CSOK: hamis remények, de lesz még jobb is?

A héten már összefoglaltuk a CSOK-kal kapcsolatos tapasztalatokat, de annyi új információval gazdagodunk nap, mint nap, hogy úgy éreztem, kell még egy írást szentelnem ennek a témának. Meglehetősen felemás ugyanis a családi otthonteremtési kedvezmény eddigi sorsa és megítélése, hiszen miközben sokaknak segíthet, és ennek megfelelően sokan nagy reményekkel várták, a valóság kicsit más képet mutat. De lehet még jobb is.

csok_hamis_remenyek.jpg

Az első fél évben már csaknem 12 ezer család igényelte az új családi otthonteremtési kedvezményt mintegy 32 milliárd forint értékben. A Miniszterelnöki Kabinetiroda szerint az igénylők kétharmada szerződést is kötött, és a szerződésbe foglalt támogatások 63 százalékát már megkapták.

Ez elvileg jó hír, az már kevésbé, hogy egyes módosítások elég sok embernek okoztak kellemetlen perceket, melyekről az előző posztomban számoltam be részletesen.(Minderről itt lehet részletesebben olvasni.)

Hamis remények

Egy frissen megjelent felmérés szerint egyelőre úgy tűnik, a várakozás nagyobb volt a CSOK-kal kapcsolatban, mint ami megvalósult belőle. Áprilisban ugyanis az építkezés és felújítás előtt állók közel fele (43%-a) tervezte, hogy igénybe veszi a kedvezményt, viszont ténylegesen csak az építkezők 21 százaléka élt vele.

A Mapei Kft. által végzett, augusztusban megismételt felmérésből (2000 embert kérdeztek meg online) az derült ki, hogy a nagy áprilisi lelkesedést a nyár végére komoly kiábrándulás követte. A támogatásról lecsúszók 80 százaléka csak magát okolhatja, ugyanis egyszerűen nem volt jogosult rá, csak éppen ezzel nem volt tisztában.

Sokaknak csak illúzió volt

Úgy tűnik, az ábrándozás után mostanra az óvatosság lett a jellemző, a legfrissebb adatok szerint már csak a megkérdezettek negyede tervezi a CSOK igénybevételét, a fele biztosan tudja, hogy nem akar élni a lehetőséggel, a maradék pedig bizonytalan.

„Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy sokan tápláltak hamis reményeket. Még azelőtt terveztek a támogatással, mielőtt tájékozódtak volna a részletekről. A tapasztalatunk szerint hasonlóan optimista a lakosság a költségek és az építkezés idejével. Mindkettőt hajlamosak jelentősen alulbecsülni” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Mit mondanak a szakemberek?

A felmérésben burkolókat és kereskedőket is megkérdeztek, a háromnegyedük (72 %) jobbra számított, és annak ellenére is csalódottak, hogy mintegy felüknek (47 %) volt a CSOK-hoz köthető megrendelése, ugyanakkor egyharmaduknak kifejezetten csökkent a forgalma.

A kereskedők közül csak minden ötödik (22 %) elégedett, 69 százalék pedig jobbra számított, azzal együtt is, hogy tízből hét vállalkozónak növekedett a forgalma.

Markovich Béla az utolsó negyedévben élénkülésre számít: „Lesz ez még jobb is. Az is bizakodásra ad okot, hogy a kormány ezen a héten tett bejelentése szerint bővíti a jogosultak körét”.

Ezt változtatta a kormány

A kormány az egyik legtöbbet kritizált kitételen változtatott, azaz az új szabályozás szerint osztatlan közös tulajdonban álló lakások építésekor a bank már az építés alatt megállapíthatja a jogosultságot, így a támogatás folyósításával nem kell megvárni, amíg az ingatlan társasházzá alakul.

Ráadásul, akiknek a kérelmét eddig az osztatlan közös tulajdonra hivatkozva utasították el, a könnyítésnek köszönhetően megkaphatják a CSOK-ot, de ehhez újra be kell nyújtaniuk a kérelmeket.

Emellett könnyítés az is, hogy az igénylésnél 25 éves korig lehet figyelembe venni a gyermekeket, függetlenül attól, hogy felsőoktatásban tanul vagy sem.