy német és angol nyelvterületre, a magyar szakemberek ugyanis jórészt arra veszik az irányt, de sokan vannak a már említett Hollandiában és Franciaországban is.

A Trenkwalder Magyarország ügyvezetője a hirado.hu-nak azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy gyakorlatilag minden szakmunkából hiány van ma Magyarországon.

Az első helyen immár évek óta a szakmunkások állnak, de hatalmas ütemben zárkóznak fel a mérnökök is. Míg utóbbiak 2011-ben a 8. helyen álltak a hiányszakmák listáján, addig egy évvel később már a 3.-on, és azóta folyamatosan az első háromban szerepelnek.

Bár a gazdaság próbálta lereagálni a helyzetet, és elkezdtek emelkedni a bérek, de ez még mindig nem elég ahhoz, hogy rendeződjön a helyzet. Fehér Tamás szerint olyan munkaerő piaci körülmények kellenek, amiért megéri hazajönni.

A fizetéseket tovább kell emelni és erősebb állami gondoskodó juttatásokra lenne szükség. A lakhatás kérdése is egyre égetőbb gond, tekintve, hogy Budapesten elszálltak az albérletárak, így a költözési támogatást érdemes lenne erősíteni.

(Fotó: pixabay.com/Wokandapix)