Öt pontban az építkezésről

Megérkezett a nyár, lassan vége az iskolának, aki teheti, megy nyaralni, és így teszünk mi is, azaz a nyár idejére ideiglenesen szünetel a blog (hogy aztán pihenten térjünk vissza ősszel újabb témákkal, tanácsokkal). A mai posztban megpróbálom összefoglalni az eddig érintett legérdekesebb témákat, ami persze nem azt jelenti, hogy nem érdemes a következő hetekben olvasgatni az eddig megjelent posztokat.

ot_pontban_az_epitkezesrol.jpg

1. Miért és hol építkezünk?

Az első nagy kérdés, amivel szembesülünk, ha új otthonra vágyunk: építsünk vagy készen vegyünk? Mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya is, hiszen ha mi építjük, akkor olyan lesz, amilyennek mi szeretnénk. Annyi szoba lesz és ott, amennyi és ahol mi akarjuk, tervezhetünk zeneszobát a gyereknek, vagy külön helyiséget, ha barkácsolni akarunk, a garázs akkora lesz, amekkorára mi szeretnénk, és a szobák is a mi igényeinknek megfelelő méretűek lesznek.

És persze hol? Egy dolgot ugyanis megtanultam mások keserű példáján: soha nem vennék telket olyan helyen, ahol nem lehet biztosan tudni, mi fog a következő 5-10 évben épülni.

Láttam már olyat, hogy valaki megvette a telket, felépítette rá álmai házát, majd rá pár évre a szemben lévő beépítetlen részt eladta az önkormányzat és felépítette rá egy lakóparkot, ami nem csak a ház értékét csökkentette, de a tulaj búcsút mondhatott az addig nyugalomnak is.

Szóval mielőtt belevágsz az építkezésbe, nézz alaposan körül, kik laknak a környéken, próbálj meg érdeklődni, érdemes többször, több különböző napszakban elmenni a kiválasztott helyre, beszélgetni a környéken lakókkal – rendkívül sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat, ha tudjuk, hová is építjük fel leendő otthonunk. (A témáról bővebben itt olvashatsz.)

2. Az ügyintézés titkai

Miután jó alaposan megfontoltuk azt, hova építsünk, és az is kiderült, mi a helyzet a szomszédokkal, jöhet az ügyintézés. Például a telekkönyv ellenőrzése, és a Helyi Területrendezési Terv alapos áttanulmányozása, ami azért fontos, mert meghatározza, hogy az adott telken mit építhetsz.

Aztán ott van az ÉTDR, ami egy olyan központi alkalmazás, amely alaposan megkönnyíti az életed, hiszen ide tudod feltölteni és itt tudod tárolni a különböző dokumentumokat, és ezen tudsz kommunikálni a különböző hatóságokkal is.

3. Milyen házat építsünk?

A nagy (sok millió forintos) kérdés persze az, hogy milyen házat is építsünk, mennyire legyen az egyedi, vagy az angoloknak van igazuk az egyforma sorházaikkal?

A romantika persze az egyediség mellett szól, ugyanakkor ez rengeteg buktatóval és veszéllyel is jár (a városképről most nem beszélve), és ehhez még csak el sem kell kezdeni megépíteni, igaz ez már a tervezési szakaszra is.

A még ki nem próbált ötletek, a kiforratlan elképzelések komoly kockázatot jelentenek, ráadásul ezek jellemzője, hogy sokszor csak a megépítés, ne adj Isten a beköltözés után derülnek ki a gondok, ami nem csak bosszúságot, de súlyos kiadásokat is jelenthet.

Természetesen senkit sem szeretnék lebeszélni álmai megvalósításáról, azonban érdemes mindezt végiggondolni és átnézni pár típustervet (például itt). Kicsit bővebben a témáról itt írtam.

 

4. Falazzunk együtt!

Ha nekiállunk az építkezésnek, akkor el kell döntenünk, miből is épüljön fel leendő otthonunk. Döntenünk kell például arról, hogy úgynevezett kiegészítő hőszigeteléssel ellátott, vagy inkább egyrétegű szerkezetet használjunk (utóbbihoz értelemszerűen nincs szükség kiegészítő hőszigetelésre).

Az Ytong egyik előnye, hogy sok olyan kiegészítő eleme van, amelyek segítenek a hőhídmentes csomópontok kialakításában (különböző áthidalók, koszorúelemek). Mindez ráadásul energiahatékony és környezetbarát módon.

Ha már az előnyöknél tartunk, nem utolsó szempont a gyorsaság sem (az idő pénz, ugye), hiszen gyakorlatilag egy munkafázisról beszélünk, mivel nem kell vacakolni a külön hőszigetelő réteg felvitelével.

Ha már a falaknál tartunk, nekem nagyon fontos a környezetbarát termék, persze nagy kérdés, mi számít annak. A legegyszerűbb, ha megpróbálunk olyan anyagokat használni, melyek szinte korlátlan mennyiségben megtalálhatóak a természetben (például homokot, meszet), ezzel ráadásul a legkisebb mértékben használjuk ki a természeti forrásainkat.

Persze nagyon sok mindenre rá lehet írni, hogy természetes építőanyag, ám ha egy lépéssel tovább megyünk, akkor könnyen kiderülhet, hogy a természetes(nek gondolt) anyag talán mégsem annyira az.

Ha igazán környezettudatosan szeretnénk megépíteni álmaink otthonát, érdemes azt is figyelembe venni, hogy a választott anyagok előállítása illetve majdani megsemmisítése mennyiben terheli a környezetet.

Az Ytong pórusbeton esetében például érdekes, hogy nem csak alapanyagaiból (mész, homok, víz és cement) adódóan, de az előállítás során felhasznált energiamennyiség illetve az anyag egész életciklusát figyelembe véve is környezetbarát termék, melyet még egy független tanúsító szervezet is igazol.

5. Hogyan lakjunk nagyon olcsón?

A falakhoz is kapcsolódik az egyik nagyon fontos kérdés, a hőszigetelés, amivel rengeteget lehet spórolni. Ehhez ugye első körben a falak külső szigetelését kell felturbózni. Érdemes nem csak az elsődleges hatást figyelembe venni, de azt is, hogy a kiválasztott anyag természetes, kellően stabil szerkezetű, nem éghető, akusztikailag kedvező tulajdonságú és egyszerűen felhasználható legyen.

Ha már itt tartunk, az elmúlt hónapokban szóba került (na jó, szóba hoztam…) a nulla energiaigényű házakat is, ezek lényege, hogy minél jobban ki tudják használni a napsugárzás energiáját, ezért már a telek vásárlásánál és a ház tájolásánál szükséges figyelni arra, hogy lehetőleg minél több napsugárzás érje az ablakokat.

Érdemes tehát déli tájolású, nem árnyékolt építési telket keresni. Az építkezés során pedig olyan falazóelemet választani, ami homogén anyagból készül, így nem kell külön hőszigetelni, ráadásul könnyen és gyorsan beépíthető. (Ilyen például az Ytong Lambda 50 centi vastagságú falazóeleme).

A nulla energiaigényű ház ugyanis akkor a leghatékonyabb, ha minimálisra tudjuk csökkenteni a hőveszteségét, mivel pedig a hő leadása az épület külső felületén történik, logikus, hogy ezt a felületet érdemes minimalizálni.

Persze a nagy üvegfelülettel együtt jár a rosszabb hőszigetelés is, azaz amit nyerünk a vámon, könnyen elveszíthetjük a réven - magyarán egy rendkívül kényes (és jól megtervezett) egyensúlyt kell tartani a napnyereség és a hőveszteség között.

Nyáron kellemes hűvösséget nem csak klímával, de jóval olcsóbb és a környezetet kímélő megoldásokkal is lehet. Erre is olvashattatok tippeket itt, a blogon. Az egyik ilyen lehetőség az árnyékolás, aminek lényege, hogy a napsugárzásnak csak egy kis része jut be a lakásba, házba, mert az adott szerkezet a nagyját vagy visszaveri, vagy elnyeli.

Az én kedvenc megoldásom mégis a növényzet, mert nem csak hatékony, de szép és természetes is. Ha jó növényzetet választunk, az inkább áldás, hiszen nem csak leárnyékolja az épületet, a talajt (ami így nem melegszik fel), de a port is megköti és a fotoszintézis során kibocsátott víz párolgása hűti is a környezetet.

 

Sok más dologról is szó volt még az elmúlt hónapokban, az ingatlanpiactól kezdve a szakmunkásképzésig, úgyhogy remélem, lesz olvasnivaló a nyárra – ősszel pedig jövök, és folytatjuk tovább! Kellemes pihenést mindenkinek!