Magyarország az élen az európai lakáspiacon

Nem mintha nem lett volna honnan feljebb lépni, mégis nem akármilyen hír, hogy az egész Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb bővülés az idei második negyedévben a társasházak építésére kiadott engedélyek számában.

magyarorszag_az_elen_az_europai_laksapiacon.JPG

Az Eurostat adatai a magyarországi bővülést 230 százalékra teszik, ami pestiesen szólva nem semmi, még akkor is, ha mindannyian tudjuk, hogy az építőipar elég mélyről kezdte meg a visszakapaszkodást.

Az ingatlan.com összeállításából az is kiderült, hogy nem csak a lakásépítés terén, de az árak emelkedésében is Magyarország áll az élen, jócskán megelőzve a mögöttünk következőket.

Nyertesek és vesztesek

Apropó mögöttünk következők: a kettőnél több lakásos társasházakra kiadott építési engedélyek esetében a második Portugália (155 százalék) még nagyot ment, de a mi régiónkban már messze nincsenek ilyen adatok, Ausztriában 54, Romániában 37 százalékos a bővülés, és még a lengyelek érték el a 15 százalékot.

Ha már a régiónál tartok (az uniós átlag egyébként 11 százalékos bővülés), érdekes, hogy például Csehországban 39, Szlovákiában pedig 55 százalékos a visszaesés (!) az előző év második negyedévéhez képest.

A magyar növekedés persze nem véletlen, a családi otthonteremtési kedvezmény (amiről itt írtam bővebben) alaposan beindította a piacot (és a fantáziát), az ingatlan.com adatai szerint az új lakások iránti kereslet az elmúlt egy évben 43, a kínálat pedig 53 százalékkal nőtt, és a folyamatnak még messze nincs vége.

Még drágább az otthonod

A kereslet emelkedésével a piac logikája szerint együtt járt az árak emelkedése, és Magyarország ebben is éllovas az Európai Unióban. Míg nálunk (és Lettországban) 10 százalék fölött volt a drágulás, addig a szomszédok közül Ausztriában 9, Romániában 7, Csehországban és Szlovákiában 6-6 százalékkal kell többet fizetni az ingatlanokért, mint egy éve (az uniós átlag egyébként 4 százalék).

Persze ebben az esetben is igaz, hogy a magyar piac nagyon mélyről jött fel, azaz volt honnan ekkorát emelkedni a szakember szerint. Az árak esetében például a válság idején volt egy méretes (20-25 százalékos) esés, ami két évvel ezelőtt fordult meg.

„Magyarországon a válság 2009-et követően mélybe taszította az ingatlanpiacot: a kereslet és a kínálat, ezzel összefüggésben a lakásépítési kedv is visszaesett. Körülbelül két éve indult meg a fellendülés, a piac pedig behozta a lemaradást." - értékelte az adatokat az ingatlan.com szakértője.

Balogh László szerint az új építésű lakások piacán nem megy egyik napról a másikra az élénkülés, az építési engedélyek felfutásának eredményeként várhatóan 2017-ben és 2018 első felében 15-20 ezer új lakás jelenhet meg a piacon.

Lakásárak a fővárosban és vidéken

A 10 ezer fősnél nagyobb településeken már ne is számítsunk arra, hogy 300 ezer forintos négyzetméterár alatt lakást tudunk venni (az átlag 346 ezer forint). Az új és a használt lakások természetesen a fővárosban a legdrágábbak.

Az új építésűek esetében a négyzetméterárak már lassan a 600 ezer forintot közelítik (egészen pontosan átlagosan 582 ezer forintnál járunk). Ez pedig 15 százalékos emelkedés egy év alatt.

Hasonló a helyzet a vidéki nagyvárosokban, Debrecenben (367 ezer forint), Kecskeméten (399 ezer), és Győrben (376 ezer) is. (Ha további adatokra is kíváncsi vagy, akkor ide érdemes kattintani.)

Felrobbanó lakáspiac

Érdekes mindezt összevetni az FHB számaival, melyekből az derült ki, hogy 2014 óta (ekkorra teszik a fellendülést) 40 százalékkal drágultak a lakások. Jelenleg 7,15 százalékkal kell átlagosan többet fizetni, mint a válság előtti csúcson.

Az építési engedélyek esetében az első negyedévben 77, addig a másodikban több mint 333 százalékos emelkedés volt tapasztalható, ami a hétköznapokra lefordítva azt jelenti, hogy majdnem négyszer annyi engedélyt adtak ki ekkor, mint az előző év ugyanezen időszakában.

Mielőtt túlörülnénk magunkat, mindehhez hadd tegyem hozzá, hogy ez egyelőre papíron van így, a kínált lakások száma messze nem ilyen ütemben bővült a fővárosban, ami az FHB szerint azért lehet így, mert a fejlesztők már a tervezőasztalról eladják a lakásokat. (További részletek a témában itt.)